Székelyek : történelemről és hagyományról
Mentés helye:
| Szerző: | |
|---|---|
| Formátum: | könyv |
| Nyelv: | magyar |
| Megjelenés: |
Budapest : Scolar,
2018
|
| Tárgyszavak: | |
| Címkék: |
Új címke
A tételhez itt fűzhet saját címkét!
|
| id |
opac-EUL01-000962166 |
|---|---|
| institution |
B2 EUL01 |
| spelling |
Száraz Miklós György 1958- EUL10000028232 Y Székelyek történelemről és hagyományról Száraz Miklós György Budapest Scolar 2018 [Dabas] Central Dabasi Ny. Zrt. 259, [2] p. 22 cm A székely nép eredetéről, történelméről rengeteg monda, legenda kering, közöttük egymásnak ellentmondó nézetek ütköznek – ebben a historiográfiai forgatagban szeretne rendet tenni a szerző, és nem föltétlenül a tudományos eredmények precíz fölidézésével, inkább a székelyek múltból hozott nemzeti karakterének érzékeny megrajzolásával. Száraz Miklós György Anonymus 1200 körül keletkezett krónikájáig tekint vissza az időben; a P-nek mondott mester úgy tudta, hogy a székelyek a hunok leszármazottai (Mit mondanak a krónikák?).*** Tőle kezdve a középkori krónikások szinte mindegyike „a hunok maradékainak” tartotta e népcsoportot. A szerző természetesen ismerteti az újabb kutatásokon alapuló hipotéziseket is, jelesül a türk vagy kabar származás gondolatát, majd idézi Szűcs Jenő véleményét, miszerint a székelyek eredete kibogozhatatlan (Mit mond a történettudomány?). Elősorolja a különböző tudományterületek – nyelvészet, archogenetika, régészet – eredményeit, és ezeket népszerűsítő stílusban adja tálalja, el nem hallgatva az egymásnak ellentmondó nézeteket sem. Több cikkben leírja a székelyföldi tájat (A székelyek földje; Az agroteraszokról); ismerteti, mely népekkel kerültek szorosabb kapcsolatba (Kunok, oláhok, szászok), de a történeti szemlélettől elkanyarodva inkább a népkarakterológia kézzel fogható jellemzőire koncentrál. Hiteles képet ad a székelység habitusáról (Harcoló székelyek), fölidézi a székely legendárium érdekes fejezeteit (Szent László legendája), jellemzi sajátos társadalomszerkezetüket (Primorok, lófők, gyalogszékelyek), és végül kiemeli töretlen szabadságvágyukat (Véren vett szabadság). Megemlékezik a székely nép nagy alakjairól, Dózsa Györgyről, Bethlen Gáborról, Márton Áronról, a Bolyaiakról és Kőrösi Csoma Sándorról. könyv székelyek történet EUL10000143532 Y művelődéstörténet székely EUL10000134964 Y Székelyföld ismeretterjesztő EUL01 |
| language |
Hungarian |
| format |
Book |
| author |
Száraz Miklós György (1958-) |
| spellingShingle |
Száraz Miklós György (1958-) Székelyek : történelemről és hagyományról székelyek -- történet művelődéstörténet -- székely Székelyföld -- ismeretterjesztő |
| author_facet |
Száraz Miklós György (1958-) |
| author_sort |
Száraz Miklós György 1958- |
| title |
Székelyek : történelemről és hagyományról |
| title_sub |
történelemről és hagyományról |
| title_short |
Székelyek |
| title_full |
Székelyek történelemről és hagyományról Száraz Miklós György |
| title_fullStr |
Székelyek történelemről és hagyományról Száraz Miklós György |
| title_full_unstemmed |
Székelyek történelemről és hagyományról Száraz Miklós György |
| title_auth |
Székelyek történelemről és hagyományról |
| title_sort |
szekelyek tortenelemrol es hagyomanyrol |
| publishDate |
2018 |
| publishDateSort |
2018 |
| physical |
259, [2] p. ; 22 cm |
| isbn |
978-963-244-952-4 |
| callnumber-raw |
575429 |
| callnumber-search |
575429 |
| topic |
székelyek -- történet művelődéstörténet -- székely Székelyföld -- ismeretterjesztő |
| topic_facet |
székelyek -- történet művelődéstörténet -- székely Székelyföld -- ismeretterjesztő székelyek művelődéstörténet történet ismeretterjesztő |
| illustrated |
Not Illustrated |
| first_indexed |
2023-12-27T19:05:18Z |
| last_indexed |
2023-12-30T20:43:59Z |
| recordtype |
opac |
| publisher |
Budapest : Scolar |
| _version_ |
1786737264706977793 |
| score |
13,365292 |
| generalnotes |
A székely nép eredetéről, történelméről rengeteg monda, legenda kering, közöttük egymásnak ellentmondó nézetek ütköznek – ebben a historiográfiai forgatagban szeretne rendet tenni a szerző, és nem föltétlenül a tudományos eredmények precíz fölidézésével, inkább a székelyek múltból hozott nemzeti karakterének érzékeny megrajzolásával. Száraz Miklós György Anonymus 1200 körül keletkezett krónikájáig tekint vissza az időben; a P-nek mondott mester úgy tudta, hogy a székelyek a hunok leszármazottai (Mit mondanak a krónikák?).*** Tőle kezdve a középkori krónikások szinte mindegyike „a hunok maradékainak” tartotta e népcsoportot. A szerző természetesen ismerteti az újabb kutatásokon alapuló hipotéziseket is, jelesül a türk vagy kabar származás gondolatát, majd idézi Szűcs Jenő véleményét, miszerint a székelyek eredete kibogozhatatlan (Mit mond a történettudomány?). Elősorolja a különböző tudományterületek – nyelvészet, archogenetika, régészet – eredményeit, és ezeket népszerűsítő stílusban adja tálalja, el nem hallgatva az egymásnak ellentmondó nézeteket sem. Több cikkben leírja a székelyföldi tájat (A székelyek földje; Az agroteraszokról); ismerteti, mely népekkel kerültek szorosabb kapcsolatba (Kunok, oláhok, szászok), de a történeti szemlélettől elkanyarodva inkább a népkarakterológia kézzel fogható jellemzőire koncentrál. Hiteles képet ad a székelység habitusáról (Harcoló székelyek), fölidézi a székely legendárium érdekes fejezeteit (Szent László legendája), jellemzi sajátos társadalomszerkezetüket (Primorok, lófők, gyalogszékelyek), és végül kiemeli töretlen szabadságvágyukat (Véren vett szabadság). Megemlékezik a székely nép nagy alakjairól, Dózsa Györgyről, Bethlen Gáborról, Márton Áronról, a Bolyaiakról és Kőrösi Csoma Sándorról. |