A modern kor : a 20. század igazi arca
Mentés helye:
| Alternatív cím(ek): | Modern times : a history of the world from the 1920s to the year 2000 (magyar) |
|---|---|
| Szerző: | |
| Közreműködő(k): | |
| Formátum: | könyv |
| Nyelv: | magyar |
| Megjelenés: |
[Budapest] : XX. Század Int.,
2016
|
| Kiadás: | 3. kiad. |
| Tárgyszavak: | |
| Címkék: |
Új címke
A tételhez itt fűzhet saját címkét!
|
| id |
opac-EUL01-000897233 |
|---|---|
| institution |
B2 EUL01 |
| spelling |
Johnson, Paul 1928- EUL10000138302 Y Modern times : a history of the world from the 1920s to the year 2000 magyar A modern kor a 20. század igazi arca Paul Johnson ; [ford. Berényi Gábor] 3. kiad. [Budapest] XX. Század Int. cop. 2016 931, [2] p. 25 cm Bibliogr. a jegyzetekben A 20. századot méltán értékelhetjük az emberiség modern korszakaként: az Einstein relativitáselmélete adta kopernikuszi fordulat azonban nemcsak a modern fizikát határozta meg, soha nem látott mértékben felgyorsítva a technikai fejlődést, de a században kiteljesedő erkölcsi relativizmust is, amely téveszméket és zsarnok ideológusokat, diktatúrákat szabadított a világra. Az elmúlt század sokak számára nehéz megpróbáltatást jelentett: szenvedéssel és értelmetlen áldozatokkal. Paul Johnson harmadik kiadásban megjelenő kötete - életművének eddigi legjelentősebb alkotása - e kettős hatás mentén értékeli a 20. századot azzal a céllal, hogy a megtörtént események tanulságai következtetésre késztessék mindazokat, akiknek módjukban áll a jövő történelmének formálása. Johnson alapjában a században megtestesülő fejlődést értelmezi, a Nagy Háborúval (az I. világháború és az azt követő békék) lezárult régi világrendhez viszonyítva. Az új világ képét a német gondolkodók nagy ateista triójának Marx, Freud és Nietzsche tanaiban kutatva mutat rá, hogy a modern idők története nagyrészt annak a története, hogy miként váltotta föl az összeomló vallásos hitet az evilági ideológia, és vele a hatalom akarása. A régi rend vége, a viszonylagosság univerzumában tehetetlenül sodródó világ hívta életre a vallás szentsége alól felszabadult totalitárius politikust, aki messiásként az emberiség feletti uralomra tör. Johnson ezeknek a messiásoknak a jellemén, hatalomhoz való viszonyán keresztül mutatja be a század nagy diktatúráit. Lenint egy új emberfajta első példányaként, mint a totalitárius politika hivatásos szervezőjét állítja elénk, akinek hieratikus államrendje segítette elő Sztálin ördögi kommunizmusának létrejöttét, és hatásában - egy olyan gengszter-kalandor politikus hatalmának a kiteljesedését, mint Hitlert, a nácizmus háborús politikája a viszonylagossá tompult erkölcsök talaján virágzott ki, és Hitler a szövetséges japánokkal egy olyan csodákkal és borzalmakkal teli új korszakba taszították a világot, amely felett már senkinek sem lehetett ellenőrzése. Johnson ennek a totalitárius diktátor személyével összekapcsolt háborúnak az utócsengéseként mutatja be a gyarmatbirodalmak státuszának változásait az ötvenes években; a kettészakadt Németország meghasonlott politikáját; a kommunista világrendszer szisztematikus kiépülését; a kínai nagy ugrást, mint az emberiségen való gátlástalan kísérletezést; végül az ideológiák váltakozását a francia import egzisztencializmustól az eurokommunizmuson és a kollektivista szemléleten keresztül a demokrácia szellemének feléledéséig, a szabadság visszanyeréséért a 90-es évektől megindult forradalmi változásokig. Filozófia és történelem, ember és társadalom, fasizmus és kommunizmus párhuzamából bontakozik ki a könyv fejezeteiben a 20. század világtörténelme, amely számos magyar vonatkozású megállapításával a hazai történelmi gondolkodás színezője is lehet. A kötet az 1980-as évek elején született, következtetései mégsem csupán az atomháború veszélyében tűnnek fel reálisnak. A század végére egyre erőteljesebben tért hódító demokrácia biztos szellemi hátterével szükséges átértelmezni az elmúlt század történelmét, amely csak akkor lehet tanítómesterünk, ha képesek vagyunk fölismerni a hangzatos ideológiák m A kötet az 1980-as évek elején született, következtetései mégsem csupán az atomháború veszélyében tűnnek fel reálisnak. A század végére egyre erőteljesebben tért hódító demokrácia biztos szellemi hátterével szükséges átértelmezni az elmúlt század történelmét, amely csak akkor lehet tanítómesterünk, ha képesek vagyunk fölismerni a hangzatos ideológiák mögött várakozó politikai veszélyt. Johnson könyve átgondolt, tényfeltáró elemzésein túl ehhez a felismeréshez nyújt elgondolkodtató segítséget. könyv világpolitika 20. sz. EUL10000034014 Y világtörténelem 20. sz. EUL10000024849 Y Berényi Gábor 1946- ford. EUL10000024232 Y EUL01 |
| language |
Hungarian |
| format |
Book |
| author |
Johnson, Paul (1928-) |
| spellingShingle |
Johnson, Paul (1928-) A modern kor : a 20. század igazi arca világpolitika -- 20. sz. világtörténelem -- 20. sz. |
| author_facet |
Johnson, Paul (1928-) Berényi Gábor (1946-), ford. |
| author2 |
Berényi Gábor (1946-), ford. |
| author_sort |
Johnson, Paul 1928- |
| title |
