A forradalom előérzete : Márai és 1956

Mentés helye:
Bibliográfiai részletek
Szerző:
Közreműködő(k):
Formátum: könyv
Nyelv:magyar
Megjelenés: [Budapest] : Helikon, 2016
Tárgyszavak:
Címkék: Új címke
A tételhez itt fűzhet saját címkét!
id opac-EUL01-000907554
institution B2
EUL01
spelling Márai Sándor 1900-1989 EUL10000017346 Y
Grosschmid Sándor 1900-1989 EUL10000017346 N
Márai, Alexander 1900-1989 EUL10000017346 N
A forradalom előérzete Márai és 1956 Márai Sándor ; [... vál., szerk., az utószót írta Mészáros Tibor]
[Budapest] Helikon 2016 [Debrecen] Kinizsi Ny.
313, [2] p. 19 cm
MÁRAI-program, leltári szám: 266351-2
„Ez a törvényen kívüli állapot csak előjátéka valaminek; s nem az oroszok lesznek főszereplői a drámának, amely készül; a magyar forradalom érik minden tünet mögött” – írta e sorokat naplójába 1945-ben Márai Sándor. Az orosz katonák fosztogatásáról szólva az író váteszi jóslatot fogalmazott meg – ilyen tárgyú írásainak kibővített gyűjteménye A forradalom élőérzete című kötet második kiadása. A roppant gazdag válogatás Márainak azon esszéiből, naplóiból, cikkeiből, rádiós jegyzeteiből ad bőséges anyagot, amelyek a forradalom előérzetéről, később a forradalom lelki és érzelmi támogatásáról, majd a megtorlás hírei által kiváltott iszonyodásáról számolnak be. Ennek megfelelően a kötet három nagy fejezetre tagolódik. Az első („A Bűn füstje elfödte a napot”) 1945-től a forradalom kitöréséig terjedő évtized írásaiból közöl szemelvényeket. A második rész („Ez most a mi forradalmunk”) az 1956 nyarától 1957 elejéig keletkezett írások és rádiós beszédek válogatása. Míg az utolsó egység („… elkezdődött a hideg árulás korszaka”) a megtorlás hozzá eljutó hírei által kiváltott gondolatainak a foglalata. Az idézett írások túlnyomó többsége Márai Sándor emigrációban töltött éveiben keletkezett, hiszen az író 1948-ban hagyta el Magyarországot. Tehát nem voltak közvetlen tapasztalatai a hazai helyzetről, ám a személyesen megszerezhető ismeretek hiányát bőven ellensúlyozták pontos, megbízható értesülései és még inkább hihetetlen empátiája. Márai történelemszemléletének zseniális perspektívájára jellemző az a nézete, hogy mivel a II. világháború után – a szovjet megszállás miatt – elmaradt a magyar társadalom forradalmi, katartikus megtisztulása, szükségszerűen be fog következni egy népfölkelés – e gondolatát 1952-ben vetette papírra.
Pontosan érzékelte, hogy Magyarországon az írók képtelenek őszintén megszólalni: „magyar író odahaza nem mondhat többé mást, csak amit a szovjet katekizmus szerint hinnie és mondania kell” – írta 1956 szeptemberében. Éleslátóan kommentálja Rajk László és társainak újratemetését, majd a Szabad Európa Rádióban elhangzott jegyzeteiben egyformán jelen van a forradalom győzelmébe vetett bizakodása és a nyugat tétlensége miatt érzett csalódottsága. Dicséri a magyar írók forradalmi szerepvállalását, szellemi helytállását, együtt érez a szenvedő lakossággal, de 1956 novembere után a tehetetlen fájdalom és a lesújtó erkölcsi ítélet jellemzi megszólalásait. Olaszországba utazva már tudja, hogy az események visszafordíthatatlanok, a forradalom ügye vereséget szenvedett. A római Piéta előtt imádkozik a magyar népért, mást nem tehet. A bőséges válogatást adó szemelvénygyűjtemény egy zseniális elme és egy erkölcsi fenomén reflexióit adja közre a magyar forradalom előzményeiről, lefolyásáról és következményeiről.
könyv
forradalom magyar 1956 publicisztika EUL10000478988 Y
belpolitika magyar 1945-1956 publicisztika EUL10000478989 Y
Mészáros Tibor 1965- vál. EUL10000874935 Y
EUL01
language Hungarian
format Book
author Márai Sándor (1900-1989)
spellingShingle Márai Sándor (1900-1989)
A forradalom előérzete : Márai és 1956
forradalom -- magyar -- 1956 -- publicisztika
belpolitika -- magyar -- 1945-1956 -- publicisztika
author_facet Márai Sándor (1900-1989)
Grosschmid Sándor (1900-1989)
Márai, Alexander (1900-1989)
Mészáros Tibor (1965-), vál.
