Utolsó történetek

Mentés helye:
Bibliográfiai részletek
Alternatív cím(ek):Sidste fortællinger (magyar)
Szerző:
Közreműködő(k):
Formátum: könyv
Nyelv:magyar
Megjelenés: [Budapest] : Polar Egyes., 2019
Sorozat:Polar könyvek, ISSN 1418-0243
Címkék: Új címke
A tételhez itt fűzhet saját címkét!
LEADER nam 22 c 4500
001 000995961
005 20200603141409.0
008 191202s2019 hu 000 1 hun d
020 |a 978-615-5866-05-0 
040 |a KELLO  |b hun  |d ELTE 
041 1 |a hun  |h dan 
080 |a 839.8-31Blixen=945.11 
080 |a 839.8-32Blixen=945.11 
084 |a B 69 
100 1 |a Blixen, Karen  |d 1885-1962 
240 1 0 |a Sidste fortællinger  |l magyar 
245 1 0 |a Utolsó történetek  |c Karen Blixen ; [ford. Kertész Judit] 
260 |a [Budapest]  |b Polar Egyes.  |c cop. 2019 
300 |a 411 p.  |c 20 cm 
490 1 |a Polar könyvek  |x 1418-0243 
520 2 |a A huszadik századi dán irodalom egyik legkimagaslóbb írója, Karen Blixen a mostani kötet Utószavának szövege szerint, 1950 óta dolgozott egy nagyregényén, amelyben több száz alakot szeretett volna szerepeltetni. A hatalmasra duzzadt regény az Albondocani címet kapta, a főszereplő itáliai herceg nevéről. A regény 1830-ban Nápolyban vette kezdetét és a lazán egymáshoz kapcsolódó történetfűzért szánta élete mesterművének az írónő.*** Ezt a hatalmas regényét, azonban halálig nem tudta befejezni, ekként az impozánsnak szánt eredeti történetből egy szerényebb „építmény” kerekedett ki. A mostani, Utolsó történetekben ebből olvashat az érdeklődő hét elbeszélést (A bíboros első története; A palást; Éjszakai kóborlás; Titkokról és Mennyországról; Két öregúr története; A bíboros harmadik története; Az üres lap) „Az Albondocani című regény fejezetei” főcím alatt. Stílusában és történéseiben megejtően szép, álomszerű képekben lebegő, finomszövetű elbeszélések ezek, amelyek sorában a bíboros fogantatásáról lírai, már-már balladisztikus képsorokban olvashat az érdeklődő. Ennek a ciklusnak az utolsó elbeszélése, Az üres lap, amely a szerző elbeszélőművészete csúcspontjának is tekinthető. A történet egy kávébarna ruhába öltözött öregasszony fölbukkanásával veszi kezdetét. A nő nagyanyjától örökölte csodálatos mesélő képességét, aki azt foglalta „törvénybe” unokája számára, hogy ha mesél, „mindhalálig, rendíthetetlenül hűnek kell lennie az eredeti történethez”. Az üres lap, azt a fehér és érintetlen papírt példázza, amely akkor veszíti el „ártatlanságát”, amikor az írott sorok rákerülnek. "www.kello.hu © minden jog fenntartva" 
598 |a könyv 
700 1 |a Kertész Judit  |d 1980-  |e ford. 
830 0 |a Polar könyvek 
850 |a B2