A magyar állam fönmaradásának és alkotmányos szabadságának okai

Mentés helye:
Bibliográfiai részletek
Alternatív cím(ek):[1.],
[2.],
[3.],
Szerző:
Formátum: könyv
Nyelv:magyar
Megjelenés: Budapest : Históriaantik Könyvesház K., 2012
Kiadás:Reprint
Sorozat:A Históriaantik Könyvkiadó reprintsorozata ; 589.
Tárgyszavak:
Kapcsolódó mű:Kötete: [1.],: opac-EUL01-000897631
Kötete: [2.],: opac-EUL01-000897632
Kötete: [3.],: opac-EUL01-000897633
Címkék: Új címke
A tételhez itt fűzhet saját címkét!
LEADER nam 22 ca4500
001 000897630
005 20200617111759.0
008 160901m20122012hu 000 0 hun d
040 |a KELLO  |d ELTE  |b hun 
041 0 |a hun 
080 |a 943.9"10/17" 
080 |a 342.4(439)"10/17" 
084 |a 943.9  |b A 59 
100 1 |a Andrássy Gyula  |c ifj.  |d 1860-1929 
245 1 2 |a A magyar állam fönmaradásának és alkotmányos szabadságának okai  |c Andrássy Gyula 
250 |a Reprint 
260 |a Budapest  |b Históriaantik Könyvesház K.  |c [2012] 
300 |a 3 db  |c 21 cm 
490 1 |a A Históriaantik Könyvkiadó reprintsorozata  |v 589. 
520 |a Ifj. Andrássy Gyula A magyar állam fönnmaradásának és alkotmányos szabadságának okai című, háromkötetes műve, az államalapítás korától a 18. század elejéig tárgyalja a magyar állam és nemzet alkotmányos berendezkedésének történetét (az első kötet eredetileg 1901-ben, a második 1905-ben, a harmadik 1911-ben látott napvilágot, és most a három kötet együtt hasonmás kiadásban olvasható). Az első kötet első része a középkori magyar állam fennmaradásának okai közül a külső tényezőket vizsgálja; vagyis azt, hogy - a korban divatos nemzetkarakterológiai jegyek mellett - a szerző miben látta a magyarság életben maradásának külpolitikai kulcsát. Külön az Árpád-kor, és külön a vegyesházi királyok kora esetében is elemzi a geopolitikai viszonyokat, azt, hogy a korabeli nagyhatalmak, elsősorban a Német-római Császárság, a pápai állam és Bizánc függvényében miként maradt "életben" a Magyar Királyság. A második rész a belső szabadság okait kutatja; ismét visszakanyarodik hát a kezdetekhez, hogy az Árpád-kor elejétől egészen II. Lajos uralkodásáig (1516-1526) felvázolja a magyar államberendezkedés alakulását. Olyan területekről ír, mint a királyság erejének forrásai, a rendi alkotmány csírái, a szabadságlevelek, a "szabadság túlhajtása" a 13. századi Magyarországon, Károly Róbert küzdelme a királyi hatalomért, a rendek küzdelme Zsigmonddal, a rendi alkotmány virágzása Mátyás koráig, valamint a hanyatlás Alberttől II. Lajosig. A szerző nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a magyarországi folyamatokat összevesse az angliai rendiség alakulásával. 
520 |a A második kötet tovább folytatja a belső államberendezkedés, a rendi alkotmányosság változásainak bemutatását, a Habsburgok uralmának megalapításától az ország három részre szakadásának korán, az egyesülésre való törekvésen, a királyi hatalom, valamint az idegenbe vágyás 16. századi növekedésén, a reformáció terjedésének hatásain és Bocskai fölkelésén keresztül egészen a II. Mátyás (1608-1619) időszakában lévő politikai és vallásbeli ellentétekig. A harmadik kötet a harmincéves háború korától ível az 1700-as évek elejéig, megkülönböztetett figyelemmel kísérve Bethlen Gábor fejedelemségét, a Wesselényi-féle összeesküvést, valamint a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc időszakát. Ezt követően egy külön fejezetben igyekszik összegezni Magyarország jogi önállóságának ismérveit az 1526-1715 közötti időszakot illetően, végül a jogi önállóság ellenére megmutatkozó tényleges függésről ír összefoglalóan (ahogy fogalmaz: "Magyarország önállósága csak jogi tény, a valóságban az ország hajdani függetlenségét elveszítette"). 
534 |a Eredeti:  |c Budapest : Franklin, 1901-1911 
598 |a könyv 
650 0 4 |a magyar történelem  |y 11-18. sz. 
650 0 4 |a alkotmánytörténet  |z magyar  |y feudális kor 
650 0 4 |a közjog  |z magyar  |x jogtörténet 
830 2 |a A Históriaantik Könyvkiadó reprintsorozata 
850 |a B2 
940 |a [1.],  |w 000897631 
940 |a [2.],  |w 000897632 
940 |a [3.],  |w 000897633