A szöveg testén túl : L. Simon László lineáris és vizuális költészete

Mentés helye:
Bibliográfiai részletek
Szerző:
Formátum: könyv
Nyelv:magyar
Megjelenés: Budapest : Ráció, 2017
Tárgyszavak:
Címkék: Új címke
A tételhez itt fűzhet saját címkét!
id opac-EUL01-000928129
institution B2
L_060
EUL01
spelling Kelemen Erzsébet 1964- EUL10000680227 Y
A szöveg testén túl L. Simon László lineáris és vizuális költészete Kelemen Erzsébet
Budapest Ráció 2017 [Vác] MondAt Kft.
311 p. ill., főként színes 21 cm
Bibliogr.: p. 292-296.
Kelemen Erzsébet maga is alkot képverseket, ezen felül számos írást szentelt az experimentális költészet legfontosabb orgánuma, az 1962-ben alapított, párizsi Magyar Műhely irodalmi anyagának és a lap köré csoportosuló alkotók (mint Papp Tibor) életművének, így természetes, hogy eljutott e folyóirat fiatalabb nemzedéke (L. Simon László, Sőrés Zsolt, Szombathy Bálint) munkásságának tanulmányozásához. E kutató, elemző munka eredménye jelenik meg az L. Simon László lineáris és vizuális költészetét bemutató kötet fölépítésében is. Az első fejezetben (A Magyar Műhely alapítói és az utánuk következő nemzedékek) röviden bemutatja az „alapító atyákat”, Czudar D. Józsefet, Márton Lászlót, Nagy Pált, Papp Tibort, Parancs Jánost és Szakál Imrét, majd az őket követő, részint Nyugaton élő, részint magyarországi alkotók itt teret kapó működését Dedinszky Erikától Esterházy Péteren át Petőcz Andrásig. A lap történetének és alkotói nemzedékeinek áttekintése után a második fejezet (Experimentális költészeti kategóriák) a téma elméleti fogalomrendszerét tekinti át, ahol a szerző a kísérleti, a vizuális költészet tipológiáját vázolja föl, utalva arra, hogy a műfaj intermediális jellegű, vagyis egy költői művet akár képzőművészeti fogalmakkal is le lehet írni, és megfordítva: egy képzőművészeti alkotás is lehet költői mű. Számba vesz olyan műfaji fogalmakat, mint képvers, lettrista mű, hangvers, konkrét vers, vizuális szöveg, plakát vers, koncept mű, számítógépes költemény stb. A kötet fő részében (Vizuális és lineáris költemények L. Simon László életművében) kilenc fejezet sorában ad képet a költő olyan munkáiról, amelyek az experimentális költészet fogalmi készletével jellemezhetők.
Szól az életműben fölbukkanó, dadaizmusból kinövő lettrista műről, amely a betűt, a tipográfiai megoldást állítja a figyelem középpontjába; itt veszi számba e vonulat magyar hagyományait is, Géczi Jánostól Zalán Tiboron át H. Nagy Péterig, akik a reduktív kalligráfiával kísérleteztek. Majd részletezőn bemutatja L. Simon László Egy paradigma lehetséges részlete (1996) című munkáját; szól „a szó megvonásával” leírható lettrista és konceptualista alkotásairól, mint a Visszavonhatatlanul (199615212), a met A Morf ózis (200011270), a Secretum sigillum (200806137), a Nem lokalizálható (200313252), a Japán hajtás (200813505) és a Háromlábú lovat etető lány (200913365). Az utolsó alfejezet a kötetborítókat tervező L. Simon László munkásságát tekinti át. Kelemen Erzsébet a kötete végén tudatosítja, hogy a költő művének csupán egy szelete a lineáris és vizuális költészet, nem szólva „hagyományos” lírája mellett prózájáról, esszéiről, tanulmányairól. A függelékben kapott helyet L. Simon pályaképvázlata, műveinek jegyzéke, a róla szóló irodalom bibliográfiája. Az Ünnepi Könyvhétre megjelent kötet – tárgyánál fogva szükségszerűen -- számos színes illusztrációt (vizuális alkotást, kötetborítót) közöl. Annak ellenére, hogy az elemzett életmű lezáratlan, Kelemen Erzsébet munkája monografikus fölépítésű és igényű, egyben kiváló összefoglalása annak, amit a magyar experimentális líráról tudni érdemes. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"
könyv
Simon László, L. 1972-
író magyar 20-21. sz. EUL10000453657 Y
magyar irodalom vizuális költészet műelemzés EUL10000944343 Y
életmű
EUL01
language Hungarian
format Book
author Kelemen Erzsébet (1964-)
spellingShingle Kelemen Erzsébet (1964-)
A szöveg testén túl : L. Simon László lineáris és vizuális költészete
Simon László, L. (1972-)
író -- magyar -- 20-21. sz.
