A költségvetés mint speciális törvény
Dolgozatomban az állam életének egyik legfontosabb elemét, a gazdasági-, a politikai- és a jogi szféra kapcsolódásának pontját, az állami költségvetést vizsgálom abból a szempontból, hogy milyen elvek és szabályok határozzák meg ezt a speciális területet. Arra kerestem a választ, hogy a 2000-ben elf...
Mentés helye:
| Szerző: | |
|---|---|
| Közreműködő(k): | |
| Formátum: | TDK/OTDK dolgozat |
| Nyelv: | magyar |
| Megjelenés: |
2002
|
| Tárgyszavak: | |
| Online elérés: | http://hdl.handle.net/10831/34776 |
| Címkék: |
Új címke
A tételhez itt fűzhet saját címkét!
|
| Összegzés: | Dolgozatomban az állam életének egyik legfontosabb elemét, a gazdasági-, a politikai- és a jogi szféra kapcsolódásának pontját, az állami költségvetést vizsgálom abból a szempontból, hogy milyen elvek és szabályok határozzák meg ezt a speciális területet. Arra kerestem a választ, hogy a 2000-ben elfogadott kétéves költségvetés mennyire illeszthető bele a történelmileg kialakult alkotmánytani és politikai szabályok közé, ellentétes-e azokkal. Hipotézisem szerint a kétéves költségvetés elfogadása és működése nem ütközik ilyen alkotmánytani keretekbe. Elemzésem során ennek az álláspontnak a bizonyítására vagy esetleges megcáfolására törekszem. A téma megközelítése módszertanilag tekintve döntőrészben leíró és analitikus. Az elemzést nem pragmatikus, jogszabály magyarázó oldalról végzem, hanem elméleti alapokra helyezem. A végső célt, vagyis a kétéves költségvetésről kialakítandó jellemzést, egy széles spektrumon elhelyezkedő alapról közelítem meg annak érdekében, hogy az elméleti síkról kiindulva végül minél koherensebb választ tudjak adni a felvetett kérdésre. Ennek érdekében a dolgozatban a költségvetés speciális voltából indulok el, s ennek folyományául veszem elemzés alá a kétéves költségvetést. A kiinduló alapoknál két nagy területet szükséges megvizsgálni. Egyrészről az elméleti alapokat, melyben a politikai eszmetörténet egyes kiemelkedő gondolkodóinak a témához tartozó elméleteit mutatom be, másrészről a konkrét történeti (alkotmány- és jogtörténeti) alapokat, mely a költségvetés kialakulásának magyar viszonyait, szakaszait tárja fel. A költségvetés vizsgálatának alapkérdései a törvényhozó hatalom és a végrehajtó hatalom (parlament és kormány) viszonyából merülnek fel, mely lényegében a hatalommegosztásnak, a fékek és egyensúlyok rendszerének, valamint az ellenőrzésnek a területét fedik le. Ezek azok az alapvető szempontok melyekre az elemzésem során a fő hangsúlyt helyezem. Ez az a dichotómia ugyanis, mely történetileg is a költségvetés meghozatalának elveit lefedi, s ezen viszony köré artikulálódtak többek között a kétéves költségvetés elfogadásának problematikus elemei is. Dolgozatomban az elméleti sík mellett teret szenteltem a költségvetés hatályos jogszabályi, valamint gazdasági hátterének bemutatására is, mivel úgy vélem, hogy csak ezzel lehet egy teljes képet kapni az adott területről. Különösen fontos ezt leszögezni annak az egyik fontos kiindulópontnak az elővetésével, mely arra keresi a választ, hogy maga a költségvetés területe milyen szférákat fed is le. Ezt a területet ugyanis fel lehet fogni csupán egy igazgatási feladatként, melynek feladata az állam életének gazdasági, pontosabban pénzügyi hátterének megalapozása, másfelől azonban nem szabad leszűkíteni ennyire mechanikus funkcióra, fontos magának a politikai és alkotmányjogi elemeknek a hangsúlyozása. Ez utóbbi meghatározást emelném ki elsősorban dolgozatomban azáltal, hogy azon politikai és nem igazgatási összefüggéseket veszem elemzés alá, mely a költségvetés meghozatalában meghatározó szerepet játszanak. Elemzéseimben kitérek a nyugat-európai államok költségvetési szabályozásaira összehasonlítva azokat a magyar rendelkezésekkel. A külföldi szabályozások elméleti és gyakorlati kereteit az 1-2. sz. melléklet tartalmazza összefoglalóan. A dolgozat megírásában nehézséget okozott, hogy a költségvetés történeti és elméleti viszonyaival foglalkozó irodalmi források meglehetősen szűkösek a XX. század második felében, s a rendszerváltást követően sem születettek jelent ős művek a témában. A meglévő források pedig elsősorban a hatályos jogszabályok értelmezésére épülnek. Ezért a századforduló, illetve a XX. század első felének neves tudósainak műveihez kellett visszanyúlnom. A módszertan tekintetében kérdésként merül fel, hogy ezen források használhatóak-e a jelenkor történéseinek magyarázatához. Egyértelműen igen, ugyanis az elméleti alapokat tekintettem át ezekből a művekből, mely elvi kérdésekként mind a mai napig aktuálisak. Mindemellett pedig kiemelendő, hogy a klasszikus politikai eszmetörténeti művekből indul ki dolgozatom, s ennek folyamán specifikálódnak az egyes vizsgálandó területek, mely aktualitását a kétéves költségvetés elemzésében jelenik meg. |
|---|---|
| Fizikai leírás: | application/pdf |