A budapesti füstködriadó időszakok levegőkémiai értékelése
A környezetterhelés egyidős az emberiséggel, azonban jelentősen felgyorsult és a XIX. századtól kezdve a gazdasági és a technológiai folyamatoknak köszönhetően általánossá vált az emberiség bioszférára gyakorolt hatása. Ezen belül egyre erőteljesebb problémává vált a légkör szennyezése, ami miatt ki...
Mentés helye:
Szerző: | |
---|---|
Közreműködő(k): | |
Formátum: | TDK/OTDK dolgozat |
Nyelv: | magyar |
Megjelenés: |
2013
|
Tárgyszavak: | |
Online elérés: | http://hdl.handle.net/10831/37819 |
Címkék: |
Új címke
A tételhez itt fűzhet saját címkét!
|
id |
edit-10831-37819 |
---|---|
recordtype |
dspace |
spelling |
edit-10831-378192018-08-31T10:49:02Z A budapesti füstködriadó időszakok levegőkémiai értékelése Szőke, Orsolya Salma, Imre levegőkémia TDK dolgozat Környezettudományi TDK A környezetterhelés egyidős az emberiséggel, azonban jelentősen felgyorsult és a XIX. századtól kezdve a gazdasági és a technológiai folyamatoknak köszönhetően általánossá vált az emberiség bioszférára gyakorolt hatása. Ezen belül egyre erőteljesebb problémává vált a légkör szennyezése, ami miatt kihangsúlyozott figyelmet kap a levegőminőség kérdésköre. A levegő környezetünk egyik alapvető eleme. Biológiai szempontból anyagcserénk egyik legfőbb összetevője. Minőségének megőrzése ezért is kiemelt fontosságú. A légszennyezés hatásai a városokban fokozottan jelentkeznek, mert a nagyszámú és nagy népsűrűségű lakosság, az ipari folyamatok és a közlekedés sokkal több szennyező anyagot juttat a környezetbe. Az 1900-as évek közepén Londonban kialakult szmoghelyzetek drámai módon hívták fel a figyelmet a városi levegő minőségének romlására és egészségügyi következményeire. Azóta számos egyezmény, rendelet illetve szabályozás született a légszennyező anyagok koncentrációjának csökkentése és a levegő minőségének javítása érdekében (2008/50/EK irányelv). Az elmúlt évtizedben Magyarországon is egyre nagyobb figyelmet fordítunk a levegőszennyezés megelőzésére. A növekvő légszennyezés ellenére Budapesten 2008 novemberéig egyetlen egyszer sem kellett füstködriadót elrendelni, mivel a jogszabályban rögzített (14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FvM együttes rendelet) határértékek olyan nagyok voltak, hogy nem sok esélye volt a szmogriadó kihirdetésének. 2008 őszén azonban e jogszabályt megváltoztatták, és néhány légszennyező anyag füstködriadó határértékét (különösen PM10 aeroszol esetén, melynek határértékét csaknem a tizedére csökkentették) alacsonyabb szinten állapították meg (25/2008. (X.17.) KvVM-EÜ-FVM együttes rendelet). 2013 november végéig összesen tízszer hirdették ki a szmogriadó valamely fokozatát. Ez az esetszám már lehetővé teszi a súlyosan szennyezett időszakok levegőkémiai vizsgálatát abból a célból, hogy pontosabb és tényekre támaszkodó elképzeléseket alakítsunk ki a budapesti szmogriadókról illetve feltételrendszerükről, amelyek végezetül elősegíthetik a jövőbeni, hatékonyabb intézkedési tervek létrehozását. Személyes feladatom a szmogriadó előtti, alatti és utáni időszakok levegőkémiai értékelése és összehasonlító vizsgálata volt. Munkám során a kulcsfontosságú légszennyező anyagok és meteorológiai változók rendelkezésre álló adatsorait használtam fel. Kutatómunkám részét képezi az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézetben, Salma Imre vezetésével folyó aeroszol kutatásoknak. 2013 info:eu-repo/semantics/workingPaper hallgatói dolgozat http://hdl.handle.net/10831/37819 hun info:eu-repo/semantics/openAccess application/pdf LOMS: https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/10831/37819/1/SzokeOrsolya.pdf |
institution |
L_EDIT |
language |
