A magyar demokrácia múltja, jelene és jövője
Mentés helye:
| Szerző: | |
|---|---|
| Formátum: | könyv |
| Nyelv: | magyar |
| Megjelenés: |
Budapest : Históriaantik Kvk.,
2013
|
| Kiadás: | Reprint kiad. |
| Tárgyszavak: | |
| Címkék: |
Új címke
A tételhez itt fűzhet saját címkét!
|
| LEADER | nam 22 c 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | 000999742 | ||
| 005 | 20200611143731.0 | ||
| 008 | 200204s2013 hu 000 0 hun d | ||
| 040 | |a KELLO |b hun |d ELTE | ||
| 041 | 0 | |a hun |f hun | |
| 080 | |a 321.7:32(439) | ||
| 080 | |a 130.2(439)"190" | ||
| 084 | |a 320 |b B 56 | ||
| 100 | 1 | |a Bernát István |d 1854-1942 | |
| 245 | 1 | 2 | |a A magyar demokrácia múltja, jelene és jövője |c Bernát István |
| 250 | |a Reprint kiad. | ||
| 260 | |a Budapest |b Históriaantik Kvk. |c 2013 | ||
| 300 | |a 135, [1] p. |c 19 cm | ||
| 520 | 2 | |a A századforduló éveiben működött aktívan hazánkban az agrárius mozgalom, amelynek célkitűzése volt a magyar mezőgazdasági védelme, s egyben modernizálása, fejlesztése. A mozgalom egyik legaktívabb, meghatározó jelentőségű alakja volt Bernát István, aki jogi doktorból lett elhivatott agrárkutatóvá, -közgazdásszá és -politikussá, aki 1894-től a Hangya szövetkezet, majd 1896-tól a Magyar Gazdaszövetkezet vezetőségi tagjaként fejtette ki tevékenységét, miközben szakíróként, lapszerkesztőként is folyamatosan alkotott.*** Legaktívabb időszakában, az 1900-as évek legelején írta magyar demokráciáról szóló értekezését; a mű 1904-ben jelent meg, ennek kerül most kiadásra reprint változata. "Szándékom méllyebbre szállva, vizsgálni nem csupán azt, hogy a köznézetek miként demokratizálódtak, hanem (...) világot vetni arra a nagy és ügydöntő kérdésre is, vajjon a politikai befolyás forrása a vagyon és annak megoszlása kedvez-e a demokratikus irányok fejlődésének" - szögezi le bevezetőjében, amelyet három, logikailag egymásra épülő rész követ. Az első - mindössze tizenkét oldalnyi - szakasz (A mult) a magyar demokratikus társadalmi folyamatok tizennyolcadik századi előzményeivel, a polgárosodással foglalkozik. A jelen című részben áttekinti a demokrácia általa megfogalmazott követelményeit, ír a "gentry", vagyis a birtokos középosztály szerepéről, és részletesen - nem ritkán erős kritikai hangon - elemzi a korabeli politikai elit mentalitását, hozzáállását, munkáját. A harmadik részben (A jövő) arra mutat rá, hogy milyen feltételek megvalósulása mellett lenne lehetséges a fejlődés, az előrelépés, a valódi demokrácia megvalósulása. A ma is aktuális, friss gondolatokkal, éles meglátásokkal teli írás az eltelt száz év alatt nem vesztette érvényét; széles körben ajánlható. | |
| 534 | |p Eredeti kiad. |c Budapest : Budapesti Hírlap, 1904 | ||
| 598 | |a könyv | ||
| 650 | 0 | 4 | |a kultúrfilozófia |z magyar |y 20. sz. eleje |
| 650 | 0 | 4 | |a eszmetörténet |z magyar |x demokrácia |
| 850 | |a B2 | ||