A szabadkai római kath. főplebánia története

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author:
Format: Book
Language:Hungarian
Published: Budapest : Históriaantik Kvk., 2013
Edition:Reprint kiad.
Subjects:
Tags: Add Tag
Be the first to tag this record!
id opac-EUL01-001076054
institution B2
EUL01
spelling Tormásy Gábor 1846-1901 EUL10001096893 Y
A szabadkai római kath. főplebánia története írta Tormásy Gábor
Reprint kiad.
Budapest Históriaantik Kvk. 2013
263 p. 21 cm
Az egyházi író szerint Szabadka városa és a katolikus egyház története olyan szorosan összetartozik, hogy monográfiája megírásához nemcsak egyháztörténeti, de várostörténeti levéltári anyagokat is fölhasznált. Könyve első részében kiindulásként megállapítja, hogy a bácskai város nevét először egy 1391-ből fönnmaradt oklevél említi. Ettől az időponttól kezdődően ad áttekintést a török hódoltság korának, a török kiűzését követő időszak várostörténetéről, amelynek alapvető jellemzője a térség elnéptelenedése volt. A kalocsai érsek utasítására a szegedi ferences rendházból látogattak ide szerzetesek a szórvány népesség lelki gondozása céljából. ***A sok megpróbáltatás – például pusztító járványok – után az első szabadkai templomot 1736 áprilisában szentelte föl Patachich Gábor kalocsai érsek. Ezzel vette kezdetét a városban a hitoktatás is. A következő rész 1743-tól követi az eseményeket, Mária Terézia ebben az esztendőben kiváltságos kamarai város rangjára emelte Szabadkát. Ekkoriban ferences atyák szolgáltak a városban, ettől kezdve vált rendezetté az itteni egyházi élet és szervezetté a vallásgyakorlás. A szerző megemlékezik a világi papság megjelenéséről, az istentiszteletek rendjéről, a vallásos társulatokról, a körmenetekről, az egyház anyagi viszonyairól, az oktatás helyzetéről. A harmadik nagy fejezet a plébánia megalapításától, 1773-tól a 19. század utolsó harmadáig ad részletes képet a város egyházi életéről. Tormássy Gábor ahogy közeledik a maga kora felé, úgy ad egyre pontosabban adatolt, egyre részletezőbb képet a múltról, kivált az utolsó – viszályoktól sem mentes – évszázadról. A pozitivista szemléletű egyház- és várostörténeti monográfia a Szabadkán szolgált lelkészek táblázatával zárul.
Eredeti kiad. Szabadka : Pertits Ny., 1883
könyv
egyházközség katolikus Szabadka 18-19. sz. EUL10001098256 Y
Szabadka helytörténet
EUL01
language Hungarian
format Book
author Tormásy Gábor (1846-1901)
spellingShingle Tormásy Gábor (1846-1901)
A szabadkai római kath. főplebánia története
egyházközség -- katolikus -- Szabadka -- 18-19. sz.
Szabadka -- helytörténet
author_facet Tormásy Gábor (1846-1901)
author_sort Tormásy Gábor 1846-1901
title A szabadkai római kath. főplebánia története
title_short A szabadkai római kath. főplebánia története
title_full A szabadkai római kath. főplebánia története írta Tormásy Gábor
title_fullStr A szabadkai római kath. főplebánia története írta Tormásy Gábor
title_full_unstemmed A szabadkai római kath. főplebánia története írta Tormásy Gábor
title_auth A szabadkai római kath. főplebánia története
title_sort szabadkai romai kath foplebania tortenete
publishDate 2013
publishDateSort 2013
physical 263 p. ; 21 cm
edition Reprint kiad.
callnumber-raw 274136
callnumber-search 274136
topic egyházközség -- katolikus -- Szabadka -- 18-19. sz.
Szabadka -- helytörténet
topic_facet egyházközség -- katolikus -- Szabadka -- 18-19. sz.
Szabadka -- helytörténet
egyházközség
katolikus
helytörténet
illustrated Not Illustrated
first_indexed 2023-07-19T03:26:48Z
last_indexed 2023-07-31T04:28:38Z
recordtype opac
publisher Budapest : Históriaantik Kvk.
_version_ 1772901387985747968
score 13,390706
generalnotes Az egyházi író szerint Szabadka városa és a katolikus egyház története olyan szorosan összetartozik, hogy monográfiája megírásához nemcsak egyháztörténeti, de várostörténeti levéltári anyagokat is fölhasznált. Könyve első részében kiindulásként megállapítja, hogy a bácskai város nevét először egy 1391-ből fönnmaradt oklevél említi. Ettől az időponttól kezdődően ad áttekintést a török hódoltság korának, a török kiűzését követő időszak várostörténetéről, amelynek alapvető jellemzője a térség elnéptelenedése volt. A kalocsai érsek utasítására a szegedi ferences rendházból látogattak ide szerzetesek a szórvány népesség lelki gondozása céljából. ***A sok megpróbáltatás – például pusztító járványok – után az első szabadkai templomot 1736 áprilisában szentelte föl Patachich Gábor kalocsai érsek. Ezzel vette kezdetét a városban a hitoktatás is. A következő rész 1743-tól követi az eseményeket, Mária Terézia ebben az esztendőben kiváltságos kamarai város rangjára emelte Szabadkát. Ekkoriban ferences atyák szolgáltak a városban, ettől kezdve vált rendezetté az itteni egyházi élet és szervezetté a vallásgyakorlás. A szerző megemlékezik a világi papság megjelenéséről, az istentiszteletek rendjéről, a vallásos társulatokról, a körmenetekről, az egyház anyagi viszonyairól, az oktatás helyzetéről. A harmadik nagy fejezet a plébánia megalapításától, 1773-tól a 19. század utolsó harmadáig ad részletes képet a város egyházi életéről. Tormássy Gábor ahogy közeledik a maga kora felé, úgy ad egyre pontosabban adatolt, egyre részletezőbb képet a múltról, kivált az utolsó – viszályoktól sem mentes – évszázadról. A pozitivista szemléletű egyház- és várostörténeti monográfia a Szabadkán szolgált lelkészek táblázatával zárul.
Eredeti kiad.: Szabadka : Pertits Ny., 1883