Új élet kapujában : regény
Mentés helye:
| Szerző: | |
|---|---|
| Formátum: | könyv |
| Nyelv: | magyar |
| Megjelenés: |
Nagyvárad : Holnap Kulturális Egyesület,
2015
|
| Címkék: |
Új címke
A tételhez itt fűzhet saját címkét!
|
| id |
opac-EUL01-000897275 |
|---|---|
| institution |
B2 EUL01 |
| spelling |
Karácsony Benő 1888-1944 EUL10000020822 Y Új élet kapujában regény Karácsony Benő Nagyvárad Holnap Kulturális Egyesület 2015 Nagyvárad Europrint 325, [1] p. 21 cm Az új élet megkezdésének lehetetlenségéről szól az ismert erdélyi író először 1934-ben megjelent regénye. A történet az első világháború végén veszi kezdetét; főhőse, Tunák Ádám Oroszországban hadifogoly, aki a múltját, mint koloncot cipeli magával. Ez a kolonc és főleg mindenen kívülálló, mindenre felülről tekintő, különc személyisége akadályozza meg, hogy a háború után új életet kezdjen, a formálódó új világba beilleszkedjen. A visszahúzó múlt és az elkülönülő alkat okozza a regény cselekményének összes fordulatát. Tunák – miközben átutazik az egész forrongó Oroszországon – mintha semmit sem venne észre a változásokból. De ő nem is akar mást, mint hazajutni, és ott folytatni a családi életét és mérnöki pályáját, ahol abbahagyta. Csakhogy ez immár lehetetlen, ezért bosszúból függetleníti magát az őt körülvevő valóságtól – annyira, hogy például az sem derül ki, Magyarországra vagy Erdélybe tér-e haza. Karácsony Benő az emberi én szuverenitására helyezi ábrázolása hangsúlyát, miközben rámutat, hogy az új élet a technikai-technológiai haladást éppen úgy jelenti, mint a férfi-nő közötti viszony szabadabbá válását. Az író utal a föltámadó baloldali mozgalmakra, amit azonban a kelekótyaság egy fajtájának tekint – a maga kedves, derűs, ironikus, elnéző modorában. Végül is azt mutatja be, hogy a háború átléphetetlen szakadékot vágott az emberi sorsokban, hiszen Tunák házassága tönkrement, maga is identitásválságba kerül, tapasztalja a polgári kultúra értékeinek szétfoszlását. És minderre rugalmatlanul reagál, miközben az író kedves rokonszenvvel figyeli hőse ügyetlenkedését a megváltozott a világban. Tunáknak szinte minden emberi kapcsolata megszakad, egyedül régi orvos barátjával, Himmel Antallal tart kapcsolatot, azzal a kedves bohémmel, aki – szimbolikus módon egy elhagyott ház egyedül lakható helyiségében, az üvegezett verandán él, egy elvadult kert mélyén. Többen e regény kapcsán Karácsony Benő cinizmusáról beszélnek, holott a személyiség autonómiájának, egyedül való jelentőségének túlhangsúlyozása, a stiláris paradoxonok gyakorisága, az előforduló hatásvadász effektusok alkalmazása voltaképp az író erős eszközei, hogy utat törjön a humanizmus előtt az olvasó felé. Karácsony Benő "megrögzött moralista" volt, de nem idealista. Realista volt, mégis folyton azt kereste, hogyan kerülhet át az ember az élet "napos oldalára". A regényei – így az Új élet kapujában is – végső soron a derű, a méltóság és a szabadság utáni vágy apoteózisai, miközben a világban csetlő-botló, küzdő és küzdelmet föladó hősei szinte megtestesítik ezeket az elveket (mint például a Napos oldal Felméri Kázmérja). A regény a 20. századi magyar nagyepika mellőzhetetlen alkotása, mindamellett fordulatos cselekménye, szellemes stílusa lebilincselő olvasmánnyá teszi. könyv EUL01 |
| language |
Hungarian |
| format |
Book |
| author |
Karácsony Benő (1888-1944) |
| spellingShingle |
Karácsony Benő (1888-1944) Új élet kapujában : regény |
| author_facet |
Karácsony Benő (1888-1944) |
| author_sort |
Karácsony Benő 1888-1944 |
| title |
Új élet kapujában : regény |
