Boldog békeidők

Saved in:
Main Author:
Format: Book
Language:Hungarian
Published: Budapest : Szt. István Társ., 2014
Series:Kodolányi János művei
Tags: Add Tag
Be the first to tag this record!
id opac-EUL01-000865514
recordtype opac
format Book
title Boldog békeidők
spellingShingle Boldog békeidők
Kodolányi János (1899-1969)
Kodolányi János művei
title_short Boldog békeidők
title_full Boldog békeidők
title_fullStr Boldog békeidők
title_full_unstemmed Boldog békeidők
title_sort boldog békeidők
author Kodolányi János (1899-1969)
author_facet Kodolányi János (1899-1969)
author_sort Kodolányi János (1899-1969)
publisher Budapest : Szt. István Társ.
publishDate 2014
publishDateSort 2014
series Kodolányi János művei
series2 Kodolányi János művei
isbn 978-963-277-516-6
language Hungarian
physical 488 p.
institution B2
EUL01
EUL01
L_060
callnumber-raw 65999
260962
callnumber-search 65999
260962
ctrlnum 65999
260962
first_indexed 2020-07-14T04:52:00Z
last_indexed 2020-07-17T06:56:49Z
_version_ 1677768748420825089
score 13.292917
generalnotes A Boldog békeidőket 1949-ben írta Kodolányi János. Első kiadása (1956) visszhangtalan maradt, holott talán az író legjelentősebb művei közé tartozik. Társadalmi regény, cselekményét tekintve egy másik művének a Vízválasztónak (Budapest, Magvető, 1960) "előzménye". A századforduló "aranykorát", a Ferenc József-i "boldog békeidők" magyar társadalmát eleveníti fel. Az önéletrajzi elemekkel átszőtt mű előterében Németh Gyula erdész alakja áll, aki előbb feleségét taszítja el, majd két nő, Kádi, a sváb cseléd és Piroska, házvezetőjének lánya között vergődik. Németh "korrekt" ember - mások szemében. Az író feltárja egyéniségének rejtett mélységeit. Az erdész életéből hiányzik az igazi szeretet, önző, akarattalan ember, az események játékszere, tetteit az indulat és a szenvedély vezeti. Kodolányi azt is érezteti, hogy ez erdész elrontott életének legalább annyira oka a kor is, mely ilyenné formálta. A személyes drámával párhuzamosan kibontakozik a falu képe, a Zengő aljában meghúzódó baranyai, félig magyar, félig sváb fészek hétköznapi és ünnepi élete: a templom, a kocsma, a cséplés, a kaszinó... A kifosztott, szeretettelen, hazugságra épült világban egyetlen meleg színt az erdész kisfia kap, aki meghökkentő kérdéseivel nyitogatja, leleplezi a felnőttek zárt és álszent világát. A magyar realista regényírás legjobb hagyományaihoz méltó műből 1994-ben tévéfilm is készült, Horváth Z. Gergely rendezésében.