A kistérség helye a magyar közigazgatás rendszerében
Az emberi társadalmak irányításának, szervezésének leghatékonyabb eszköze a több mint ötezer éves állam. Az állam szerepe, feladata folyamatosan változott a történelem folyamán.1 Az állam funkciója, jelentősen átalakult a XVIII-XIX. században, amikor megszületett a modern állam.2 A modern állam önma...
Mentés helye:
| Szerző: | |
|---|---|
| Közreműködő(k): | |
| Formátum: | TDK/OTDK dolgozat |
| Nyelv: | magyar |
| Megjelenés: |
2002
|
| Tárgyszavak: | |
| Online elérés: | http://hdl.handle.net/10831/34770 |
| Címkék: |
Új címke
A tételhez itt fűzhet saját címkét!
|
| Összegzés: | Az emberi társadalmak irányításának, szervezésének leghatékonyabb eszköze a több mint ötezer éves állam. Az állam szerepe, feladata folyamatosan változott a történelem folyamán.1 Az állam funkciója, jelentősen átalakult a XVIII-XIX. században, amikor megszületett a modern állam.2 A modern állam önmagáról alkotott képe, szerepe is jelentős változásokon ment át, különösen az elmúlt század folyamán. A XX. század államának középpontjába a közszolgáltatások nyújtása került. Mind a szolgáltató, mind a szabályozó állam modellje arra kereste a választ, hogy hogyan lehet a leghatékonyabban megszervezni a társadalom közszolgáltatásokkal való ellátását. A hatósági igazgatás differentia specificája a közhatalom közigazgatás – azaz a végrehajtó hatalom – általi gyakorlása. A fenti ismérvek alapján tudjuk elhatárolni a hatósági feladatok ellátását az állami közhatalom más megnyilvánulásaitól, így az igazságszolgáltatástól és a törvényalkotástól. Mivel a hatósági feladatok is közösségi szükségleteket elégítenek ki, s a közösség is szervezi ellátásukat, ezért a hatósági igazgatás is a tágan értelmezett közszolgáltatások közé tartozik.3 A szűkebb értelemben vett közszolgáltatásoktól szintén a közhatalom gyakorlása választja el a hatósági igazgatást. Vizsgálataim középpontjában a kistérségi közigazgatás áll. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996: XXI. tv. meghatározza mind a kistérség, mind a városkörnyék fogalmát.4 Kistérség alatt olyan városkörnyéket értek, amelynek központja városi funkciókkal rendelkező városi rangú település. Az Ötv. a várossá nyilvánítás szempontjaival kapcsolatban csak annyit mond ki, hogy az kellőképpen fejlett és térségi szerepkörrel rendelkezik. A város – a jelenlegi területszervezési törvény szerint is – közigazgatási, oktatási, kulturális, kereskedelmi és ipari központ. 1989-et követően ugrásszerűen megnőtt a magyar városok száma, és számos olyan település is elnyerte a városi címet, amely nem látott el városi funkciókat.5 A dolgozat célja, hogy röviden áttekintse a kistérség helyét a magyar közigazgatás rendszerében. Az elemzés során tekintettel voltam a magyar közigazgatás múltjában megjelenő járási és városkörnyéki igazgatási szabályozásokra. A jelen és a jövő megértéséhez a múlt szabályozásán kívül fontos megismerni az alsó középszintről alkotott különböző közigazgatási jogi és közigazgatástudományi elméleteket. A kistérség nem légüres térben helyezkedik el, ezért szükséges, hogy meghatározzam a megyei és települési közigazgatás feladatait is. |
|---|---|
| Fizikai leírás: | application/pdf |