Emancipáció : integráció vagy asszimiláció : tanulmányok az emancipációs törvény 150. évfordulója alkalmából
Mentés helye:
Közreműködő(k): | |
---|---|
Formátum: | könyv |
Nyelv: | magyar |
Megjelenés: |
Pécs : Kronosz ; Szeged : Szegedi Zsidó Hitközség,
2018
|
Tárgyszavak: | |
Címkék: |
Új címke
A tételhez itt fűzhet saját címkét!
|
id |
opac-EUL01-000961491 |
---|---|
institution |
B2 EUL01 |
spelling |
Emancipáció integráció vagy asszimiláció : tanulmányok az emancipációs törvény 150. évfordulója alkalmából szerk. Molnár Judit Pécs Kronosz Szeged Szegedi Zsidó Hitközség 2018 [Pécs] Virágmandula Kft. 200 p. ill. 20 cm A Szegeden, 2017. nov. 27-én rendezett konferencia előadásainak szerkesztett anyaga Összefoglalás angol nyelven Bibliogr. a tanulmányok végén 2017-ben volt a 150. évfordulója az ún. emancipációs törvény elfogadásának, amely a hazai zsidóság egyenjogúsítása szempontjából meghatározó jelentőségű. Az 1867. évi XVII. törvénycikk kimondta: "Az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jogosítottaknak nyilváníttatnak", valamint: "Minden ezzel ellenkező törvény, szokás vagy rendelet ezennel megszüntettetik". Ezen jogszabály aztán az 1868. évi LIII. törvény hatálybalépését követően nyerte el értelmét, az rögzítette ugyanis a felekezetek egymás közti viszonyait, s így lehetővé vált, hogy minden, 18. életévét betöltött személy maga dönthesse el, melyik felekezethez is kíván tartozni. Mindezek értelmében azonban nem beszélhettünk még teljes vallási egyenlőségről: a zsidókat "csak" egyenként illette meg vallásuk szabad gyakorlása, a zsidó felekezet nem minősült a katolikus és a különböző protestáns egyházakat megillető ún. bevett felekezetnek, így nem járt neki állami védelem sem. Mindezt csak az első Wekerle-kormány alatt elfogadott 1895. évi XLII. törvénycikk, vagy a recepciós törvény tette lehetővé. Az 1867-es jogszabály 150. évfordulója kapcsán 2017 novemberében tartott Szegeden a témáról konferenciát a Szegedi Tudományegyetem, a Szegedi Zsidó Hitközség és a Magyarországi Zsidó Kulturális Egyesület, történészek, jogászok és jogtörténészek részvételével. Jelen, Molnár Judit által szerkesztett kötet a kilenc előadásból nyolcat tartalmaz, lábjegyzetekkel ellátva. Balogh Elemér bemutatja a nemzetiségi viszonyok jogi rendezését hazánkban 1848-49-ben, valamint a jogalkotói törekvéseket a zsidóság emancipációjára. Harkai Ágnes a recepciós törvény országgyűlési tárgyalását az Egyenlőség című neológ zsidó hetilap 1893-95. évi cikkei alapján mutatja be. Marjanucz László a századforduló szegedi zsidóságának társadalmi helyzetéhez szolgál adalékokkal, elsősorban az asszimilációra és a keresztény-zsidó vegyesházasságokra fókuszálva. Harsányi László a zsidó egyesületek tevékenységét összegzi a 19. század utolsó harmadában. Glässer Norbert azt vizsgálja, hogy az uralkodóház emancipációban játszott szerepe miként tükröződött a neológ izraelita felekezeti közbeszédben. Molnár Judit az emancipációs folyamat megszakadását, a Horthy-korszak antiszemitizmusát és az arra adott választ mutatja be, 1919 és 1944 között. A kötet záró tanulmánya, Trócsányi László tollából a zsidó tudósok hozzájárulását vizsgálja a magyar jogtudomány fejlődéséhez. Az írások egyenként bibliográfiával és angol nyelvű összegzéssel zárulnak, a kiadván végén pedig a szerzők rövid életrajzát találjuk. könyv emancipáció zsidók Magyarország 19. sz. EUL10001012242 Y asszimiláció zsidó Magyarország EUL10000970010 Y zsidók Magyarország 19. sz. történet EUL10000250803 Y kisebbségi jog zsidók Magyarország 1867 törvény EUL10001012248 Y Molnár Judit 1961- szerk. EUL10000395707 Y EUL01 |
language |
Hungarian |
format |
Book |
author2 |
Molnár Judit (1961-), szerk. |
author_facet |
Molnár Judit (1961-), szerk. |
author_sort |
Molnár Judit 1961- |
title |
Emancipáció : integráció vagy asszimiláció : tanulmányok az emancipációs törvény 150. évfordulója alkalmából |
spellingShingle |
Emancipáció : integráció vagy asszimiláció : tanulmányok az emancipációs törvény 150. évfordulója alkalmából emancipáció -- zsidók -- Magyarország -- 19. sz. asszimiláció -- zsidó -- Magyarország zsidók -- Magyarország -- 19. sz. -- történet kisebbségi jog -- zsidók -- Magyarország -- 1867 -- törvény |
title_sub |
integráció vagy asszimiláció : tanulmányok az emancipációs törvény 150. évfordulója alkalmából |
title_short |
Emancipáció |
