Városok az Osztrák-Magyar Monarchiában : városszövet- és várostipológia, 1867-1918
Mentés helye:
| Szerző: | |
|---|---|
| Nyelv: | magyar |
| Megjelenés: |
Budapest : Terc,
2019
|
| Tárgyszavak: | |
| Címkék: |
Új címke
A tételhez itt fűzhet saját címkét!
|
| LEADER | nam 22 c 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | 001000403 | ||
| 005 | 20200609123055.0 | ||
| 008 | 200214s2019 hu a b 001 0 hun d | ||
| 020 | |a 978-615-5445-65-1 | ||
| 040 | |a KELLO |b hun |d ELTE | ||
| 041 | 0 | |a hun |b eng |f hun | |
| 080 | |a 711.4(439-2)"1867/1918" | ||
| 080 | |a 911.375(439-2)"1867/1918" | ||
| 080 | |a 316.334.56(436/439)"1867/1918" | ||
| 080 | |a 943.9-2"186/191" | ||
| 084 | |a 710 |b L 85 | ||
| 100 | 1 | |a Lovra Éva |d 1984- | |
| 245 | 1 | 0 | |a Városok az Osztrák-Magyar Monarchiában |b városszövet- és várostipológia, 1867-1918 |c Lovra Éva |
| 260 | |a Budapest |b Terc |c cop. 2019 |e [Gyomaendrőd] |f Gyomai Kner Ny. | ||
| 300 | |a 240 p. |b ill. |c 29 cm | ||
| 504 | |a Bibliogr.: p. 209-218. | ||
| 520 | 2 | |a A délvidéki magyar építészmérnök, Lovra Éva egyik fő kutatási területe a történelmi Magyarország, illetve az Osztrák-Magyar Monarchia ún. város és városszövet tipológiája. Erről a témáról írta 2017-ben megvédett doktori disszertációját is, a Pécsi Tudományegyetemen, és ennek mintegy folytatása a most megjelenő kötet. A szerző meglátása szerint a kiegyezéskori Monarchia, és azon belül Magyarország városait nemcsak a közös sors, hanem sajátosan közös arculat is összeköti. Ez alatt a viszonylag rövid, ám termékeny időszak alatt a magyar városok sok tekintetben elérték az európai „rokonaik” műszaki fejlettségét, és megformálták saját, egyedi arculatukat is. Ez a sajátos „közép-európaiság” nyilvánul meg a könyv témájában is, amit szaknyelven városi szövetnek, morfológiának, tipológiának, vagy városépítészeti alaktannak hívnak. A szerző többéves kutatásainak eredményét összegzi, melyet a volt Monarchia hetven városában végzett (ebből hatvan a történelmi Magyarország területén található, de ott van még például Bécs, Brünn, Prága, Szarajevó, Ljubljana vagy Lemberg). Ezek alapján 41 városszövettípust, 16 városalaptípust és 9 végleges várostípust különített el. A szerző elsőként bemutatja a korszak városfejlődésének jellemzőit, kutatási módszertanát, majd leírja, mit is értünk városi szöveten (az egyébként leegyszerűsítve a természeti adottságok, a közlekedési útvonalak, a zöldterületek és a városközpont térbeli kombinációjával írható le). Ezt követi a magyar városok tipológiája, a típusok és altípusok bemutatása, az 1867 és 1918 közötti időszakra nézve. A szerző külön foglalkozik az építészeti és városépítészeti kölcsönhatásokkal, a végén pedig kiemel öt várost (Miskolc, Újvidék, Budapest, Szabadka és Kecskemét). | |
| 546 | |a Összefoglalás angol nyelven | ||
| 650 | 0 | 4 | |a várostervezés |z Magyarország |y 1867-1918 |
| 650 | 0 | 4 | |a urbanisztika |z Magyarország |y 1867-1918 |
| 650 | 0 | 4 | |a városszociológia |z Kelet-Közép-Európa |y 1867-1918 |
| 650 | 0 | 4 | |a építészet |z Osztrák-Magyar Monarchia |y 1867-1918 |
| 850 | |a B2 | ||