Székelyek : történelemről és hagyományról
Mentés helye:
Szerző: | |
---|---|
Formátum: | könyv |
Nyelv: | magyar |
Megjelenés: |
Budapest : Scolar,
2018
|
Tárgyszavak: | |
Címkék: |
Új címke
A tételhez itt fűzhet saját címkét!
|
LEADER | nam 22 c 4500 | ||
---|---|---|---|
001 | 000962166 | ||
005 | 20220616110517.0 | ||
008 | 181113s2018 hu 000 0 hun d | ||
020 | |a 978-963-244-952-4 | ||
040 | |a KELLO |d ELTE |b hun | ||
041 | 0 | |a hun | |
080 | |a 943.921Székelyföld(081) | ||
080 | |a 930.85(=945.11székelyek)(081) | ||
100 | 1 | |a Száraz Miklós György |d 1958- | |
245 | 1 | 0 | |a Székelyek |b történelemről és hagyományról |c Száraz Miklós György |
260 | |a Budapest |b Scolar |c 2018 |e [Dabas] |f Central Dabasi Ny. Zrt. | ||
300 | |a 259, [2] p. |c 22 cm | ||
520 | 2 | |a A székely nép eredetéről, történelméről rengeteg monda, legenda kering, közöttük egymásnak ellentmondó nézetek ütköznek – ebben a historiográfiai forgatagban szeretne rendet tenni a szerző, és nem föltétlenül a tudományos eredmények precíz fölidézésével, inkább a székelyek múltból hozott nemzeti karakterének érzékeny megrajzolásával. Száraz Miklós György Anonymus 1200 körül keletkezett krónikájáig tekint vissza az időben; a P-nek mondott mester úgy tudta, hogy a székelyek a hunok leszármazottai (Mit mondanak a krónikák?).*** Tőle kezdve a középkori krónikások szinte mindegyike „a hunok maradékainak” tartotta e népcsoportot. A szerző természetesen ismerteti az újabb kutatásokon alapuló hipotéziseket is, jelesül a türk vagy kabar származás gondolatát, majd idézi Szűcs Jenő véleményét, miszerint a székelyek eredete kibogozhatatlan (Mit mond a történettudomány?). Elősorolja a különböző tudományterületek – nyelvészet, archogenetika, régészet – eredményeit, és ezeket népszerűsítő stílusban adja tálalja, el nem hallgatva az egymásnak ellentmondó nézeteket sem. Több cikkben leírja a székelyföldi tájat (A székelyek földje; Az agroteraszokról); ismerteti, mely népekkel kerültek szorosabb kapcsolatba (Kunok, oláhok, szászok), de a történeti szemlélettől elkanyarodva inkább a népkarakterológia kézzel fogható jellemzőire koncentrál. Hiteles képet ad a székelység habitusáról (Harcoló székelyek), fölidézi a székely legendárium érdekes fejezeteit (Szent László legendája), jellemzi sajátos társadalomszerkezetüket (Primorok, lófők, gyalogszékelyek), és végül kiemeli töretlen szabadságvágyukat (Véren vett szabadság). Megemlékezik a székely nép nagy alakjairól, Dózsa Györgyről, Bethlen Gáborról, Márton Áronról, a Bolyaiakról és Kőrösi Csoma Sándorról. | |
598 | |a könyv | ||
650 | 0 | 4 | |a székelyek |x történet |
650 | 0 | 4 | |a művelődéstörténet |z székely |
651 | 4 | |a Székelyföld |x ismeretterjesztő | |
850 | |a B2 |