A budapesti füstködriadó időszakok levegőkémiai értékelése

A környezetterhelés egyidős az emberiséggel, azonban jelentősen felgyorsult és a XIX. századtól kezdve a gazdasági és a technológiai folyamatoknak köszönhetően általánossá vált az emberiség bioszférára gyakorolt hatása. Ezen belül egyre erőteljesebb problémává vált a légkör szennyezése, ami miatt ki...

Teljes leírás

Mentés helye:
Bibliográfiai részletek
Szerző:
Közreműködő(k):
Formátum: TDK/OTDK dolgozat
Nyelv:magyar
Megjelenés: 2013
Tárgyszavak:
Online elérés:http://hdl.handle.net/10831/37819
Címkék: Új címke
A tételhez itt fűzhet saját címkét!
id edit-10831-37819
recordtype dspace
spelling edit-10831-378192018-08-31T10:49:02Z A budapesti füstködriadó időszakok levegőkémiai értékelése Szőke, Orsolya Salma, Imre levegőkémia TDK dolgozat Környezettudományi TDK A környezetterhelés egyidős az emberiséggel, azonban jelentősen felgyorsult és a XIX. századtól kezdve a gazdasági és a technológiai folyamatoknak köszönhetően általánossá vált az emberiség bioszférára gyakorolt hatása. Ezen belül egyre erőteljesebb problémává vált a légkör szennyezése, ami miatt kihangsúlyozott figyelmet kap a levegőminőség kérdésköre. A levegő környezetünk egyik alapvető eleme. Biológiai szempontból anyagcserénk egyik legfőbb összetevője. Minőségének megőrzése ezért is kiemelt fontosságú. A légszennyezés hatásai a városokban fokozottan jelentkeznek, mert a nagyszámú és nagy népsűrűségű lakosság, az ipari folyamatok és a közlekedés sokkal több szennyező anyagot juttat a környezetbe. Az 1900-as évek közepén Londonban kialakult szmoghelyzetek drámai módon hívták fel a figyelmet a városi levegő minőségének romlására és egészségügyi következményeire. Azóta számos egyezmény, rendelet illetve szabályozás született a légszennyező anyagok koncentrációjának csökkentése és a levegő minőségének javítása érdekében (2008/50/EK irányelv). Az elmúlt évtizedben Magyarországon is egyre nagyobb figyelmet fordítunk a levegőszennyezés megelőzésére. A növekvő légszennyezés ellenére Budapesten 2008 novemberéig egyetlen egyszer sem kellett füstködriadót elrendelni, mivel a jogszabályban rögzített (14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FvM együttes rendelet) határértékek olyan nagyok voltak, hogy nem sok esélye volt a szmogriadó kihirdetésének. 2008 őszén azonban e jogszabályt megváltoztatták, és néhány légszennyező anyag füstködriadó határértékét (különösen PM10 aeroszol esetén, melynek határértékét csaknem a tizedére csökkentették) alacsonyabb szinten állapították meg (25/2008. (X.17.) KvVM-EÜ-FVM együttes rendelet). 2013 november végéig összesen tízszer hirdették ki a szmogriadó valamely fokozatát. Ez az esetszám már lehetővé teszi a súlyosan szennyezett időszakok levegőkémiai vizsgálatát abból a célból, hogy pontosabb és tényekre támaszkodó elképzeléseket alakítsunk ki a budapesti szmogriadókról illetve feltételrendszerükről, amelyek végezetül elősegíthetik a jövőbeni, hatékonyabb intézkedési tervek létrehozását. Személyes feladatom a szmogriadó előtti, alatti és utáni időszakok levegőkémiai értékelése és összehasonlító vizsgálata volt. Munkám során a kulcsfontosságú légszennyező anyagok és meteorológiai változók rendelkezésre álló adatsorait használtam fel. Kutatómunkám részét képezi az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézetben, Salma Imre vezetésével folyó aeroszol kutatásoknak. 2013 info:eu-repo/semantics/workingPaper hallgatói dolgozat http://hdl.handle.net/10831/37819 hun info:eu-repo/semantics/openAccess application/pdf LOMS: https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/10831/37819/1/SzokeOrsolya.pdf
