Csontos János, az ezredváltó magyar Dante
Mentés helye:
| Szerző: | |
|---|---|
| Formátum: | könyv |
| Nyelv: | magyar |
| Megjelenés: |
Budapest : Coldwell Kv.,
2016
|
| Sorozat: | Élő irodalom |
| Tárgyszavak: | |
| Címkék: |
Új címke
A tételhez itt fűzhet saját címkét!
|
| Megjegyzés: | Az egyik legtermékenyebb és számos műfajban alkotó kortárs író, költő, publicista, filmkészítő, a József Attila-díjas Csontos János (1962–) pályaképét rajzolja meg monográfiájában Vitéz Ferenc. Csontos alakja megkerülhetetlen jelenkori irodalmunkban, hiszen egyrészt Angyaldekameron című regényével bizonyította, hogy lehetséges a hagyományos, történetmesélős epikát ötvözni az önértelmező nyelvkonstrukciókat alkotó posztmodernnel, másrészt lírájával igazolta, hogy mítosz és játékosság, variatív formaművészet és a létmódok kifejezése harmóniába olvasztható. Mindemellett filmesként, újságíróként, lapalapító szerkesztőként végzett munkássága is figyelemre méltó. A messze le nem zárt Csontos-életmű tárgyalását Vitéz Ferenc négy fejezetre tagolta. Az első részben a paradigmát teremtő regény, az Angyaldekameron tüzetes elemzését adja, kezdve az előzményének tekinthető és a reneszánsz szemléletét idéző Szonettregény ismertetésével, folytatva a regényben jelentős szerepet betöltő szám-motívumokkal, a valóságot újrakomponáló nyelvvel, a történetmondás szerepével, a kompozíció elemeivel, végezve a mű önéletrajzi motívumaival. A második részben rajzol képet Csontos újságírói működésének – a prózaíróéval és a költőével egyidejű – kibontakozásáról, az első zsengéktől és lapalapítási kísérletektől (Hanta Hírlap) az epikus karakterű zsurnalisztika végleges formát öltéséig. Rámutat: Csontos János szépíróként kissé újságíró, publicistaként kissé epikus, ezt a sajátos együttállást tükrözi tárcaírói működése. |
|---|---|
| Fizikai leírás: | 205, [18] p. : ill. ; 21 cm |
| Bibliográfia: | Bibliogr.: p. 195-199. Benne is vetekszik egymással zsurnalisztika és szépírás, ahogyan Kosztolányi vagy Márai Sándor munkásságában. Ilyen műfajközi nézőpontból elemzi Csontos publicisztika köteteit (Gondolatok a lomtárban, 1996; Kétezer leütés; Polgári kaszinó; Ezüstkor; Europa Nova, 2007). A harmadik fejezetben Csontos János költészetét tekinti át, ugyancsak időrendet tartva, az önálló verses kötetek megjelenésének sorrendjében, illetve a köteteken belül a ciklusok szekvenciájában. Idézetek sorával bizonyítva állításait leszögezi: a Csontos-líra legfőbb jellemzője a költői személyiségének és a mondandó lényegének viszonyát a költő valóságábrázoló elkötelezettsége határozza meg. Szól formaművészetéről, és a vele kapcsolatban sokszor elhangzó stílus-meghatározásról, miszerint „manierista”. Az utolsó fejezetben esik szó lapalapításairól, szerkesztői működéséről és filmes munkáiról, de Vitéz Ferenc kitér a költő-író építészeti, urbanisztikai és matematikai érdeklődésére is, megemlítve utazásainak inspiratív szerepét is. A Függelékbe került a felhasznált irodalom jegyzéke, a rövid életrajzi áttekintés, műveinek bibliográfiája és az életét dokumentáló fotók galériája. A monográfia műfaji tagolású fejezetei végül is azt példázzák, miként teremtheti újjá az író az általa látott világot, hogyan rakja össze műveivel azt a valóságot, amely József Attila-i értelemben nemcsak valódi, de igaz is. |
| ISBN: | 978-615-5156-31-1 |