Boldog békeidők

Mentés helye:
Bibliográfiai részletek
Szerző:
Formátum: könyv
Nyelv:magyar
Megjelenés: Budapest : Szt. István Társ., 2014
Sorozat:Kodolányi János művei
Címkék: Új címke
A tételhez itt fűzhet saját címkét!
id opac-EUL01-000865514
institution B2
L_060
EUL01
spelling Kodolányi János 1899-1969 EUL10000025612 Y
Boldog békeidők Kodolányi János
Budapest Szt. István Társ. 2014 Budapest Pauker Ny.
488 p. 20 cm
Kodolányi János művei
A Boldog békeidőket 1949-ben írta Kodolányi János. Első kiadása (1956) visszhangtalan maradt, holott talán az író legjelentősebb művei közé tartozik. Társadalmi regény, cselekményét tekintve egy másik művének a Vízválasztónak (Budapest, Magvető, 1960) "előzménye". A századforduló "aranykorát", a Ferenc József-i "boldog békeidők" magyar társadalmát eleveníti fel. Az önéletrajzi elemekkel átszőtt mű előterében Németh Gyula erdész alakja áll, aki előbb feleségét taszítja el, majd két nő, Kádi, a sváb cseléd és Piroska, házvezetőjének lánya között vergődik. Németh "korrekt" ember - mások szemében. Az író feltárja egyéniségének rejtett mélységeit. Az erdész életéből hiányzik az igazi szeretet, önző, akarattalan ember, az események játékszere, tetteit az indulat és a szenvedély vezeti. Kodolányi azt is érezteti, hogy ez erdész elrontott életének legalább annyira oka a kor is, mely ilyenné formálta. A személyes drámával párhuzamosan kibontakozik a falu képe, a Zengő aljában meghúzódó baranyai, félig magyar, félig sváb fészek hétköznapi és ünnepi élete: a templom, a kocsma, a cséplés, a kaszinó... A kifosztott, szeretettelen, hazugságra épült világban egyetlen meleg színt az erdész kisfia kap, aki meghökkentő kérdéseivel nyitogatja, leleplezi a felnőttek zárt és álszent világát. A magyar realista regényírás legjobb hagyományaihoz méltó műből 1994-ben tévéfilm is készült, Horváth Z. Gergely rendezésében.
könyv
Kodolányi János művei EUL10000821746 Y
EUL01
language Hungarian
format Book
author Kodolányi János (1899-1969)
spellingShingle Kodolányi János (1899-1969)
Boldog békeidők
Kodolányi János művei
author_facet Kodolányi János (1899-1969)
author_sort Kodolányi János 1899-1969
title Boldog békeidők
title_short Boldog békeidők
title_full Boldog békeidők Kodolányi János
title_fullStr Boldog békeidők Kodolányi János
title_full_unstemmed Boldog békeidők Kodolányi János
title_auth Boldog békeidők
title_sort boldog bekeidok
series Kodolányi János művei
series2 Kodolányi János művei
publishDate 2014
publishDateSort 2014
physical 488 p. ; 20 cm
isbn 978-963-277-516-6
callnumber-raw 260962
65999
callnumber-search 260962
65999
illustrated Not Illustrated
first_indexed 2023-12-26T17:51:52Z
last_indexed 2023-12-29T18:51:14Z
recordtype opac
publisher Budapest : Szt. István Társ.
_version_ 1786639574056828929
score 13,368244
generalnotes A Boldog békeidőket 1949-ben írta Kodolányi János. Első kiadása (1956) visszhangtalan maradt, holott talán az író legjelentősebb művei közé tartozik. Társadalmi regény, cselekményét tekintve egy másik művének a Vízválasztónak (Budapest, Magvető, 1960) "előzménye". A századforduló "aranykorát", a Ferenc József-i "boldog békeidők" magyar társadalmát eleveníti fel. Az önéletrajzi elemekkel átszőtt mű előterében Németh Gyula erdész alakja áll, aki előbb feleségét taszítja el, majd két nő, Kádi, a sváb cseléd és Piroska, házvezetőjének lánya között vergődik. Németh "korrekt" ember - mások szemében. Az író feltárja egyéniségének rejtett mélységeit. Az erdész életéből hiányzik az igazi szeretet, önző, akarattalan ember, az események játékszere, tetteit az indulat és a szenvedély vezeti. Kodolányi azt is érezteti, hogy ez erdész elrontott életének legalább annyira oka a kor is, mely ilyenné formálta. A személyes drámával párhuzamosan kibontakozik a falu képe, a Zengő aljában meghúzódó baranyai, félig magyar, félig sváb fészek hétköznapi és ünnepi élete: a templom, a kocsma, a cséplés, a kaszinó... A kifosztott, szeretettelen, hazugságra épült világban egyetlen meleg színt az erdész kisfia kap, aki meghökkentő kérdéseivel nyitogatja, leleplezi a felnőttek zárt és álszent világát. A magyar realista regényírás legjobb hagyományaihoz méltó műből 1994-ben tévéfilm is készült, Horváth Z. Gergely rendezésében.