Városok az Osztrák-Magyar Monarchiában : városszövet- és várostipológia, 1867-1918
Mentés helye:
Szerző: | |
---|---|
Nyelv: | magyar |
Megjelenés: |
Budapest : Terc,
2019
|
Tárgyszavak: | |
Címkék: |
Új címke
A tételhez itt fűzhet saját címkét!
|
id |
opac-EUL01-001000403 |
---|---|
institution |
B2 EUL01 |
spelling |
Lovra Éva 1984- EUL10000946507 Y Városok az Osztrák-Magyar Monarchiában városszövet- és várostipológia, 1867-1918 Lovra Éva Budapest Terc cop. 2019 [Gyomaendrőd] Gyomai Kner Ny. 240 p. ill. 29 cm Bibliogr.: p. 209-218. A délvidéki magyar építészmérnök, Lovra Éva egyik fő kutatási területe a történelmi Magyarország, illetve az Osztrák-Magyar Monarchia ún. város és városszövet tipológiája. Erről a témáról írta 2017-ben megvédett doktori disszertációját is, a Pécsi Tudományegyetemen, és ennek mintegy folytatása a most megjelenő kötet. A szerző meglátása szerint a kiegyezéskori Monarchia, és azon belül Magyarország városait nemcsak a közös sors, hanem sajátosan közös arculat is összeköti. Ez alatt a viszonylag rövid, ám termékeny időszak alatt a magyar városok sok tekintetben elérték az európai „rokonaik” műszaki fejlettségét, és megformálták saját, egyedi arculatukat is. Ez a sajátos „közép-európaiság” nyilvánul meg a könyv témájában is, amit szaknyelven városi szövetnek, morfológiának, tipológiának, vagy városépítészeti alaktannak hívnak. A szerző többéves kutatásainak eredményét összegzi, melyet a volt Monarchia hetven városában végzett (ebből hatvan a történelmi Magyarország területén található, de ott van még például Bécs, Brünn, Prága, Szarajevó, Ljubljana vagy Lemberg). Ezek alapján 41 városszövettípust, 16 városalaptípust és 9 végleges várostípust különített el. A szerző elsőként bemutatja a korszak városfejlődésének jellemzőit, kutatási módszertanát, majd leírja, mit is értünk városi szöveten (az egyébként leegyszerűsítve a természeti adottságok, a közlekedési útvonalak, a zöldterületek és a városközpont térbeli kombinációjával írható le). Ezt követi a magyar városok tipológiája, a típusok és altípusok bemutatása, az 1867 és 1918 közötti időszakra nézve. A szerző külön foglalkozik az építészeti és városépítészeti kölcsönhatásokkal, a végén pedig kiemel öt várost (Miskolc, Újvidék, Budapest, Szabadka és Kecskemét). Összefoglalás angol nyelven várostervezés Magyarország 1867-1918 EUL10001049925 Y urbanisztika Magyarország 1867-1918 EUL10001049926 Y városszociológia Kelet-Közép-Európa 1867-1918 EUL10001049933 Y építészet Osztrák-Magyar Monarchia 1867-1918 EUL10000124875 Y EUL01 |
language |
Hungarian |
author |
Lovra Éva (1984-) |
spellingShingle |
Lovra Éva (1984-) Városok az Osztrák-Magyar Monarchiában : városszövet- és várostipológia, 1867-1918 várostervezés -- Magyarország -- 1867-1918 urbanisztika -- Magyarország -- 1867-1918 városszociológia -- Kelet-Közép-Európa -- 1867-1918 építészet -- Osztrák-Magyar Monarchia -- 1867-1918 |
author_facet |
Lovra Éva (1984-) |
author_sort |
Lovra Éva 1984- |
title |
Városok az Osztrák-Magyar Monarchiában : városszövet- és várostipológia, 1867-1918 |
title_sub |
városszövet- és várostipológia, 1867-1918 |
title_short |
Városok az Osztrák-Magyar Monarchiában |
