A forradalom előérzete : Márai és 1956

Mentés helye:
Bibliográfiai részletek
Szerző:
Közreműködő(k):
Formátum: könyv
Nyelv:magyar
Megjelenés: [Budapest] : Helikon, 2016
Tárgyszavak:
Címkék: Új címke
A tételhez itt fűzhet saját címkét!
LEADER nam 22 c 4500
001 000907554
005 20180301153556.0
008 170220s2016 hu 000 1 hun d
020 |a 978-963-227-828-5 
040 |a KELLO  |d ELTE  |b hun 
041 0 |a hun 
080 |a 323(439)"1945/1955"(0:8) 
080 |a 894.511-92Márai S. 
080 |a 943.9"1956"(0:8) 
080 |a 323.272(439)"1956"(0:8) 
080 |a 894.511-821Márai S. 
084 |a M 28 
100 1 |a Márai Sándor  |d 1900-1989 
245 1 2 |a A forradalom előérzete  |b Márai és 1956  |c Márai Sándor ; [... vál., szerk., az utószót írta Mészáros Tibor] 
260 |a [Budapest]  |b Helikon  |c 2016  |e [Debrecen]  |f Kinizsi Ny. 
300 |a 313, [2] p.  |c 19 cm 
500 |a MÁRAI-program, leltári szám: 266351-2 
520 |a „Ez a törvényen kívüli állapot csak előjátéka valaminek; s nem az oroszok lesznek főszereplői a drámának, amely készül; a magyar forradalom érik minden tünet mögött” – írta e sorokat naplójába 1945-ben Márai Sándor. Az orosz katonák fosztogatásáról szólva az író váteszi jóslatot fogalmazott meg – ilyen tárgyú írásainak kibővített gyűjteménye A forradalom élőérzete című kötet második kiadása. A roppant gazdag válogatás Márainak azon esszéiből, naplóiból, cikkeiből, rádiós jegyzeteiből ad bőséges anyagot, amelyek a forradalom előérzetéről, később a forradalom lelki és érzelmi támogatásáról, majd a megtorlás hírei által kiváltott iszonyodásáról számolnak be. Ennek megfelelően a kötet három nagy fejezetre tagolódik. Az első („A Bűn füstje elfödte a napot”) 1945-től a forradalom kitöréséig terjedő évtized írásaiból közöl szemelvényeket. A második rész („Ez most a mi forradalmunk”) az 1956 nyarától 1957 elejéig keletkezett írások és rádiós beszédek válogatása. Míg az utolsó egység („… elkezdődött a hideg árulás korszaka”) a megtorlás hozzá eljutó hírei által kiváltott gondolatainak a foglalata. Az idézett írások túlnyomó többsége Márai Sándor emigrációban töltött éveiben keletkezett, hiszen az író 1948-ban hagyta el Magyarországot. Tehát nem voltak közvetlen tapasztalatai a hazai helyzetről, ám a személyesen megszerezhető ismeretek hiányát bőven ellensúlyozták pontos, megbízható értesülései és még inkább hihetetlen empátiája. Márai történelemszemléletének zseniális perspektívájára jellemző az a nézete, hogy mivel a II. világháború után – a szovjet megszállás miatt – elmaradt a magyar társadalom forradalmi, katartikus megtisztulása, szükségszerűen be fog következni egy népfölkelés – e gondolatát 1952-ben vetette papírra. 
520 |a Pontosan érzékelte, hogy Magyarországon az írók képtelenek őszintén megszólalni: „magyar író odahaza nem mondhat többé mást, csak amit a szovjet katekizmus szerint hinnie és mondania kell” – írta 1956 szeptemberében. Éleslátóan kommentálja Rajk László és társainak újratemetését, majd a Szabad Európa Rádióban elhangzott jegyzeteiben egyformán jelen van a forradalom győzelmébe vetett bizakodása és a nyugat tétlensége miatt érzett csalódottsága. Dicséri a magyar írók forradalmi szerepvállalását, szellemi helytállását, együtt érez a szenvedő lakossággal, de 1956 novembere után a tehetetlen fájdalom és a lesújtó erkölcsi ítélet jellemzi megszólalásait. Olaszországba utazva már tudja, hogy az események visszafordíthatatlanok, a forradalom ügye vereséget szenvedett. A római Piéta előtt imádkozik a magyar népért, mást nem tehet. A bőséges válogatást adó szemelvénygyűjtemény egy zseniális elme és egy erkölcsi fenomén reflexióit adja közre a magyar forradalom előzményeiről, lefolyásáról és következményeiről. 
598 |a könyv 
650 0 4 |a forradalom  |z magyar  |y 1956  |x publicisztika 
650 0 4 |a belpolitika  |z magyar  |y 1945-1956  |x publicisztika 
700 1 |a Mészáros Tibor  |d 1965-  |e vál. 
850 |a B2