A legfőbb ügyész, mint politikai szereplő
A rendszerváltás óta eltelt időszakban többször is reflektorfénybe került Magyarország legfőbb ügyésze. Noha a vádhatóság élén álló tisztviselőt tevékenységének minden dimenziója a jog szférájához köti, mégis gyakran a politikai viták középpontjába kerül. Mindenekelőtt arra a kérdésre kell válaszoln...
Mentés helye:
| Szerző: | |
|---|---|
| Közreműködő(k): | |
| Formátum: | TDK/OTDK dolgozat |
| Nyelv: | magyar |
| Megjelenés: |
2004
|
| Tárgyszavak: | |
| Online elérés: | http://hdl.handle.net/10831/34824 |
| Címkék: |
Új címke
A tételhez itt fűzhet saját címkét!
|
| Összegzés: | A rendszerváltás óta eltelt időszakban többször is reflektorfénybe került Magyarország legfőbb ügyésze. Noha a vádhatóság élén álló tisztviselőt tevékenységének minden dimenziója a jog szférájához köti, mégis gyakran a politikai viták középpontjába kerül. Mindenekelőtt arra a kérdésre kell válaszolni, hogy ki tekinthető politikai szerepl őnek. A strukturalista-funkcionalista elmélet szerint az, aki professzionális tevékenysége során a kormányra jutni /ellenzékbe menni bináris kód mentén orientálódva végzi tevékenységét.1 Ezzel szemben a jogi alrendszerben a jogszerű/ jogszerűtlen kód érvényesül. Úgy is megfogalmazható ez, hogy a politikai szerepl ők a politikai racionalitás, míg a jogi szereplők a jogi racionalitás alapján cselekszenek. Ha ez így van, akkor valami mégis a politika szférájához közelíti a legfőbb ügyészt, hiszen ellenkező esetben nem látnánk annyiszor viszont az újságok címlapjain. Dolgozatom célja annak vizsgálata, hogy politikai szereplőnek tekinthető-e ma Magyarországon a legfőbb ügyész. E kérdés megválaszolásának érdekében a legfőbb ügyész alkotmányjogi pozícióját, a politika és a legfőbb ügyész viszonyát, továbbá a legfőbb ügyész sajtóbeli megjelenítését vizsgáltam meg. Az első fejezet lényegében a legfőbb ügyész mozgásterének vizsgálata. A pozíció meghatározásáról folytatott viták részletes tárgyalásával célom az, hogy felvillantsam: a puszta jogi lehetőségek mely elemei „tolják” a politika szférája felé a legfőbb ügyészt. A második részben a politikai szereplők legfőbb ügyészhez való viszonyát derítem fel. A parlamenti szereplések, illetve a pártok viszonyulásának vizsgálatakor külön figyelmet fordítok arra, hogy milyen eltérések tapasztalhatók a két eddigi legfőbb ügyészhez való kapcsolatban. A harmadik fejezetben a legfőbb ügyész „sajtóját” vizsgálom meg. Elsősorban nem annak mennyiségi, hanem minőségi dimenziójára koncentrálok, annak érdekében, hogy bemutathassam a különféle kötődésű sajtóorgánumok eltérő viszonyulását az egyes legfőbb ügyészekhez. A cél annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy a sajtó politikai szereplőként kezeli-e a legfőbb ügyészt. |
|---|---|
| Fizikai leírás: | application/pdf |