magyar irodalom -- vizuális költészet -- műelemzés
életmű
author_facet Kelemen Erzsébet (1964-)
author_sort Kelemen Erzsébet 1964-
title A szöveg testén túl : L. Simon László lineáris és vizuális költészete
title_sub L. Simon László lineáris és vizuális költészete
title_short A szöveg testén túl
title_full A szöveg testén túl L. Simon László lineáris és vizuális költészete Kelemen Erzsébet
title_fullStr A szöveg testén túl L. Simon László lineáris és vizuális költészete Kelemen Erzsébet
title_full_unstemmed A szöveg testén túl L. Simon László lineáris és vizuális költészete Kelemen Erzsébet
title_auth A szöveg testén túl L. Simon László lineáris és vizuális költészete
title_sort szoveg testen tul l simon laszlo linearis es vizualis kolteszete
publishDate 2017
publishDateSort 2017
physical 311 p. : ill., főként színes ; 21 cm
isbn 978-615-5675-07-2
callnumber-raw 265821
66984
callnumber-search 265821
66984
topic Simon László, L. (1972-)
író -- magyar -- 20-21. sz.
magyar irodalom -- vizuális költészet -- műelemzés
életmű
topic_facet Simon László, L. (1972-)
író -- magyar -- 20-21. sz.
magyar irodalom -- vizuális költészet -- műelemzés
életmű
író
magyar irodalom
vizuális költészet
műelemzés
illustrated Illustrated
first_indexed 2023-11-15T06:59:42Z
last_indexed 2023-11-15T07:02:08Z
recordtype opac
publisher Budapest : Ráció
_version_ 1782608696525717505
score 13,365248
bibliography Bibliogr.: p. 292-296.
Szól az életműben fölbukkanó, dadaizmusból kinövő lettrista műről, amely a betűt, a tipográfiai megoldást állítja a figyelem középpontjába; itt veszi számba e vonulat magyar hagyományait is, Géczi Jánostól Zalán Tiboron át H. Nagy Péterig, akik a reduktív kalligráfiával kísérleteztek. Majd részletezőn bemutatja L. Simon László Egy paradigma lehetséges részlete (1996) című munkáját; szól „a szó megvonásával” leírható lettrista és konceptualista alkotásairól, mint a Visszavonhatatlanul (199615212), a met A Morf ózis (200011270), a Secretum sigillum (200806137), a Nem lokalizálható (200313252), a Japán hajtás (200813505) és a Háromlábú lovat etető lány (200913365). Az utolsó alfejezet a kötetborítókat tervező L. Simon László munkásságát tekinti át. Kelemen Erzsébet a kötete végén tudatosítja, hogy a költő művének csupán egy szelete a lineáris és vizuális költészet, nem szólva „hagyományos” lírája mellett prózájáról, esszéiről, tanulmányairól. A függelékben kapott helyet L. Simon pályaképvázlata, műveinek jegyzéke, a róla szóló irodalom bibliográfiája. Az Ünnepi Könyvhétre megjelent kötet – tárgyánál fogva szükségszerűen -- számos színes illusztrációt (vizuális alkotást, kötetborítót) közöl. Annak ellenére, hogy az elemzett életmű lezáratlan, Kelemen Erzsébet munkája monografikus fölépítésű és igényű, egyben kiváló összefoglalása annak, amit a magyar experimentális líráról tudni érdemes. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"
generalnotes Kelemen Erzsébet maga is alkot képverseket, ezen felül számos írást szentelt az experimentális költészet legfontosabb orgánuma, az 1962-ben alapított, párizsi Magyar Műhely irodalmi anyagának és a lap köré csoportosuló alkotók (mint Papp Tibor) életművének, így természetes, hogy eljutott e folyóirat fiatalabb nemzedéke (L. Simon László, Sőrés Zsolt, Szombathy Bálint) munkásságának tanulmányozásához. E kutató, elemző munka eredménye jelenik meg az L. Simon László lineáris és vizuális költészetét bemutató kötet fölépítésében is. Az első fejezetben (A Magyar Műhely alapítói és az utánuk következő nemzedékek) röviden bemutatja az „alapító atyákat”, Czudar D. Józsefet, Márton Lászlót, Nagy Pált, Papp Tibort, Parancs Jánost és Szakál Imrét, majd az őket követő, részint Nyugaton élő, részint magyarországi alkotók itt teret kapó működését Dedinszky Erikától Esterházy Péteren át Petőcz Andrásig. A lap történetének és alkotói nemzedékeinek áttekintése után a második fejezet (Experimentális költészeti kategóriák) a téma elméleti fogalomrendszerét tekinti át, ahol a szerző a kísérleti, a vizuális költészet tipológiáját vázolja föl, utalva arra, hogy a műfaj intermediális jellegű, vagyis egy költői művet akár képzőművészeti fogalmakkal is le lehet írni, és megfordítva: egy képzőművészeti alkotás is lehet költői mű. Számba vesz olyan műfaji fogalmakat, mint képvers, lettrista mű, hangvers, konkrét vers, vizuális szöveg, plakát vers, koncept mű, számítógépes költemény stb. A kötet fő részében (Vizuális és lineáris költemények L. Simon László életművében) kilenc fejezet sorában ad képet a költő olyan munkáiról, amelyek az experimentális költészet fogalmi készletével jellemezhetők.