Kihívások a kormányzati rendszer demokratikus legitimációjában
A parlamentáris kormányzati rendszerek közé tartozó rendszerváltozás utáni magyar struktúrának a pillérei 1989-90-ben lettek lefektetve. Az alkotmányjogi alapja az azóta is alig módosult politikai berendezkedésnek és intézményeinek, mint magának a kormányzatnak is, három nagyobb elemből állt össze....
Mentés helye:
| Szerző: | |
|---|---|
| Formátum: | folyóiratcikk |
| Nyelv: | magyar |
| Megjelenés: |
2010
|
| Tárgyszavak: | |
| Online elérés: | http://hdl.handle.net/10831/35122 |
| Címkék: |
Új címke
A tételhez itt fűzhet saját címkét!
|
| Összegzés: | A parlamentáris kormányzati rendszerek közé tartozó rendszerváltozás utáni magyar struktúrának a pillérei 1989-90-ben lettek lefektetve. Az alkotmányjogi alapja az azóta is alig módosult politikai berendezkedésnek és intézményeinek, mint magának a kormányzatnak is, három nagyobb elemből állt össze. Először az 1989 őszi legfontosabb alkotmánymódosító törvényekkel (elsősorban a XXXI. tv.) határozták meg a struktúra főbb vonalát, amelyekkel egy teljesen új alkotmányt hoztak létre. Ezt követte az ún. négy igenes népszavazás eredménye, amely áttételesen az államfői intézmény politikai szerepén változtatott. Majd az ún. Antall-Tölgyessy paktum eredményeképp ment végbe az alkotmánymódosítás harmadik nagyobb hulláma, amelynek sikeredett végül az egész rendszer működését stabilizálni. Ennek hatására egy erős kancellári típusú kormányzás valósulhatott meg. |
|---|---|
| Fizikai leírás: | application/pdf |