title_full |
Emancipáció integráció vagy asszimiláció : tanulmányok az emancipációs törvény 150. évfordulója alkalmából szerk. Molnár Judit |
title_fullStr |
Emancipáció integráció vagy asszimiláció : tanulmányok az emancipációs törvény 150. évfordulója alkalmából szerk. Molnár Judit |
title_full_unstemmed |
Emancipáció integráció vagy asszimiláció : tanulmányok az emancipációs törvény 150. évfordulója alkalmából szerk. Molnár Judit |
title_auth |
Emancipáció integráció vagy asszimiláció : tanulmányok az emancipációs törvény 150. évfordulója alkalmából |
title_sort |
emancipacio integracio vagy asszimilacio tanulmanyok az emancipacios torveny 150 evforduloja alkalmabol |
publishDate |
2018 |
publishDateSort |
2018 |
physical |
200 p. : ill. ; 20 cm |
isbn |
978-963-467-033-9 |
callnumber-raw |
268389 |
callnumber-search |
268389 |
topic |
emancipáció -- zsidók -- Magyarország -- 19. sz. asszimiláció -- zsidó -- Magyarország zsidók -- Magyarország -- 19. sz. -- történet kisebbségi jog -- zsidók -- Magyarország -- 1867 -- törvény |
topic_facet |
emancipáció -- zsidók -- Magyarország -- 19. sz. asszimiláció -- zsidó -- Magyarország zsidók -- Magyarország -- 19. sz. -- történet kisebbségi jog -- zsidók -- Magyarország -- 1867 -- törvény emancipáció asszimiláció zsidók kisebbségi jog történet törvény |
illustrated |
Illustrated |
first_indexed |
2024-04-04T06:46:49Z |
last_indexed |
2024-04-04T10:03:04Z |
recordtype |
opac |
publisher |
Pécs : Kronosz ; Szeged : Szegedi Zsidó Hitközség |
_version_ |
1795390478730919936 |
score |
13,368427 |
generalnotes |
General_Note:A Szegeden, 2017. nov. 27-én rendezett konferencia előadásainak szerkesztett anyaga General_Note:Összefoglalás angol nyelven 2017-ben volt a 150. évfordulója az ún. emancipációs törvény elfogadásának, amely a hazai zsidóság egyenjogúsítása szempontjából meghatározó jelentőségű. Az 1867. évi XVII. törvénycikk kimondta: "Az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jogosítottaknak nyilváníttatnak", valamint: "Minden ezzel ellenkező törvény, szokás vagy rendelet ezennel megszüntettetik". Ezen jogszabály aztán az 1868. évi LIII. törvény hatálybalépését követően nyerte el értelmét, az rögzítette ugyanis a felekezetek egymás közti viszonyait, s így lehetővé vált, hogy minden, 18. életévét betöltött személy maga dönthesse el, melyik felekezethez is kíván tartozni. Mindezek értelmében azonban nem beszélhettünk még teljes vallási egyenlőségről: a zsidókat "csak" egyenként illette meg vallásuk szabad gyakorlása, a zsidó felekezet nem minősült a katolikus és a különböző protestáns egyházakat megillető ún. bevett felekezetnek, így nem járt neki állami védelem sem. Mindezt csak az első Wekerle-kormány alatt elfogadott 1895. évi XLII. törvénycikk, vagy a recepciós törvény tette lehetővé. Az 1867-es jogszabály 150. évfordulója kapcsán 2017 novemberében tartott Szegeden a témáról konferenciát a Szegedi Tudományegyetem, a Szegedi Zsidó Hitközség és a Magyarországi Zsidó Kulturális Egyesület, történészek, jogászok és jogtörténészek részvételével. Jelen, Molnár Judit által szerkesztett kötet a kilenc előadásból nyolcat tartalmaz, lábjegyzetekkel ellátva. Balogh Elemér bemutatja a nemzetiségi viszonyok jogi rendezését hazánkban 1848-49-ben, valamint a jogalkotói törekvéseket a zsidóság emancipációjára. Összefoglalás angol nyelven |
bibliography |
Bibliogr. a tanulmányok végén Harkai Ágnes a recepciós törvény országgyűlési tárgyalását az Egyenlőség című neológ zsidó hetilap 1893-95. évi cikkei alapján mutatja be. Marjanucz László a századforduló szegedi zsidóságának társadalmi helyzetéhez szolgál adalékokkal, elsősorban az asszimilációra és a keresztény-zsidó vegyesházasságokra fókuszálva. Harsányi László a zsidó egyesületek tevékenységét összegzi a 19. század utolsó harmadában. Glässer Norbert azt vizsgálja, hogy az uralkodóház emancipációban játszott szerepe miként tükröződött a neológ izraelita felekezeti közbeszédben. Molnár Judit az emancipációs folyamat megszakadását, a Horthy-korszak antiszemitizmusát és az arra adott választ mutatja be, 1919 és 1944 között. A kötet záró tanulmánya, Trócsányi László tollából a zsidó tudósok hozzájárulását vizsgálja a magyar jogtudomány fejlődéséhez. Az írások egyenként bibliográfiával és angol nyelvű összegzéssel zárulnak, a kiadván végén pedig a szerzők rövid életrajzát találjuk. |