| title_sub |
regény |
| title_short |
Új élet kapujában |
| title_full |
Új élet kapujában regény Karácsony Benő |
| title_fullStr |
Új élet kapujában regény Karácsony Benő |
| title_full_unstemmed |
Új élet kapujában regény Karácsony Benő |
| title_auth |
Új élet kapujában regény |
| title_sort |
uj elet kapujaban regeny |
| publishDate |
2015 |
| publishDateSort |
2015 |
| physical |
325, [1] p. ; 21 cm |
| isbn |
978-973-0-20009-6 |
| callnumber-raw |
K16 |
| callnumber-search |
K16 |
| illustrated |
Not Illustrated |
| first_indexed |
2024-04-04T06:35:43Z |
| last_indexed |
2024-04-04T10:03:03Z |
| recordtype |
opac |
| publisher |
Nagyvárad : Holnap Kulturális Egyesület |
| _version_ |
1795390475971067905 |
| score |
13,371273 |
| generalnotes |
Az új élet megkezdésének lehetetlenségéről szól az ismert erdélyi író először 1934-ben megjelent regénye. A történet az első világháború végén veszi kezdetét; főhőse, Tunák Ádám Oroszországban hadifogoly, aki a múltját, mint koloncot cipeli magával. Ez a kolonc és főleg mindenen kívülálló, mindenre felülről tekintő, különc személyisége akadályozza meg, hogy a háború után új életet kezdjen, a formálódó új világba beilleszkedjen. A visszahúzó múlt és az elkülönülő alkat okozza a regény cselekményének összes fordulatát. Tunák – miközben átutazik az egész forrongó Oroszországon – mintha semmit sem venne észre a változásokból. De ő nem is akar mást, mint hazajutni, és ott folytatni a családi életét és mérnöki pályáját, ahol abbahagyta. Csakhogy ez immár lehetetlen, ezért bosszúból függetleníti magát az őt körülvevő valóságtól – annyira, hogy például az sem derül ki, Magyarországra vagy Erdélybe tér-e haza. Karácsony Benő az emberi én szuverenitására helyezi ábrázolása hangsúlyát, miközben rámutat, hogy az új élet a technikai-technológiai haladást éppen úgy jelenti, mint a férfi-nő közötti viszony szabadabbá válását. Az író utal a föltámadó baloldali mozgalmakra, amit azonban a kelekótyaság egy fajtájának tekint – a maga kedves, derűs, ironikus, elnéző modorában. Végül is azt mutatja be, hogy a háború átléphetetlen szakadékot vágott az emberi sorsokban, hiszen Tunák házassága tönkrement, maga is identitásválságba kerül, tapasztalja a polgári kultúra értékeinek szétfoszlását. És minderre rugalmatlanul reagál, miközben az író kedves rokonszenvvel figyeli hőse ügyetlenkedését a megváltozott a világban. Tunáknak szinte minden emberi kapcsolata megszakad, egyedül régi orvos barátjával, Himmel Antallal tart kapcsolatot, azzal a kedves bohémmel, aki – szimbolikus módon egy elhagyott ház egyedül lakható helyiségében, az üvegezett verandán él, egy elvadult kert mélyén. Többen e regény kapcsán Karácsony Benő cinizmusáról beszélnek, holott a személyiség autonómiájának, egyedül való jelentőségének túlhangsúlyozása, a stiláris paradoxonok gyakorisága, az előforduló hatásvadász effektusok alkalmazása voltaképp az író erős eszközei, hogy utat törjön a humanizmus előtt az olvasó felé. Karácsony Benő "megrögzött moralista" volt, de nem idealista. Realista volt, mégis folyton azt kereste, hogyan kerülhet át az ember az élet "napos oldalára". A regényei – így az Új élet kapujában is – végső soron a derű, a méltóság és a szabadság utáni vágy apoteózisai, miközben a világban csetlő-botló, küzdő és küzdelmet föladó hősei szinte megtestesítik ezeket az elveket (mint például a Napos oldal Felméri Kázmérja). A regény a 20. századi magyar nagyepika mellőzhetetlen alkotása, mindamellett fordulatos cselekménye, szellemes stílusa lebilincselő olvasmánnyá teszi. |