Személyes emlékezet, élettörténet, szépirodalom : néprajzi tanulmányok
Mentés helye:
| Szerző: | |
|---|---|
| Formátum: | könyv |
| Nyelv: | magyar |
| Megjelenés: |
Budapest : Kalligram,
2018
|
| Tárgyszavak: | |
| Címkék: |
Új címke
A tételhez itt fűzhet saját címkét!
|
| id |
opac-EUL01-000948888 |
|---|---|
| institution |
B2 L_063 EUL01 |
| spelling |
Szilágyi Miklós 1939- Személyes emlékezet, élettörténet, szépirodalom néprajzi tanulmányok Szilágyi Miklós Budapest Kalligram 2018 Debrecen Kapitális Kft. 276, [1] p. 21 cm Bibliogr.: p. 253-274. Az etnográfus Szilágyi Miklós két fő kutatási területe – a hagyományos halászat története, valamint a társadalmi folklór – közül e kötetébe fölvett dolgozataiban az utóbbi témakört kutatja, jelesül, hogyan működik a parasztság emlékezete, miképp értelmezhetők az emlékiratok, lehet-e néprajzi forrásként kezelni bizonyos szépirodalmi alkotásokat. E kérdésekre adott válaszait három fejezetbe rendezte. Az első, a Napló, emlékirat, regény című rész 13 dolgozatában, esszéjében, tanulmányában az irodalom folklór-vonásaira figyel; arra figyel, hogy a néprajz miképp használhatja forrásként a szépirodalmat. Vizsgálja például Ortutay Gyula Naplóinak három kötetét, Illyés Gyula híres könyvét, a Puszták népét, Móra Ferenc prózájának és Pákolitz István kisregényeinek etnográfiai vonatkozásait. Szól a parasztemberek emlékiratairól, köztük az orosházi Csizmadia Imre vagy idős Váci Mihályné emlékezéseiről. A kötet második, Háború, hadifogság, forradalom című részébe sorolt hét írás a magyar történelem fordulópontjait jelentő fegyveres harcok és következményeik írott népi emlékanyagát elemzi: hogyan tükröződik az 1848/49-es, az 1919-es és az 1956-os veteránok emlékezetében a magyar forradalmak története; miképp őrződött meg a két világháború a nép emlékezetében; fölméri a hadifogoly emlékek írott és szóban rögzített emlékanyagát. Itt beszél arról is, hogy az etnográfia régebben fanyalgott az efféle kutatások miatt, és a szocializmus évtizedeiben a politika sem lelkesedett az ilyen tárgyú vizsgálatokat. A szerző megfigyeli az emlékek válogatásának lélektani szempontjait, az előadás kommunikációjának sajátosságait, a hitelesség újra és újra fölmerülő problémáit, egyszóval a szájhagyomány természetét. Vizsgálja, miként gondolnak vissza az emberek Ungtarnócon a jobbágyság korára, vagy miképp emlékeznek a kisújszállásiak a közeli Kenderesen élt Horthy-családra, illetve a kisvárosi emberek milyen anekdotikus jellemrajzokat mesélgettek egymásnak. Szilágyi Miklós 29 dolgozatának mindegyike a népi emlékezetkutatás produkciója, amely végül is az elmúlt bő száz év magyar életének „alulnézeti” képe, miközben a folklór témájú dolgozatok rendre elágaznak a társadalomlélektan, az irodalomtörténet, a szociológia, a magyar történelem, a művelődéstörténet, a nyelvészet felé. Ezt az interdiszciplináris szemléletmódot testesíti meg a kötet, amelynek anyagát igen sok és terjedelmes forrásszöveg-idézet, műrészlet szemlélteti, és amelyhez a téma alapvető szakirodalmát föltáró bibliográfia csatlakozik. könyv folklór magyar tanulmányok EUL10000802316 Y néprajz magyar tanulmányok EUL10000233516 Y tanulmányok EUL01 |
| language |
Hungarian |
| format |
Book |
| author |
Szilágyi Miklós (1939-) |
| spellingShingle |
Szilágyi Miklós (1939-) Személyes emlékezet, élettörténet, szépirodalom : néprajzi tanulmányok folklór -- magyar -- tanulmányok néprajz -- magyar -- tanulmányok tanulmányok |
| author_facet |
Szilágyi Miklós (1939-) |
| author_sort |
Szilágyi Miklós 1939- |
| title |
Személyes emlékezet, élettörténet, szépirodalom : néprajzi tanulmányok |
| title_sub |
néprajzi tanulmányok |
| title_short |
Személyes emlékezet, élettörténet, szépirodalom |
