Kifelé a ködből : írások Ottlik Géza műveiről
Mentés helye:
| Szerző: | |
|---|---|
| Formátum: | könyv |
| Nyelv: | magyar |
| Megjelenés: |
Szombathely : Savaria Univ. Press,
2017
|
| Sorozat: | Ottlik-könyvtár, ISSN 2061-277X ; 4. |
| Tárgyszavak: | |
| Címkék: |
Új címke
A tételhez itt fűzhet saját címkét!
|
| LEADER | nam a22 c 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | 000922018 | ||
| 005 | 20170810090739.0 | ||
| 008 | 170512s2017 hu a b 000 0 hun d | ||
| 020 | |a 978-615-5251-85-6 | ||
| 040 | |a KELLO |b hun |d ELTE | ||
| 041 | 0 | |a hun |f hun | |
| 080 | |a 894.511Ottlik G.(081) | ||
| 084 | |a 894 |b F 99 | ||
| 100 | 1 | |a Fűzfa Balázs |d 1958- | |
| 245 | 1 | 0 | |a Kifelé a ködből |b írások Ottlik Géza műveiről |c Fűzfa Balázs |
| 260 | |a Szombathely |b Savaria Univ. Press |c 2017 | ||
| 300 | |a 171 p. |b ill. |c 22 cm | ||
| 490 | 1 | |a Ottlik-könyvtár |x 2061-277X |v 4. | |
| 504 | |a Bibliogr. a jegyzetekben | ||
| 520 | |a A szerző 2006-ban adta közre Ottlik Gézáról szóló tanulmányait „… Sem azé, aki fut…” címmel, ezúttal az utóbbi évtizedben keletkezett, ugyancsak Ottlikról és munkáiról szóló hosszabb-rövidebb írásait közli. Első, problémafölvető cikkében (Ottlik-napló) azonnal izgalmas kérdést feszeget, jelesül, hogy számosan kétségbe vonják az Iskola a határon szerzőségét, miként például Mihail Solohovot is azzal gyanúsítják, hogy eltulajdonította a Csendes Don kéziratát. A kételyek kialakulásához maga Ottlik is hozzájárult, hiszen 1949-ben már a kiadónál volt a regénye -- Továbbélők címmel --, amikor visszakérte a kéziratot, majd egy évtized múltán adta le az újat. Ráadásul a regény az 1970-es évek végéig eléggé visszhangtalan maradt, aztán pedig valóságos kultusza támadt, miközben kialakult Ottlikról az „egykönyves író” sztereotípiája. Vagyis sokasodtak a kételyek az író és műve körül – ezzel az izgalmas problémafölvetéssel kezdődik Fűzfa Balázs tanulmányainak sora. A Nyugat-hagyomány nyomvonalán haladva foglalkozik az író munkáival, elsősorban az Iskola a határon problémáival, így a regény helyszíneivel, szabadságról szóló mondanivalójával (A „Trieszti öböl” mint szabadság-szimbólum), a regény térpoétikájával (Az Iskola a határon térpoétikájához), modernségének jegyeivel (Az Iskola a határon modernségjegyei, idő- és térpoétikája), a regény reneszánsz alkotásokra emlékeztető szemléleti jellegzetességeivel, az író nyelvi kifejező eszközeivel – miközben összehasonlításokat tesz Pilinszky János és Lázár Ervin alkotásainak stílusával. | ||
| 520 | |a Fűzfa Balázs úgy tartja, hogy Ottlik nagy regénye a posztmodern előtti utolsó pillanat a magyar prózairodalomban, erre utal az a tény is, hogy a regény szövege kettős természetű, mert úgy beszél a Mindenről, hogy közben „semmit nem akar elmondani a szövegvalóság mivoltában éppen hogy maga akar lenni („… ködbe vesző tekintete lassan a semmibe révedt, ahol ott gomolygott a minden”). Végül szól a regény hipertextuális, hálózatos szövegszerkezetéről is („… sem azé, aki fut…”). A kötet utolsó negyedének recenziói, kritikái az újabb Ottlik-irodalom műveit ismertetik: Kelecsényi László, Szegedy-Maszák Mihály, Horkay Hörcher Ferenc, Jakus László és Hévizi Ottó munkáit, valamint bemutatja Ottlik Géza néhány más könyvét, a Buda (1993) és a Valencia-rejtély – Hajónapló – Pályákon (1989) című köteteit. Fűzfa Balázs tanulmánysorozata jelentős hozzájárulás az Ottlik-kultusz gazdagításához, és nemcsak azáltal, hogy sok újat mond Ottlik Géza írásművészetéről, hanem azáltal is, hogy izgalmasan, közérthetően, vonzó esszéstílusban szól. | ||
| 598 | |a könyv | ||
| 600 | 1 | 4 | |a Ottlik Géza |d 1912-1990 |
| 650 | 0 | 4 | |a író |z magyar |y 20. sz. |
| 650 | 0 | 4 | |a magyar irodalom |x próza |y 20. sz. |x műelemzés |x tanulmányok |
| 653 | |a kritika | ||
| 653 | |a tanulmányok | ||
| 653 | |a életmű | ||
| 830 | 0 | |a Ottlik-könyvtár | |
| 850 | |a B2 | ||