A magyar csodaszarvas-monda

Mentés helye:
Bibliográfiai részletek
Alternatív cím(ek):<> csodaszarvas mondája
Szerző:
Formátum: könyv
Nyelv:magyar
Megjelenés: [Onga] : Nemz. Örökség K., 2020
Kiadás:Hasonmás kiad.
Tárgyszavak:
Címkék: Új címke
A tételhez itt fűzhet saját címkét!
LEADER nam 22 c 4500
001 001011253
005 20201015085456.0
008 200807s2020 hu 000 0 hun c
020 |a 978-615-6189-10-3 
040 |a KELLO  |b hun  |d ELTE 
041 0 |a hun 
080 |a 398.221(=945.11) 
080 |a 299.4(=945.11) 
080 |a 094/099.07 
100 1 |a Solymossy Sándor  |d 1864-1945 
245 1 2 |a A magyar csodaszarvas-monda  |c [Solymossy Sándor] 
246 3 4 |a <<A>> csodaszarvas mondája 
250 |a Hasonmás kiad. 
260 |a [Onga]  |b Nemz. Örökség K.  |c [2020] 
300 |a 23 p.  |c 21 cm 
534 |p Reprint. Eredeti kiadása:  |c Budapest : [Franklin Ny.], 1942 
504 |a Bibliogr. a lábjegyzetben 
520 2 |a Az egyik legismertebb magyar legendával, A csodaszarvas mondájával foglalkozik jelen tanulmányában a huszadik század első felének egyik legjelentősebb néprajzkutatója, ősi magyar hitvilággal elmélyülten foglalkozó egyetemi tanár, Solymossy Sándor. Az első szakaszban feltárja az eredetmonda "aktáit" - vagyis azokat a hiteles forrásokat, amelyekben felbukkan a történet, illetve ennek variánsai. Itt olyanokat mutat be részletesen, mint Kézai Simon tizenharmadik századi gestája, de érinti az ezzel rokonítható, a gót Jordanes által 550 körül lejegyzett történelmi munka hunokról szóló részét, és Priscos, illetve Prokopios feljegyzéseit is. A folytatásban elemzi a korabeli kettős fejedelmi államrendszert (amelyre nemcsak Hunor és Magor lehet példa, de - korábbról - Attila és Buda, vagy Ruas és Oktar is), a szarvaskaland, valamint a pusztai nőrablás motívumát is. Solymossy dolgozata a korban komoly szakmunkának számított, s így ma irodalomtörténeti, néprajzi forrásértéke van - annak ellenére, hogy reprint kiadása nem a legjobb. 
598 |a könyv 
650 0 4 |a csodaszarvas-monda 
650 0 4 |a eredetmonda  |z magyar 
650 0 4 |a ősvallás  |z magyar 
850 |a B2