Cseres Tibor
Mentés helye:
| Szerző: | |
|---|---|
| Formátum: | könyv |
| Nyelv: | magyar |
| Megjelenés: |
Budapest : MMA K.,
2022
|
| Sorozat: | Közelképek írókról, ISSN 2064-9274 |
| Tárgyszavak: | |
| Címkék: |
Új címke
A tételhez itt fűzhet saját címkét!
|
| Megjegyzés: | Cseres Tibor (1915-1993) prózája és tényfeltáró műveinek sora a mai napig kulcsfontosságúak a magyarság történelmi tudatának, múltszemléletének alakításában, miközben a maga alkotói pályája is többféle formálódást, átalakulást mutat. Mindjárt az első változás, hogy Cseres (Pálos Tibor álnéven) költőként indult még a ’30-as évek második felében. Márkus Béla meglehetős terjedelemben ismerteti e költői korszakot, amely az ’50-es évek elejéig tartott, amikor is Cseres a mezőgazdaság kollektivizálását, a termelőszövetkezetek megalakulását énekelte meg a kor sematizmusának stílusában. A szerző a második alkotói korszakot – a téma- és hangkeresés idejét – az ’50-és és ’60-as évekre teszi, ennek az időszaknak a termését olyan művek jelzik, mint a Here-báró (1956), a Különféle szerelmek (1957) vagy a Pesti háztetők (1961). Ezután következett be az író magára találása, a nemzeti történelem nagy kérdéseivel való számvetés műveinek megalkotását hozva el. Ekkor született meg talán máig – filmváltozata révén is – legismertebb munkája, a Hideg napok (1964), amely az 1942. januári újvidéki razziák, a tömeges kivégzésekbe torkolló, a szerb partizánokat üldözni hivatott megtorlások történetét dolgozta föl, élesen fölvetve a felelősség és a felelősségre vonás kérdéseit. Ezután sorra születtek a magyar történelem korfordulóit és sorskérdéseit feszegető alkotásai: Parázna szobrok (1978), Én, Kossuth Lajos (1981), Foksányi szoros (1985), Vízaknai csaták (1988), Őseink kertje, Erdély (1990). |
|---|---|
| Fizikai leírás: | 456 p. : ill., részben színes ; 21 cm |
| Bibliográfia: | Bibliogr.: p. 400-427. Cseres Tibor műveinek bibliográfiája: p. 398-400. |
| ISBN: | 978-615-6434-03-6 |
| ISSN: | 2064-9274 |