Hungarian |
topic |
levegőkémia TDK dolgozat Környezettudományi TDK |
spellingShingle |
levegőkémia TDK dolgozat Környezettudományi TDK Szőke, Orsolya A budapesti füstködriadó időszakok levegőkémiai értékelése |
topic_facet |
levegőkémia TDK dolgozat Környezettudományi TDK |
description |
A környezetterhelés egyidős az emberiséggel, azonban jelentősen felgyorsult és a XIX. századtól kezdve a gazdasági és a technológiai folyamatoknak köszönhetően általánossá vált az emberiség bioszférára gyakorolt hatása. Ezen belül egyre erőteljesebb problémává vált a légkör szennyezése, ami miatt kihangsúlyozott figyelmet kap a levegőminőség kérdésköre. A levegő környezetünk egyik alapvető eleme. Biológiai szempontból anyagcserénk egyik legfőbb összetevője. Minőségének megőrzése ezért is kiemelt fontosságú. A légszennyezés hatásai a városokban fokozottan jelentkeznek, mert a nagyszámú és nagy népsűrűségű lakosság, az ipari folyamatok és a közlekedés sokkal több szennyező anyagot juttat a környezetbe. Az 1900-as évek közepén Londonban kialakult szmoghelyzetek drámai módon hívták fel a figyelmet a városi levegő minőségének romlására és egészségügyi következményeire. Azóta számos egyezmény, rendelet illetve szabályozás született a légszennyező anyagok koncentrációjának csökkentése és a levegő minőségének javítása érdekében (2008/50/EK irányelv). Az elmúlt évtizedben Magyarországon is egyre nagyobb figyelmet fordítunk a levegőszennyezés megelőzésére. A növekvő légszennyezés ellenére Budapesten 2008 novemberéig egyetlen egyszer sem kellett füstködriadót elrendelni, mivel a jogszabályban rögzített (14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FvM együttes rendelet) határértékek olyan nagyok voltak, hogy nem sok esélye volt a szmogriadó kihirdetésének. 2008 őszén azonban e jogszabályt megváltoztatták, és néhány légszennyező anyag füstködriadó határértékét (különösen PM10 aeroszol esetén, melynek határértékét csaknem a tizedére csökkentették) alacsonyabb szinten állapították meg (25/2008. (X.17.) KvVM-EÜ-FVM együttes rendelet). 2013 november végéig összesen tízszer hirdették ki a szmogriadó valamely fokozatát. Ez az esetszám már lehetővé teszi a súlyosan szennyezett időszakok levegőkémiai vizsgálatát abból a célból, hogy pontosabb és tényekre támaszkodó elképzeléseket alakítsunk ki a budapesti szmogriadókról illetve feltételrendszerükről, amelyek végezetül elősegíthetik a jövőbeni, hatékonyabb intézkedési tervek létrehozását. Személyes feladatom a szmogriadó előtti, alatti és utáni időszakok levegőkémiai értékelése és összehasonlító vizsgálata volt. Munkám során a kulcsfontosságú légszennyező anyagok és meteorológiai változók rendelkezésre álló adatsorait használtam fel. Kutatómunkám részét képezi az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézetben, Salma Imre vezetésével folyó aeroszol kutatásoknak. |
author_additional |
Salma, Imre |
format |
Scientific Student Body Thesis |
physical |
application/pdf |
author |
Szőke, Orsolya |
author_facet |
Szőke, Orsolya |
title |
A budapesti füstködriadó időszakok levegőkémiai értékelése |
title_short |
A budapesti füstködriadó időszakok levegőkémiai értékelése |
title_full |
A budapesti füstködriadó időszakok levegőkémiai értékelése |
title_fullStr |
A budapesti füstködriadó időszakok levegőkémiai értékelése |
title_full_unstemmed |
A budapesti füstködriadó időszakok levegőkémiai értékelése |
title_sort |
budapesti füstködriadó időszakok levegőkémiai értékelése |
publishDate |
2013 |
publishDateSort |
2013 |
url |
http://hdl.handle.net/10831/37819 |
first_indexed |
2018-08-31T10:49:02Z |
last_indexed |
2023-09-01T11:01:07Z |
_version_ |
1775825182882004992 |
score |
13,365292 |