A tömegek lélektana
Mentés helye:
| Alternatív cím(ek): | Psychologie des foules (magyar) |
|---|---|
| Szerző: | |
| Közreműködő(k): | |
| Formátum: | könyv |
| Nyelv: | magyar |
| Megjelenés: |
[Onga] : Belső Egészség : Hermit,
2018
|
| Tárgyszavak: | |
| Címkék: |
Új címke
A tételhez itt fűzhet saját címkét!
|
| Megjegyzés: | A modern szociológia és szociálpszichológia nagy klasszikusa a francia Gustave Le Bon eredetileg 1895-ben megjelent munkája, amely teljes egészében a tömeglélektannak szentelődött és azt vizsgálja, milyen sajátos - az izolált egyéntől teljesen eltérő, sokszor irracionális - viselkedési tulajdonságokat mutat a tömeg. A tömeglélek tanulmányozását a szerző alapvető fontosságúnak ítéli, kitüntetett jelentőséget tulajdonított a tömegek manipulálhatósága kérdésének. Véleménye szerint a tömeg játékszere minden külső ingernek, szuggerálható és hiszékeny. Megállapítása szerint a tömegek érvekkel aligha befolyásolhatók, viszont erősen fogékonyak minden olyan benyomás iránt, amelynél a logikus gondolkodás nem számít, viszont képzeletét felkelti. Aki tudja, milyen módon lehet a tömeg képzeletére hatni, a kormányzás művészetét is ismeri. A vallásos és politikai hiedelmek alapítói úgy érték el céljukat, hogy a fanatizmus érzelmét oltották a tömegek lelkébe. A tömegek gondolkodásmódját, érzéseit Le Bon szerint közvetett és közvetlen tényezők befolyásolják (faj, hagyományok, idő, politikai és társadalmi intézmények, nevelés). Az utóbbiakhoz tartoznak a képek, a szavak és formák, az illúziók, valamint a tapasztalatok. Minden tömeg ösztönszerűen aláveti magát egy vezető tekintélyének, a hatás eszköze a vezetőknél: az állítás, ismétlés, a "lelki infekció". A tömegek lélektana különösen a huszadik század első felében gyakorolt nagy hatást, és nemcsak elméleti műként, hanem a nagy propagandisták ihletőjeként is. Mára már inkább kultúr- és eszmetörténeti forrásmunkává vált. |
|---|---|
| Fizikai leírás: | 161 p. ; 21 cm |
| ISBN: | 978-615-5342-83-7 |