Kifelé a ködből : írások Ottlik Géza műveiről
Mentés helye:
| Szerző: | |
|---|---|
| Formátum: | könyv |
| Nyelv: | magyar |
| Megjelenés: |
Szombathely : Savaria Univ. Press,
2017
|
| Sorozat: | Ottlik-könyvtár, ISSN 2061-277X ; 4. |
| Tárgyszavak: | |
| Címkék: |
Új címke
A tételhez itt fűzhet saját címkét!
|
| id |
opac-EUL01-000922018 |
|---|---|
| institution |
B2 EUL01 |
| spelling |
Fűzfa Balázs 1958- EUL10000011139 Y Kifelé a ködből írások Ottlik Géza műveiről Fűzfa Balázs Szombathely Savaria Univ. Press 2017 171 p. ill. 22 cm Ottlik-könyvtár 2061-277X 4. Bibliogr. a jegyzetekben A szerző 2006-ban adta közre Ottlik Gézáról szóló tanulmányait „… Sem azé, aki fut…” címmel, ezúttal az utóbbi évtizedben keletkezett, ugyancsak Ottlikról és munkáiról szóló hosszabb-rövidebb írásait közli. Első, problémafölvető cikkében (Ottlik-napló) azonnal izgalmas kérdést feszeget, jelesül, hogy számosan kétségbe vonják az Iskola a határon szerzőségét, miként például Mihail Solohovot is azzal gyanúsítják, hogy eltulajdonította a Csendes Don kéziratát. A kételyek kialakulásához maga Ottlik is hozzájárult, hiszen 1949-ben már a kiadónál volt a regénye -- Továbbélők címmel --, amikor visszakérte a kéziratot, majd egy évtized múltán adta le az újat. Ráadásul a regény az 1970-es évek végéig eléggé visszhangtalan maradt, aztán pedig valóságos kultusza támadt, miközben kialakult Ottlikról az „egykönyves író” sztereotípiája. Vagyis sokasodtak a kételyek az író és műve körül – ezzel az izgalmas problémafölvetéssel kezdődik Fűzfa Balázs tanulmányainak sora. A Nyugat-hagyomány nyomvonalán haladva foglalkozik az író munkáival, elsősorban az Iskola a határon problémáival, így a regény helyszíneivel, szabadságról szóló mondanivalójával (A „Trieszti öböl” mint szabadság-szimbólum), a regény térpoétikájával (Az Iskola a határon térpoétikájához), modernségének jegyeivel (Az Iskola a határon modernségjegyei, idő- és térpoétikája), a regény reneszánsz alkotásokra emlékeztető szemléleti jellegzetességeivel, az író nyelvi kifejező eszközeivel – miközben összehasonlításokat tesz Pilinszky János és Lázár Ervin alkotásainak stílusával. Fűzfa Balázs úgy tartja, hogy Ottlik nagy regénye a posztmodern előtti utolsó pillanat a magyar prózairodalomban, erre utal az a tény is, hogy a regény szövege kettős természetű, mert úgy beszél a Mindenről, hogy közben „semmit nem akar elmondani a szövegvalóság mivoltában éppen hogy maga akar lenni („… ködbe vesző tekintete lassan a semmibe révedt, ahol ott gomolygott a minden”). Végül szól a regény hipertextuális, hálózatos szövegszerkezetéről is („… sem azé, aki fut…”). A kötet utolsó negyedének recenziói, kritikái az újabb Ottlik-irodalom műveit ismertetik: Kelecsényi László, Szegedy-Maszák Mihály, Horkay Hörcher Ferenc, Jakus László és Hévizi Ottó munkáit, valamint bemutatja Ottlik Géza néhány más könyvét, a Buda (1993) és a Valencia-rejtély – Hajónapló – Pályákon (1989) című köteteit. Fűzfa Balázs tanulmánysorozata jelentős hozzájárulás az Ottlik-kultusz gazdagításához, és nemcsak azáltal, hogy sok újat mond Ottlik Géza írásművészetéről, hanem azáltal is, hogy izgalmasan, közérthetően, vonzó esszéstílusban szól. könyv Ottlik Géza 1912-1990 író magyar 20. sz. EUL10000086243 Y magyar irodalom próza 20. sz. műelemzés tanulmányok EUL10000628437 Y kritika tanulmányok életmű Ottlik-könyvtár EUL10000653208 Y EUL01 |
| language |
Hungarian |
| format |
Book |
| author |
Fűzfa Balázs (1958-) |
| spellingShingle |
Fűzfa Balázs (1958-) Kifelé a ködből : írások Ottlik Géza műveiről Ottlik-könyvtár, ISSN 2061-277X ; 4. Ottlik Géza (1912-1990) író -- magyar -- 20. sz. magyar irodalom -- próza -- 20. sz. -- műelemzés -- tanulmányok kritika tanulmányok életmű |
| author_facet |
Fűzfa Balázs (1958-) |
| author_sort |
Fűzfa Balázs 1958- |
| title |
Kifelé a ködből : írások Ottlik Géza műveiről |
| title_sub |
írások Ottlik Géza műveiről |
