Emancipáció : integráció vagy asszimiláció : tanulmányok az emancipációs törvény 150. évfordulója alkalmából

Mentés helye:
Bibliográfiai részletek
Közreműködő(k):
Formátum: könyv
Nyelv:magyar
Megjelenés: Pécs : Kronosz ; Szeged : Szegedi Zsidó Hitközség, 2018
Tárgyszavak:
Címkék: Új címke
A tételhez itt fűzhet saját címkét!
id opac-EUL01-000961491
institution B2
EUL01
spelling Emancipáció integráció vagy asszimiláció : tanulmányok az emancipációs törvény 150. évfordulója alkalmából szerk. Molnár Judit
Pécs Kronosz Szeged Szegedi Zsidó Hitközség 2018 [Pécs] Virágmandula Kft.
200 p. ill. 20 cm
A Szegeden, 2017. nov. 27-én rendezett konferencia előadásainak szerkesztett anyaga
Összefoglalás angol nyelven
Bibliogr. a tanulmányok végén
2017-ben volt a 150. évfordulója az ún. emancipációs törvény elfogadásának, amely a hazai zsidóság egyenjogúsítása szempontjából meghatározó jelentőségű. Az 1867. évi XVII. törvénycikk kimondta: "Az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jogosítottaknak nyilváníttatnak", valamint: "Minden ezzel ellenkező törvény, szokás vagy rendelet ezennel megszüntettetik". Ezen jogszabály aztán az 1868. évi LIII. törvény hatálybalépését követően nyerte el értelmét, az rögzítette ugyanis a felekezetek egymás közti viszonyait, s így lehetővé vált, hogy minden, 18. életévét betöltött személy maga dönthesse el, melyik felekezethez is kíván tartozni. Mindezek értelmében azonban nem beszélhettünk még teljes vallási egyenlőségről: a zsidókat "csak" egyenként illette meg vallásuk szabad gyakorlása, a zsidó felekezet nem minősült a katolikus és a különböző protestáns egyházakat megillető ún. bevett felekezetnek, így nem járt neki állami védelem sem. Mindezt csak az első Wekerle-kormány alatt elfogadott 1895. évi XLII. törvénycikk, vagy a recepciós törvény tette lehetővé. Az 1867-es jogszabály 150. évfordulója kapcsán 2017 novemberében tartott Szegeden a témáról konferenciát a Szegedi Tudományegyetem, a Szegedi Zsidó Hitközség és a Magyarországi Zsidó Kulturális Egyesület, történészek, jogászok és jogtörténészek részvételével. Jelen, Molnár Judit által szerkesztett kötet a kilenc előadásból nyolcat tartalmaz, lábjegyzetekkel ellátva. Balogh Elemér bemutatja a nemzetiségi viszonyok jogi rendezését hazánkban 1848-49-ben, valamint a jogalkotói törekvéseket a zsidóság emancipációjára.
Harkai Ágnes a recepciós törvény országgyűlési tárgyalását az Egyenlőség című neológ zsidó hetilap 1893-95. évi cikkei alapján mutatja be. Marjanucz László a századforduló szegedi zsidóságának társadalmi helyzetéhez szolgál adalékokkal, elsősorban az asszimilációra és a keresztény-zsidó vegyesházasságokra fókuszálva. Harsányi László a zsidó egyesületek tevékenységét összegzi a 19. század utolsó harmadában. Glässer Norbert azt vizsgálja, hogy az uralkodóház emancipációban játszott szerepe miként tükröződött a neológ izraelita felekezeti közbeszédben. Molnár Judit az emancipációs folyamat megszakadását, a Horthy-korszak antiszemitizmusát és az arra adott választ mutatja be, 1919 és 1944 között. A kötet záró tanulmánya, Trócsányi László tollából a zsidó tudósok hozzájárulását vizsgálja a magyar jogtudomány fejlődéséhez. Az írások egyenként bibliográfiával és angol nyelvű összegzéssel zárulnak, a kiadván végén pedig a szerzők rövid életrajzát találjuk.
könyv
emancipáció zsidók Magyarország 19. sz. EUL10001012242 Y
asszimiláció zsidó Magyarország EUL10000970010 Y
zsidók Magyarország 19. sz. történet EUL10000250803 Y
kisebbségi jog zsidók Magyarország 1867 törvény EUL10001012248 Y
Molnár Judit 1961- szerk. EUL10000395707 Y
EUL01
language Hungarian
format Book
author2 Molnár Judit (1961-), szerk.
author_facet Molnár Judit (1961-), szerk.
author_sort Molnár Judit 1961-
title Emancipáció : integráció vagy asszimiláció : tanulmányok az emancipációs törvény 150. évfordulója alkalmából
spellingShingle Emancipáció : integráció vagy asszimiláció : tanulmányok az emancipációs törvény 150. évfordulója alkalmából
emancipáció -- zsidók -- Magyarország -- 19. sz.