A modern kor : a 20. század igazi arca |
| title_sub |
a 20. század igazi arca |
| title_short |
A modern kor |
| title_full |
A modern kor a 20. század igazi arca Paul Johnson ; [ford. Berényi Gábor] |
| title_fullStr |
A modern kor a 20. század igazi arca Paul Johnson ; [ford. Berényi Gábor] |
| title_full_unstemmed |
A modern kor a 20. század igazi arca Paul Johnson ; [ford. Berényi Gábor] |
| title_auth |
A modern kor a 20. század igazi arca |
| title_alt |
Modern times : a history of the world from the 1920s to the year 2000 (magyar) |
| title_sort |
modern kor a 20 szazad igazi arca |
| publishDate |
2016 |
| publishDateSort |
2016 |
| physical |
931, [2] p. ; 25 cm |
| edition |
3. kiad. |
| isbn |
978-963-86784-5-4 |
| callnumber-raw |
570962 |
| callnumber-search |
570962 |
| topic |
világpolitika -- 20. sz. világtörténelem -- 20. sz. |
| topic_facet |
világpolitika -- 20. sz. világtörténelem -- 20. sz. világpolitika világtörténelem |
| illustrated |
Not Illustrated |
| first_indexed |
2024-04-04T06:35:41Z |
| last_indexed |
2024-04-04T10:03:03Z |
| recordtype |
opac |
| publisher |
[Budapest] : XX. Század Int. |
| _version_ |
1795390475893473281 |
| score |
13,365292 |
| bibliography |
Bibliogr. a jegyzetekben |
| generalnotes |
A 20. századot méltán értékelhetjük az emberiség modern korszakaként: az Einstein relativitáselmélete adta kopernikuszi fordulat azonban nemcsak a modern fizikát határozta meg, soha nem látott mértékben felgyorsítva a technikai fejlődést, de a században kiteljesedő erkölcsi relativizmust is, amely téveszméket és zsarnok ideológusokat, diktatúrákat szabadított a világra. Az elmúlt század sokak számára nehéz megpróbáltatást jelentett: szenvedéssel és értelmetlen áldozatokkal. Paul Johnson harmadik kiadásban megjelenő kötete - életművének eddigi legjelentősebb alkotása - e kettős hatás mentén értékeli a 20. századot azzal a céllal, hogy a megtörtént események tanulságai következtetésre késztessék mindazokat, akiknek módjukban áll a jövő történelmének formálása. Johnson alapjában a században megtestesülő fejlődést értelmezi, a Nagy Háborúval (az I. világháború és az azt követő békék) lezárult régi világrendhez viszonyítva. Az új világ képét a német gondolkodók nagy ateista triójának Marx, Freud és Nietzsche tanaiban kutatva mutat rá, hogy a modern idők története nagyrészt annak a története, hogy miként váltotta föl az összeomló vallásos hitet az evilági ideológia, és vele a hatalom akarása. A régi rend vége, a viszonylagosság univerzumában tehetetlenül sodródó világ hívta életre a vallás szentsége alól felszabadult totalitárius politikust, aki messiásként az emberiség feletti uralomra tör. Johnson ezeknek a messiásoknak a jellemén, hatalomhoz való viszonyán keresztül mutatja be a század nagy diktatúráit. Lenint egy új emberfajta első példányaként, mint a totalitárius politika hivatásos szervezőjét állítja elénk, akinek hieratikus államrendje segítette elő Sztálin ördögi kommunizmusának létrejöttét, és hatásában - egy olyan gengszter-kalandor politikus hatalmának a kiteljesedését, mint Hitlert, a nácizmus háborús politikája a viszonylagossá tompult erkölcsök talaján virágzott ki, és Hitler a szövetséges japánokkal egy olyan csodákkal és borzalmakkal teli új korszakba taszították a világot, amely felett már senkinek sem lehetett ellenőrzése. Johnson ennek a totalitárius diktátor személyével összekapcsolt háborúnak az utócsengéseként mutatja be a gyarmatbirodalmak státuszának változásait az ötvenes években; a kettészakadt Németország meghasonlott politikáját; a kommunista világrendszer szisztematikus kiépülését; a kínai nagy ugrást, mint az emberiségen való gátlástalan kísérletezést; végül az ideológiák váltakozását a francia import egzisztencializmustól az eurokommunizmuson és a kollektivista szemléleten keresztül a demokrácia szellemének feléledéséig, a szabadság visszanyeréséért a 90-es évektől megindult forradalmi változásokig. Filozófia és történelem, ember és társadalom, fasizmus és kommunizmus párhuzamából bontakozik ki a könyv fejezeteiben a 20. század világtörténelme, amely számos magyar vonatkozású megállapításával a hazai történelmi gondolkodás színezője is lehet. A kötet az 1980-as évek elején született, következtetései mégsem csupán az atomháború veszélyében tűnnek fel reálisnak. A század végére egyre erőteljesebben tért hódító demokrácia biztos szellemi hátterével szükséges átértelmezni az elmúlt század történelmét, amely csak akkor lehet tanítómesterünk, ha képesek vagyunk fölismerni a hangzatos ideológiák m A kötet az 1980-as évek elején született, következtetései mégsem csupán az atomháború veszélyében tűnnek fel reálisnak. A század végére egyre erőteljesebben tért hódító demokrácia biztos szellemi hátterével szükséges átértelmezni az elmúlt század történelmét, amely csak akkor lehet tanítómesterünk, ha képesek vagyunk fölismerni a hangzatos ideológiák mögött várakozó politikai veszélyt. Johnson könyve átgondolt, tényfeltáró elemzésein túl ehhez a felismeréshez nyújt elgondolkodtató segítséget. |