| title_short |
Kifelé a ködből |
| title_full |
Kifelé a ködből írások Ottlik Géza műveiről Fűzfa Balázs |
| title_fullStr |
Kifelé a ködből írások Ottlik Géza műveiről Fűzfa Balázs |
| title_full_unstemmed |
Kifelé a ködből írások Ottlik Géza műveiről Fűzfa Balázs |
| title_auth |
Kifelé a ködből írások Ottlik Géza műveiről |
| title_sort |
kifele a kodbol irasok ottlik geza muveirol |
| series |
Ottlik-könyvtár, ISSN 2061-277X ; 4. |
| series2 |
Ottlik-könyvtár |
| publishDate |
2017 |
| publishDateSort |
2017 |
| physical |
171 p. : ill. ; 22 cm |
| isbn |
978-615-5251-85-6 |
| issn |
2061-277X |
| callnumber-raw |
894F99 |
| callnumber-search |
894F99 |
| topic |
Ottlik Géza (1912-1990) író -- magyar -- 20. sz. magyar irodalom -- próza -- 20. sz. -- műelemzés -- tanulmányok kritika tanulmányok életmű |
| topic_facet |
Ottlik Géza (1912-1990) író -- magyar -- 20. sz. magyar irodalom -- próza -- 20. sz. -- műelemzés -- tanulmányok kritika tanulmányok életmű író magyar irodalom próza műelemzés tanulmányok |
| illustrated |
Illustrated |
| first_indexed |
2024-04-04T06:45:19Z |
| last_indexed |
2024-04-04T10:03:04Z |
| recordtype |
opac |
| publisher |
Szombathely : Savaria Univ. Press |
| _version_ |
1795390478958460930 |
| score |
13,365248 |
| bibliography |
Bibliogr. a jegyzetekben |
| generalnotes |
A szerző 2006-ban adta közre Ottlik Gézáról szóló tanulmányait „… Sem azé, aki fut…” címmel, ezúttal az utóbbi évtizedben keletkezett, ugyancsak Ottlikról és munkáiról szóló hosszabb-rövidebb írásait közli. Első, problémafölvető cikkében (Ottlik-napló) azonnal izgalmas kérdést feszeget, jelesül, hogy számosan kétségbe vonják az Iskola a határon szerzőségét, miként például Mihail Solohovot is azzal gyanúsítják, hogy eltulajdonította a Csendes Don kéziratát. A kételyek kialakulásához maga Ottlik is hozzájárult, hiszen 1949-ben már a kiadónál volt a regénye -- Továbbélők címmel --, amikor visszakérte a kéziratot, majd egy évtized múltán adta le az újat. Ráadásul a regény az 1970-es évek végéig eléggé visszhangtalan maradt, aztán pedig valóságos kultusza támadt, miközben kialakult Ottlikról az „egykönyves író” sztereotípiája. Vagyis sokasodtak a kételyek az író és műve körül – ezzel az izgalmas problémafölvetéssel kezdődik Fűzfa Balázs tanulmányainak sora. A Nyugat-hagyomány nyomvonalán haladva foglalkozik az író munkáival, elsősorban az Iskola a határon problémáival, így a regény helyszíneivel, szabadságról szóló mondanivalójával (A „Trieszti öböl” mint szabadság-szimbólum), a regény térpoétikájával (Az Iskola a határon térpoétikájához), modernségének jegyeivel (Az Iskola a határon modernségjegyei, idő- és térpoétikája), a regény reneszánsz alkotásokra emlékeztető szemléleti jellegzetességeivel, az író nyelvi kifejező eszközeivel – miközben összehasonlításokat tesz Pilinszky János és Lázár Ervin alkotásainak stílusával. Fűzfa Balázs úgy tartja, hogy Ottlik nagy regénye a posztmodern előtti utolsó pillanat a magyar prózairodalomban, erre utal az a tény is, hogy a regény szövege kettős természetű, mert úgy beszél a Mindenről, hogy közben „semmit nem akar elmondani a szövegvalóság mivoltában éppen hogy maga akar lenni („… ködbe vesző tekintete lassan a semmibe révedt, ahol ott gomolygott a minden”). Végül szól a regény hipertextuális, hálózatos szövegszerkezetéről is („… sem azé, aki fut…”). A kötet utolsó negyedének recenziói, kritikái az újabb Ottlik-irodalom műveit ismertetik: Kelecsényi László, Szegedy-Maszák Mihály, Horkay Hörcher Ferenc, Jakus László és Hévizi Ottó munkáit, valamint bemutatja Ottlik Géza néhány más könyvét, a Buda (1993) és a Valencia-rejtély – Hajónapló – Pályákon (1989) című köteteit. Fűzfa Balázs tanulmánysorozata jelentős hozzájárulás az Ottlik-kultusz gazdagításához, és nemcsak azáltal, hogy sok újat mond Ottlik Géza írásművészetéről, hanem azáltal is, hogy izgalmasan, közérthetően, vonzó esszéstílusban szól. |