title_full |
Városok az Osztrák-Magyar Monarchiában városszövet- és várostipológia, 1867-1918 Lovra Éva |
title_fullStr |
Városok az Osztrák-Magyar Monarchiában városszövet- és várostipológia, 1867-1918 Lovra Éva |
title_full_unstemmed |
Városok az Osztrák-Magyar Monarchiában városszövet- és várostipológia, 1867-1918 Lovra Éva |
title_auth |
Városok az Osztrák-Magyar Monarchiában városszövet- és várostipológia, 1867-1918 |
title_sort |
varosok az osztrak magyar monarchiaban varosszovet es varostipologia 1867 1918 |
publishDate |
2019 |
publishDateSort |
2019 |
physical |
240 p. : ill. ; 29 cm |
isbn |
978-615-5445-65-1 |
callnumber-raw |
735555 |
callnumber-search |
735555 |
topic |
várostervezés -- Magyarország -- 1867-1918 urbanisztika -- Magyarország -- 1867-1918 városszociológia -- Kelet-Közép-Európa -- 1867-1918 építészet -- Osztrák-Magyar Monarchia -- 1867-1918 |
topic_facet |
várostervezés -- Magyarország -- 1867-1918 urbanisztika -- Magyarország -- 1867-1918 városszociológia -- Kelet-Közép-Európa -- 1867-1918 építészet -- Osztrák-Magyar Monarchia -- 1867-1918 várostervezés urbanisztika városszociológia építészet |
illustrated |
Illustrated |
first_indexed |
2023-12-26T23:21:43Z |
last_indexed |
2023-12-29T19:19:18Z |
recordtype |
opac |
publisher |
Budapest : Terc |
_version_ |
1786641340503687171 |
score |
13,365247 |
bibliography |
Bibliogr.: p. 209-218. |
generalnotes |
A délvidéki magyar építészmérnök, Lovra Éva egyik fő kutatási területe a történelmi Magyarország, illetve az Osztrák-Magyar Monarchia ún. város és városszövet tipológiája. Erről a témáról írta 2017-ben megvédett doktori disszertációját is, a Pécsi Tudományegyetemen, és ennek mintegy folytatása a most megjelenő kötet. A szerző meglátása szerint a kiegyezéskori Monarchia, és azon belül Magyarország városait nemcsak a közös sors, hanem sajátosan közös arculat is összeköti. Ez alatt a viszonylag rövid, ám termékeny időszak alatt a magyar városok sok tekintetben elérték az európai „rokonaik” műszaki fejlettségét, és megformálták saját, egyedi arculatukat is. Ez a sajátos „közép-európaiság” nyilvánul meg a könyv témájában is, amit szaknyelven városi szövetnek, morfológiának, tipológiának, vagy városépítészeti alaktannak hívnak. A szerző többéves kutatásainak eredményét összegzi, melyet a volt Monarchia hetven városában végzett (ebből hatvan a történelmi Magyarország területén található, de ott van még például Bécs, Brünn, Prága, Szarajevó, Ljubljana vagy Lemberg). Ezek alapján 41 városszövettípust, 16 városalaptípust és 9 végleges várostípust különített el. A szerző elsőként bemutatja a korszak városfejlődésének jellemzőit, kutatási módszertanát, majd leírja, mit is értünk városi szöveten (az egyébként leegyszerűsítve a természeti adottságok, a közlekedési útvonalak, a zöldterületek és a városközpont térbeli kombinációjával írható le). Ezt követi a magyar városok tipológiája, a típusok és altípusok bemutatása, az 1867 és 1918 közötti időszakra nézve. A szerző külön foglalkozik az építészeti és városépítészeti kölcsönhatásokkal, a végén pedig kiemel öt várost (Miskolc, Újvidék, Budapest, Szabadka és Kecskemét). Összefoglalás angol nyelven |