Cseres Tibor

Cseres Tibor

Mentés helye:
Bibliográfiai részletek
Szerző:
Márkus Béla (1945-)
Formátum: könyv
Nyelv:magyar
Megjelenés: Budapest : MMA K., 2022
Sorozat:Közelképek írókról, ISSN 2064-9274
Tárgyszavak:
Cseres Tibor (1915-1993)
író > magyar > 20. sz.
életrajz
életmű
Címkék: Új címke
A tételhez itt fűzhet saját címkét!
id opac-EUL01-001093925
institution B2
EUL01
spelling Márkus Béla 1945- EUL10000011135 Y
Cseres Tibor Márkus Béla
Budapest MMA K. 2022
456 p. ill., részben színes 21 cm
Közelképek írókról 2064-9274
Bibliogr.: p. 400-427.
Cseres Tibor műveinek bibliográfiája: p. 398-400.
Cseres Tibor (1915-1993) prózája és tényfeltáró műveinek sora a mai napig kulcsfontosságúak a magyarság történelmi tudatának, múltszemléletének alakításában, miközben a maga alkotói pályája is többféle formálódást, átalakulást mutat. Mindjárt az első változás, hogy Cseres (Pálos Tibor álnéven) költőként indult még a ’30-as évek második felében. Márkus Béla meglehetős terjedelemben ismerteti e költői korszakot, amely az ’50-es évek elejéig tartott, amikor is Cseres a mezőgazdaság kollektivizálását, a termelőszövetkezetek megalakulását énekelte meg a kor sematizmusának stílusában. A szerző a második alkotói korszakot – a téma- és hangkeresés idejét – az ’50-és és ’60-as évekre teszi, ennek az időszaknak a termését olyan művek jelzik, mint a Here-báró (1956), a Különféle szerelmek (1957) vagy a Pesti háztetők (1961). Ezután következett be az író magára találása, a nemzeti történelem nagy kérdéseivel való számvetés műveinek megalkotását hozva el. Ekkor született meg talán máig – filmváltozata révén is – legismertebb munkája, a Hideg napok (1964), amely az 1942. januári újvidéki razziák, a tömeges kivégzésekbe torkolló, a szerb partizánokat üldözni hivatott megtorlások történetét dolgozta föl, élesen fölvetve a felelősség és a felelősségre vonás kérdéseit. Ezután sorra születtek a magyar történelem korfordulóit és sorskérdéseit feszegető alkotásai: Parázna szobrok (1978), Én, Kossuth Lajos (1981), Foksányi szoros (1985), Vízaknai csaták (1988), Őseink kertje, Erdély (1990).
könyv
Cseres Tibor 1915-1993
író magyar 20. sz. EUL10000086243 Y
életrajz
életmű
Közelképek írókról EUL10000922113 Y
EUL01
language Hungarian
format Book
author Márkus Béla (1945-)
spellingShingle Márkus Béla (1945-)
Cseres Tibor
Közelképek írókról, ISSN 2064-9274
Cseres Tibor (1915-1993)
író -- magyar -- 20. sz.
életrajz
életmű
author_facet Márkus Béla (1945-)
author_sort Márkus Béla 1945-
title Cseres Tibor
title_short Cseres Tibor
title_full Cseres Tibor Márkus Béla
title_fullStr Cseres Tibor Márkus Béla
title_full_unstemmed Cseres Tibor Márkus Béla
title_auth Cseres Tibor
title_sort cseres tibor
series Közelképek írókról, ISSN 2064-9274
series2 Közelképek írókról
publishDate 2022
publishDateSort 2022
physical 456 p. : ill., részben színes ; 21 cm
isbn 978-615-6434-03-6
issn 2064-9274
callnumber-raw 275617
callnumber-search 275617
topic Cseres Tibor (1915-1993)
író -- magyar -- 20. sz.
életrajz
életmű
topic_facet Cseres Tibor (1915-1993)
író -- magyar -- 20. sz.
életrajz
életmű
író
illustrated Illustrated
first_indexed 2023-11-23T13:43:13Z
last_indexed 2023-11-23T13:50:30Z
recordtype opac
publisher Budapest : MMA K.
_version_ 1783359163455242241
score 13,365292
bibliography Bibliogr.: p. 400-427.
Cseres Tibor műveinek bibliográfiája: p. 398-400.
generalnotes Cseres Tibor (1915-1993) prózája és tényfeltáró műveinek sora a mai napig kulcsfontosságúak a magyarság történelmi tudatának, múltszemléletének alakításában, miközben a maga alkotói pályája is többféle formálódást, átalakulást mutat. Mindjárt az első változás, hogy Cseres (Pálos Tibor álnéven) költőként indult még a ’30-as évek második felében. Márkus Béla meglehetős terjedelemben ismerteti e költői korszakot, amely az ’50-es évek elejéig tartott, amikor is Cseres a mezőgazdaság kollektivizálását, a termelőszövetkezetek megalakulását énekelte meg a kor sematizmusának stílusában. A szerző a második alkotói korszakot – a téma- és hangkeresés idejét – az ’50-és és ’60-as évekre teszi, ennek az időszaknak a termését olyan művek jelzik, mint a Here-báró (1956), a Különféle szerelmek (1957) vagy a Pesti háztetők (1961). Ezután következett be az író magára találása, a nemzeti történelem nagy kérdéseivel való számvetés műveinek megalkotását hozva el. Ekkor született meg talán máig – filmváltozata révén is – legismertebb munkája, a Hideg napok (1964), amely az 1942. januári újvidéki razziák, a tömeges kivégzésekbe torkolló, a szerb partizánokat üldözni hivatott megtorlások történetét dolgozta föl, élesen fölvetve a felelősség és a felelősségre vonás kérdéseit. Ezután sorra születtek a magyar történelem korfordulóit és sorskérdéseit feszegető alkotásai: Parázna szobrok (1978), Én, Kossuth Lajos (1981), Foksányi szoros (1985), Vízaknai csaták (1988), Őseink kertje, Erdély (1990).

Hasonló tételek