asszimiláció -- zsidó -- Magyarország
zsidók -- Magyarország -- 19. sz. -- történet
kisebbségi jog -- zsidók -- Magyarország -- 1867 -- törvény
title_sub integráció vagy asszimiláció : tanulmányok az emancipációs törvény 150. évfordulója alkalmából
title_short Emancipáció
title_full Emancipáció integráció vagy asszimiláció : tanulmányok az emancipációs törvény 150. évfordulója alkalmából szerk. Molnár Judit
title_fullStr Emancipáció integráció vagy asszimiláció : tanulmányok az emancipációs törvény 150. évfordulója alkalmából szerk. Molnár Judit
title_full_unstemmed Emancipáció integráció vagy asszimiláció : tanulmányok az emancipációs törvény 150. évfordulója alkalmából szerk. Molnár Judit
title_auth Emancipáció integráció vagy asszimiláció : tanulmányok az emancipációs törvény 150. évfordulója alkalmából
title_sort emancipacio integracio vagy asszimilacio tanulmanyok az emancipacios torveny 150 evforduloja alkalmabol
publishDate 2018
publishDateSort 2018
physical 200 p. : ill. ; 20 cm
isbn 978-963-467-033-9
callnumber-raw 268389
callnumber-search 268389
topic emancipáció -- zsidók -- Magyarország -- 19. sz.
asszimiláció -- zsidó -- Magyarország
zsidók -- Magyarország -- 19. sz. -- történet
kisebbségi jog -- zsidók -- Magyarország -- 1867 -- törvény
topic_facet emancipáció -- zsidók -- Magyarország -- 19. sz.
asszimiláció -- zsidó -- Magyarország
zsidók -- Magyarország -- 19. sz. -- történet
kisebbségi jog -- zsidók -- Magyarország -- 1867 -- törvény
emancipáció
asszimiláció
zsidók
kisebbségi jog
történet
törvény
illustrated Illustrated
first_indexed 2024-04-04T06:46:49Z
last_indexed 2024-04-04T10:03:04Z
recordtype opac
publisher Pécs : Kronosz ; Szeged : Szegedi Zsidó Hitközség
_version_ 1795390478730919936
score 13,368427
generalnotes General_Note:A Szegeden, 2017. nov. 27-én rendezett konferencia előadásainak szerkesztett anyaga
General_Note:Összefoglalás angol nyelven
2017-ben volt a 150. évfordulója az ún. emancipációs törvény elfogadásának, amely a hazai zsidóság egyenjogúsítása szempontjából meghatározó jelentőségű. Az 1867. évi XVII. törvénycikk kimondta: "Az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jogosítottaknak nyilváníttatnak", valamint: "Minden ezzel ellenkező törvény, szokás vagy rendelet ezennel megszüntettetik". Ezen jogszabály aztán az 1868. évi LIII. törvény hatálybalépését követően nyerte el értelmét, az rögzítette ugyanis a felekezetek egymás közti viszonyait, s így lehetővé vált, hogy minden, 18. életévét betöltött személy maga dönthesse el, melyik felekezethez is kíván tartozni. Mindezek értelmében azonban nem beszélhettünk még teljes vallási egyenlőségről: a zsidókat "csak" egyenként illette meg vallásuk szabad gyakorlása, a zsidó felekezet nem minősült a katolikus és a különböző protestáns egyházakat megillető ún. bevett felekezetnek, így nem járt neki állami védelem sem. Mindezt csak az első Wekerle-kormány alatt elfogadott 1895. évi XLII. törvénycikk, vagy a recepciós törvény tette lehetővé. Az 1867-es jogszabály 150. évfordulója kapcsán 2017 novemberében tartott Szegeden a témáról konferenciát a Szegedi Tudományegyetem, a Szegedi Zsidó Hitközség és a Magyarországi Zsidó Kulturális Egyesület, történészek, jogászok és jogtörténészek részvételével. Jelen, Molnár Judit által szerkesztett kötet a kilenc előadásból nyolcat tartalmaz, lábjegyzetekkel ellátva. Balogh Elemér bemutatja a nemzetiségi viszonyok jogi rendezését hazánkban 1848-49-ben, valamint a jogalkotói törekvéseket a zsidóság emancipációjára.
Összefoglalás angol nyelven
bibliography Bibliogr. a tanulmányok végén
Harkai Ágnes a recepciós törvény országgyűlési tárgyalását az Egyenlőség című neológ zsidó hetilap 1893-95. évi cikkei alapján mutatja be. Marjanucz László a századforduló szegedi zsidóságának társadalmi helyzetéhez szolgál adalékokkal, elsősorban az asszimilációra és a keresztény-zsidó vegyesházasságokra fókuszálva. Harsányi László a zsidó egyesületek tevékenységét összegzi a 19. század utolsó harmadában. Glässer Norbert azt vizsgálja, hogy az uralkodóház emancipációban játszott szerepe miként tükröződött a neológ izraelita felekezeti közbeszédben. Molnár Judit az emancipációs folyamat megszakadását, a Horthy-korszak antiszemitizmusát és az arra adott választ mutatja be, 1919 és 1944 között. A kötet záró tanulmánya, Trócsányi László tollából a zsidó tudósok hozzájárulását vizsgálja a magyar jogtudomány fejlődéséhez. Az írások egyenként bibliográfiával és angol nyelvű összegzéssel zárulnak, a kiadván végén pedig a szerzők rövid életrajzát találjuk.