Személyes emlékezet, élettörténet, szépirodalom : néprajzi tanulmányok
Mentés helye:
| Szerző: | |
|---|---|
| Formátum: | könyv |
| Nyelv: | magyar |
| Megjelenés: |
Budapest : Kalligram,
2018
|
| Tárgyszavak: | |
| Címkék: |
Új címke
A tételhez itt fűzhet saját címkét!
|
| LEADER | nam 22 c 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | 000948888 | ||
| 005 | 20180924090603.0 | ||
| 008 | 180525s2018 hu 000 0 hun d | ||
| 020 | |a 978-963-468-038-3 | ||
| 040 | |a KELLO |d ELTE |b hun | ||
| 041 | 0 | |a hun | |
| 080 | |a 398(=945.11)(081) | ||
| 080 | |a 39(=945.11)(081) | ||
| 100 | 1 | |a Szilágyi Miklós |d 1939- | |
| 245 | 1 | 0 | |a Személyes emlékezet, élettörténet, szépirodalom |b néprajzi tanulmányok |c Szilágyi Miklós |
| 260 | |a Budapest |b Kalligram |c 2018 |e Debrecen |f Kapitális Kft. | ||
| 300 | |a 276, [1] p. |c 21 cm | ||
| 504 | |a Bibliogr.: p. 253-274. | ||
| 520 | |a Az etnográfus Szilágyi Miklós két fő kutatási területe – a hagyományos halászat története, valamint a társadalmi folklór – közül e kötetébe fölvett dolgozataiban az utóbbi témakört kutatja, jelesül, hogyan működik a parasztság emlékezete, miképp értelmezhetők az emlékiratok, lehet-e néprajzi forrásként kezelni bizonyos szépirodalmi alkotásokat. E kérdésekre adott válaszait három fejezetbe rendezte. Az első, a Napló, emlékirat, regény című rész 13 dolgozatában, esszéjében, tanulmányában az irodalom folklór-vonásaira figyel; arra figyel, hogy a néprajz miképp használhatja forrásként a szépirodalmat. Vizsgálja például Ortutay Gyula Naplóinak három kötetét, Illyés Gyula híres könyvét, a Puszták népét, Móra Ferenc prózájának és Pákolitz István kisregényeinek etnográfiai vonatkozásait. Szól a parasztemberek emlékiratairól, köztük az orosházi Csizmadia Imre vagy idős Váci Mihályné emlékezéseiről. A kötet második, Háború, hadifogság, forradalom című részébe sorolt hét írás a magyar történelem fordulópontjait jelentő fegyveres harcok és következményeik írott népi emlékanyagát elemzi: hogyan tükröződik az 1848/49-es, az 1919-es és az 1956-os veteránok emlékezetében a magyar forradalmak története; miképp őrződött meg a két világháború a nép emlékezetében; fölméri a hadifogoly emlékek írott és szóban rögzített emlékanyagát. Itt beszél arról is, hogy az etnográfia régebben fanyalgott az efféle kutatások miatt, és a szocializmus évtizedeiben a politika sem lelkesedett az ilyen tárgyú vizsgálatokat. A szerző megfigyeli az emlékek válogatásának lélektani szempontjait, az előadás kommunikációjának sajátosságait, a hitelesség újra és újra fölmerülő problémáit, egyszóval a szájhagyomány természetét. | ||
| 520 | |a Vizsgálja, miként gondolnak vissza az emberek Ungtarnócon a jobbágyság korára, vagy miképp emlékeznek a kisújszállásiak a közeli Kenderesen élt Horthy-családra, illetve a kisvárosi emberek milyen anekdotikus jellemrajzokat mesélgettek egymásnak. Szilágyi Miklós 29 dolgozatának mindegyike a népi emlékezetkutatás produkciója, amely végül is az elmúlt bő száz év magyar életének „alulnézeti” képe, miközben a folklór témájú dolgozatok rendre elágaznak a társadalomlélektan, az irodalomtörténet, a szociológia, a magyar történelem, a művelődéstörténet, a nyelvészet felé. Ezt az interdiszciplináris szemléletmódot testesíti meg a kötet, amelynek anyagát igen sok és terjedelmes forrásszöveg-idézet, műrészlet szemlélteti, és amelyhez a téma alapvető szakirodalmát föltáró bibliográfia csatlakozik. | ||
| 598 | |a könyv | ||
| 650 | 0 | 4 | |a folklór |z magyar |x tanulmányok |
| 650 | 0 | 4 | |a néprajz |z magyar |x tanulmányok |
| 653 | |a tanulmányok | ||
| 850 | |a B2 | ||