institution L_EDIT
language Hungarian
topic levegőkémia
TDK dolgozat
Környezettudományi TDK
spellingShingle levegőkémia
TDK dolgozat
Környezettudományi TDK
Szőke, Orsolya
A budapesti füstködriadó időszakok levegőkémiai értékelése
topic_facet levegőkémia
TDK dolgozat
Környezettudományi TDK
description A környezetterhelés egyidős az emberiséggel, azonban jelentősen felgyorsult és a XIX. századtól kezdve a gazdasági és a technológiai folyamatoknak köszönhetően általánossá vált az emberiség bioszférára gyakorolt hatása. Ezen belül egyre erőteljesebb problémává vált a légkör szennyezése, ami miatt kihangsúlyozott figyelmet kap a levegőminőség kérdésköre. A levegő környezetünk egyik alapvető eleme. Biológiai szempontból anyagcserénk egyik legfőbb összetevője. Minőségének megőrzése ezért is kiemelt fontosságú. A légszennyezés hatásai a városokban fokozottan jelentkeznek, mert a nagyszámú és nagy népsűrűségű lakosság, az ipari folyamatok és a közlekedés sokkal több szennyező anyagot juttat a környezetbe. Az 1900-as évek közepén Londonban kialakult szmoghelyzetek drámai módon hívták fel a figyelmet a városi levegő minőségének romlására és egészségügyi következményeire. Azóta számos egyezmény, rendelet illetve szabályozás született a légszennyező anyagok koncentrációjának csökkentése és a levegő minőségének javítása érdekében (2008/50/EK irányelv). Az elmúlt évtizedben Magyarországon is egyre nagyobb figyelmet fordítunk a levegőszennyezés megelőzésére. A növekvő légszennyezés ellenére Budapesten 2008 novemberéig egyetlen egyszer sem kellett füstködriadót elrendelni, mivel a jogszabályban rögzített (14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FvM együttes rendelet) határértékek olyan nagyok voltak, hogy nem sok esélye volt a szmogriadó kihirdetésének. 2008 őszén azonban e jogszabályt megváltoztatták, és néhány légszennyező anyag füstködriadó határértékét (különösen PM10 aeroszol esetén, melynek határértékét csaknem a tizedére csökkentették) alacsonyabb szinten állapították meg (25/2008. (X.17.) KvVM-EÜ-FVM együttes rendelet). 2013 november végéig összesen tízszer hirdették ki a szmogriadó valamely fokozatát. Ez az esetszám már lehetővé teszi a súlyosan szennyezett időszakok levegőkémiai vizsgálatát abból a célból, hogy pontosabb és tényekre támaszkodó elképzeléseket alakítsunk ki a budapesti szmogriadókról illetve feltételrendszerükről, amelyek végezetül elősegíthetik a jövőbeni, hatékonyabb intézkedési tervek létrehozását. Személyes feladatom a szmogriadó előtti, alatti és utáni időszakok levegőkémiai értékelése és összehasonlító vizsgálata volt. Munkám során a kulcsfontosságú légszennyező anyagok és meteorológiai változók rendelkezésre álló adatsorait használtam fel. Kutatómunkám részét képezi az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézetben, Salma Imre vezetésével folyó aeroszol kutatásoknak.
author_additional Salma, Imre
format Scientific Student Body Thesis
physical application/pdf
author Szőke, Orsolya
author_facet Szőke, Orsolya
title A budapesti füstködriadó időszakok levegőkémiai értékelése
title_short A budapesti füstködriadó időszakok levegőkémiai értékelése
title_full A budapesti füstködriadó időszakok levegőkémiai értékelése
title_fullStr A budapesti füstködriadó időszakok levegőkémiai értékelése
title_full_unstemmed A budapesti füstködriadó időszakok levegőkémiai értékelése
title_sort budapesti füstködriadó időszakok levegőkémiai értékelése
publishDate 2013
publishDateSort 2013
url http://hdl.handle.net/10831/37819
first_indexed 2018-08-31T10:49:02Z
last_indexed 2023-09-01T11:01:07Z
_version_ 1775825182882004992
score 13,365292