| title_full |
Személyes emlékezet, élettörténet, szépirodalom néprajzi tanulmányok Szilágyi Miklós |
| title_fullStr |
Személyes emlékezet, élettörténet, szépirodalom néprajzi tanulmányok Szilágyi Miklós |
| title_full_unstemmed |
Személyes emlékezet, élettörténet, szépirodalom néprajzi tanulmányok Szilágyi Miklós |
| title_auth |
Személyes emlékezet, élettörténet, szépirodalom néprajzi tanulmányok |
| title_sort |
szemelyes emlekezet elettortenet szepirodalom neprajzi tanulmanyok |
| publishDate |
2018 |
| publishDateSort |
2018 |
| physical |
276, [1] p. ; 21 cm |
| isbn |
978-963-468-038-3 |
| callnumber-raw |
267320 53721 |
| callnumber-search |
267320 53721 |
| topic |
folklór -- magyar -- tanulmányok néprajz -- magyar -- tanulmányok tanulmányok |
| topic_facet |
folklór -- magyar -- tanulmányok néprajz -- magyar -- tanulmányok tanulmányok folklór néprajz tanulmányok |
| illustrated |
Not Illustrated |
| first_indexed |
2023-12-27T15:45:40Z |
| last_indexed |
2023-12-30T20:17:29Z |
| recordtype |
opac |
| publisher |
Budapest : Kalligram |
| _version_ |
1786735597895811074 |
| score |
13,365292 |
| bibliography |
Bibliogr.: p. 253-274. Vizsgálja, miként gondolnak vissza az emberek Ungtarnócon a jobbágyság korára, vagy miképp emlékeznek a kisújszállásiak a közeli Kenderesen élt Horthy-családra, illetve a kisvárosi emberek milyen anekdotikus jellemrajzokat mesélgettek egymásnak. Szilágyi Miklós 29 dolgozatának mindegyike a népi emlékezetkutatás produkciója, amely végül is az elmúlt bő száz év magyar életének „alulnézeti” képe, miközben a folklór témájú dolgozatok rendre elágaznak a társadalomlélektan, az irodalomtörténet, a szociológia, a magyar történelem, a művelődéstörténet, a nyelvészet felé. Ezt az interdiszciplináris szemléletmódot testesíti meg a kötet, amelynek anyagát igen sok és terjedelmes forrásszöveg-idézet, műrészlet szemlélteti, és amelyhez a téma alapvető szakirodalmát föltáró bibliográfia csatlakozik. |
| generalnotes |
Az etnográfus Szilágyi Miklós két fő kutatási területe – a hagyományos halászat története, valamint a társadalmi folklór – közül e kötetébe fölvett dolgozataiban az utóbbi témakört kutatja, jelesül, hogyan működik a parasztság emlékezete, miképp értelmezhetők az emlékiratok, lehet-e néprajzi forrásként kezelni bizonyos szépirodalmi alkotásokat. E kérdésekre adott válaszait három fejezetbe rendezte. Az első, a Napló, emlékirat, regény című rész 13 dolgozatában, esszéjében, tanulmányában az irodalom folklór-vonásaira figyel; arra figyel, hogy a néprajz miképp használhatja forrásként a szépirodalmat. Vizsgálja például Ortutay Gyula Naplóinak három kötetét, Illyés Gyula híres könyvét, a Puszták népét, Móra Ferenc prózájának és Pákolitz István kisregényeinek etnográfiai vonatkozásait. Szól a parasztemberek emlékiratairól, köztük az orosházi Csizmadia Imre vagy idős Váci Mihályné emlékezéseiről. A kötet második, Háború, hadifogság, forradalom című részébe sorolt hét írás a magyar történelem fordulópontjait jelentő fegyveres harcok és következményeik írott népi emlékanyagát elemzi: hogyan tükröződik az 1848/49-es, az 1919-es és az 1956-os veteránok emlékezetében a magyar forradalmak története; miképp őrződött meg a két világháború a nép emlékezetében; fölméri a hadifogoly emlékek írott és szóban rögzített emlékanyagát. Itt beszél arról is, hogy az etnográfia régebben fanyalgott az efféle kutatások miatt, és a szocializmus évtizedeiben a politika sem lelkesedett az ilyen tárgyú vizsgálatokat. A szerző megfigyeli az emlékek válogatásának lélektani szempontjait, az előadás kommunikációjának sajátosságait, a hitelesség újra és újra fölmerülő problémáit, egyszóval a szájhagyomány természetét. |