A forradalom előérzete : Márai és 1956
Mentés helye:
| Szerző: | |
|---|---|
| Közreműködő(k): | |
| Formátum: | könyv |
| Nyelv: | magyar |
| Megjelenés: |
[Budapest] : Helikon,
2016
|
| Tárgyszavak: | |
| Címkék: |
Új címke
A tételhez itt fűzhet saját címkét!
|
| LEADER | nam 22 c 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | 000907554 | ||
| 005 | 20180301153556.0 | ||
| 008 | 170220s2016 hu 000 1 hun d | ||
| 020 | |a 978-963-227-828-5 | ||
| 040 | |a KELLO |d ELTE |b hun | ||
| 041 | 0 | |a hun | |
| 080 | |a 323(439)"1945/1955"(0:8) | ||
| 080 | |a 894.511-92Márai S. | ||
| 080 | |a 943.9"1956"(0:8) | ||
| 080 | |a 323.272(439)"1956"(0:8) | ||
| 080 | |a 894.511-821Márai S. | ||
| 084 | |a M 28 | ||
| 100 | 1 | |a Márai Sándor |d 1900-1989 | |
| 245 | 1 | 2 | |a A forradalom előérzete |b Márai és 1956 |c Márai Sándor ; [... vál., szerk., az utószót írta Mészáros Tibor] |
| 260 | |a [Budapest] |b Helikon |c 2016 |e [Debrecen] |f Kinizsi Ny. | ||
| 300 | |a 313, [2] p. |c 19 cm | ||
| 500 | |a MÁRAI-program, leltári szám: 266351-2 | ||
| 520 | |a „Ez a törvényen kívüli állapot csak előjátéka valaminek; s nem az oroszok lesznek főszereplői a drámának, amely készül; a magyar forradalom érik minden tünet mögött” – írta e sorokat naplójába 1945-ben Márai Sándor. Az orosz katonák fosztogatásáról szólva az író váteszi jóslatot fogalmazott meg – ilyen tárgyú írásainak kibővített gyűjteménye A forradalom élőérzete című kötet második kiadása. A roppant gazdag válogatás Márainak azon esszéiből, naplóiból, cikkeiből, rádiós jegyzeteiből ad bőséges anyagot, amelyek a forradalom előérzetéről, később a forradalom lelki és érzelmi támogatásáról, majd a megtorlás hírei által kiváltott iszonyodásáról számolnak be. Ennek megfelelően a kötet három nagy fejezetre tagolódik. Az első („A Bűn füstje elfödte a napot”) 1945-től a forradalom kitöréséig terjedő évtized írásaiból közöl szemelvényeket. A második rész („Ez most a mi forradalmunk”) az 1956 nyarától 1957 elejéig keletkezett írások és rádiós beszédek válogatása. Míg az utolsó egység („… elkezdődött a hideg árulás korszaka”) a megtorlás hozzá eljutó hírei által kiváltott gondolatainak a foglalata. Az idézett írások túlnyomó többsége Márai Sándor emigrációban töltött éveiben keletkezett, hiszen az író 1948-ban hagyta el Magyarországot. Tehát nem voltak közvetlen tapasztalatai a hazai helyzetről, ám a személyesen megszerezhető ismeretek hiányát bőven ellensúlyozták pontos, megbízható értesülései és még inkább hihetetlen empátiája. Márai történelemszemléletének zseniális perspektívájára jellemző az a nézete, hogy mivel a II. világháború után – a szovjet megszállás miatt – elmaradt a magyar társadalom forradalmi, katartikus megtisztulása, szükségszerűen be fog következni egy népfölkelés – e gondolatát 1952-ben vetette papírra. | ||
| 520 | |a Pontosan érzékelte, hogy Magyarországon az írók képtelenek őszintén megszólalni: „magyar író odahaza nem mondhat többé mást, csak amit a szovjet katekizmus szerint hinnie és mondania kell” – írta 1956 szeptemberében. Éleslátóan kommentálja Rajk László és társainak újratemetését, majd a Szabad Európa Rádióban elhangzott jegyzeteiben egyformán jelen van a forradalom győzelmébe vetett bizakodása és a nyugat tétlensége miatt érzett csalódottsága. Dicséri a magyar írók forradalmi szerepvállalását, szellemi helytállását, együtt érez a szenvedő lakossággal, de 1956 novembere után a tehetetlen fájdalom és a lesújtó erkölcsi ítélet jellemzi megszólalásait. Olaszországba utazva már tudja, hogy az események visszafordíthatatlanok, a forradalom ügye vereséget szenvedett. A római Piéta előtt imádkozik a magyar népért, mást nem tehet. A bőséges válogatást adó szemelvénygyűjtemény egy zseniális elme és egy erkölcsi fenomén reflexióit adja közre a magyar forradalom előzményeiről, lefolyásáról és következményeiről. | ||
| 598 | |a könyv | ||
| 650 | 0 | 4 | |a forradalom |z magyar |y 1956 |x publicisztika |
| 650 | 0 | 4 | |a belpolitika |z magyar |y 1945-1956 |x publicisztika |
| 700 | 1 | |a Mészáros Tibor |d 1965- |e vál. | |
| 850 | |a B2 | ||