Várkonyi Nándor : portré és tabló

Mentés helye:
Bibliográfiai részletek
Szerző:
Formátum: könyv
Nyelv:magyar
Megjelenés: Pécs : Pro Pannonia, 2017
Sorozat:Pannónia könyvek, ISSN 0237-4277
Irodalmunk forrásai, ISSN 1419-1199
Tárgyszavak:
Címkék: Új címke
A tételhez itt fűzhet saját címkét!
LEADER nam 22 c 4500
001 000933022
005 20180206114520.0
008 171114s2017 hu a 000 0dhun d
020 |a 978-615-5553-37-0 
040 |a KELLO  |d ELTE  |b hun 
041 0 |a hun 
080 |a 894.511Várkonyi N.(092)(084.12) 
080 |a 930.85(439)Várkonyi N.(092)(084.12) 
100 1 |a Nagy Imre  |d 1940- 
245 1 0 |a Várkonyi Nándor  |b portré és tabló  |c Nagy Imre 
260 |a Pécs  |b Pro Pannonia  |c 2017  |e Pécs  |f Molnár Ny. és K. 
300 |a 333, [2] p.  |b ill.  |c 21 cm 
490 1 |a Pannónia könyvek  |x 0237-4277 
490 1 |a Irodalmunk forrásai  |x 1419-1199 
504 |a Bibliogr.: p. [313]-323. 
520 |a A Portré és tabló alcím pontosan jelzi a szerző szándékát és módszerét, ugyanis egyrészt írói portrét fest Várkonyi Nándorról (1896-1975), másrészt alakját, gondolkodói rendszerét és művét elhelyezi a 20. századi magyar szellem- és irodalomtörténet kontextusában; voltaképp a pécsi írót és művelődéstörténészt a kapcsolatai bemutatásával helyezi el a maga korában. E szándék jegyében Nagy Imre három fejezetre osztotta munkáját. Az első rész (Portré) a gondolkodó és alkotó ember arcképe, éspedig saját írásai, jelentős könyvei, az általa művelt műfajok és az általa kultivált folyóiratok ismeretének tükrében. A szerző mindenekelőtt egy kései Várkonyi-mű, a Pergő évek (1975) alapján rekonstruálja hőse életrajzát; szól a Magyar Dunántúl (1944) című „tájtörténeti összefoglalásáról”, azután irodalomtörténeti tárgyú írásairól, valamint Az írás és a könyv története (2001) című kötetéről, és külön alfejezetet szentel Várkonyi monumentális művének, a Sziriat-tetralógiának. A második rész (Tabló) Várkonyi Nándor személyi kapcsolatainak körképe; itt a szerző sorra veszi az író ama kortársait, akik hatással voltak rá, vagy ő volt nagy hatással rájuk; szól Hamvas Béláról, Kodolányi Jánosról, Weöres Sándorról és a pécsi írói kör tagjairól, Sásdi Sándorról, Dénes Gizelláról, Rajnai Lászlóról és Solymos Idáról, fölemlítve a munkásságuk legfontosabb karaktervonásait is. A harmadik rész (Az arckép változatai) Várkonyi pécsi intézményi kapcsolatait térképezi föl, így az egyetemmel, a Janus Pannonius Társasággal és a Sorsunk (1941-1948) folyóirattal. Nagy Imre tehát az írói életmű – az alkotótársak – intézményes kapcsolatok háromszögének keretében rajzol részletekben gazdag portrét Várkonyi Nándorról. 
520 |a Bemutatja Várkonyi valamennyi művelt műfaját, a tanulmány- és cikkírót, a kritikust, az eszme- és művelődéstörténészt, az irodalomtudóst, a folyóiratok munkatársát, a könyvtárost, és kivált, mint a Hamvassal és Kodolányival alkotott „szellemi triumvirátus” tagját, miközben méltatja gondolkodásának meghatározóját, hatalmas ismeretanyagát, elmélyült tudását. Nagy Imre ugyan sok Várkonyi-szöveget elemez, viszont jócskán fölhasználja a korábbi szakirodalom megállapításait is, főképp abban a tekintetben, hogy pontosan elhelyezze könyve hősét a magyar eszme- és irodalomtörténetben. Így tehát a könyv széles horizontú szellemi perspektívában ábrázolja a 20. századi magyar irodalomtörténetnek azt a vonulatát, és e vonulat alakjait, amelyről és akikről a rendszerváltozás előtt keveset lehetett hallani. A szakirodalom jegyzékével kiegészített és archív fotókkal szemléltetett írói monográfia minden nagyobb irodalomtörténeti gyűjteményben elhelyezhető. "www.kello.hu © minden jog fenntartva" 
598 |a könyv 
600 1 4 |a Várkonyi Nándor  |d 1896-1975 
650 0 4 |a művelődéstörténész  |z magyar  |y 20. sz. 
650 0 4 |a irodalmi élet  |z magyar  |y 20. sz. 
653 |a életrajz 
830 0 |a Pannónia könyvek 
830 0 |a Irodalmunk forrásai 
850 |a B2