author_variant Grosschmid Sándor (1900-1989)
Márai, Alexander (1900-1989)
author2 Mészáros Tibor (1965-), vál.
author_sort Márai Sándor 1900-1989
title A forradalom előérzete : Márai és 1956
title_sub Márai és 1956
title_short A forradalom előérzete
title_full A forradalom előérzete Márai és 1956 Márai Sándor ; [... vál., szerk., az utószót írta Mészáros Tibor]
title_fullStr A forradalom előérzete Márai és 1956 Márai Sándor ; [... vál., szerk., az utószót írta Mészáros Tibor]
title_full_unstemmed A forradalom előérzete Márai és 1956 Márai Sándor ; [... vál., szerk., az utószót írta Mészáros Tibor]
title_auth A forradalom előérzete Márai és 1956
title_sort forradalom eloerzete marai es 1956
publishDate 2016
publishDateSort 2016
physical 313, [2] p. ; 19 cm
isbn 978-963-227-828-5
callnumber-raw 266352
callnumber-search 266352
topic forradalom -- magyar -- 1956 -- publicisztika
belpolitika -- magyar -- 1945-1956 -- publicisztika
topic_facet forradalom -- magyar -- 1956 -- publicisztika
belpolitika -- magyar -- 1945-1956 -- publicisztika
forradalom
belpolitika
publicisztika
illustrated Not Illustrated
first_indexed 2024-04-04T06:37:26Z
last_indexed 2024-04-04T10:03:03Z
recordtype opac
publisher [Budapest] : Helikon
_version_ 1795390476447121408
score 13,365248
generalnotes General_Note:MÁRAI-program, leltári szám: 266351-2
„Ez a törvényen kívüli állapot csak előjátéka valaminek; s nem az oroszok lesznek főszereplői a drámának, amely készül; a magyar forradalom érik minden tünet mögött” – írta e sorokat naplójába 1945-ben Márai Sándor. Az orosz katonák fosztogatásáról szólva az író váteszi jóslatot fogalmazott meg – ilyen tárgyú írásainak kibővített gyűjteménye A forradalom élőérzete című kötet második kiadása. A roppant gazdag válogatás Márainak azon esszéiből, naplóiból, cikkeiből, rádiós jegyzeteiből ad bőséges anyagot, amelyek a forradalom előérzetéről, később a forradalom lelki és érzelmi támogatásáról, majd a megtorlás hírei által kiváltott iszonyodásáról számolnak be. Ennek megfelelően a kötet három nagy fejezetre tagolódik. Az első („A Bűn füstje elfödte a napot”) 1945-től a forradalom kitöréséig terjedő évtized írásaiból közöl szemelvényeket. A második rész („Ez most a mi forradalmunk”) az 1956 nyarától 1957 elejéig keletkezett írások és rádiós beszédek válogatása. Míg az utolsó egység („… elkezdődött a hideg árulás korszaka”) a megtorlás hozzá eljutó hírei által kiváltott gondolatainak a foglalata. Az idézett írások túlnyomó többsége Márai Sándor emigrációban töltött éveiben keletkezett, hiszen az író 1948-ban hagyta el Magyarországot. Tehát nem voltak közvetlen tapasztalatai a hazai helyzetről, ám a személyesen megszerezhető ismeretek hiányát bőven ellensúlyozták pontos, megbízható értesülései és még inkább hihetetlen empátiája. Márai történelemszemléletének zseniális perspektívájára jellemző az a nézete, hogy mivel a II. világháború után – a szovjet megszállás miatt – elmaradt a magyar társadalom forradalmi, katartikus megtisztulása, szükségszerűen be fog következni egy népfölkelés – e gondolatát 1952-ben vetette papírra.
Pontosan érzékelte, hogy Magyarországon az írók képtelenek őszintén megszólalni: „magyar író odahaza nem mondhat többé mást, csak amit a szovjet katekizmus szerint hinnie és mondania kell” – írta 1956 szeptemberében. Éleslátóan kommentálja Rajk László és társainak újratemetését, majd a Szabad Európa Rádióban elhangzott jegyzeteiben egyformán jelen van a forradalom győzelmébe vetett bizakodása és a nyugat tétlensége miatt érzett csalódottsága. Dicséri a magyar írók forradalmi szerepvállalását, szellemi helytállását, együtt érez a szenvedő lakossággal, de 1956 novembere után a tehetetlen fájdalom és a lesújtó erkölcsi ítélet jellemzi megszólalásait. Olaszországba utazva már tudja, hogy az események visszafordíthatatlanok, a forradalom ügye vereséget szenvedett. A római Piéta előtt imádkozik a magyar népért, mást nem tehet. A bőséges válogatást adó szemelvénygyűjtemény egy zseniális elme és egy erkölcsi fenomén reflexióit adja közre a magyar forradalom előzményeiről, lefolyásáról és következményeiről.