Fiume : egy közép-európai város és kikötő a hatalmi érdekek metszéspontjában
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Format: | Book |
| Language: | Hungarian |
| Published: |
Budapest : Heraldika,
2020
|
| Subjects: | |
| Tags: |
Add Tag
Be the first to tag this record!
|
| LEADER | nam 22 c 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | 001019130 | ||
| 005 | 20201201114849.0 | ||
| 008 | 200724s2020 hu a 000 0 hun d | ||
| 020 | |a 978-615-5592-14-0 | ||
| 040 | |a KELLO |b hun |d ELTE | ||
| 041 | 0 | |a hun |f hun | |
| 080 | |a 908.439.25 | ||
| 080 | |a 930.85(439.25) | ||
| 080 | |a 943.925 | ||
| 084 | |a 943.9 |b J 90 | ||
| 100 | 1 | |a Juhász Imre |d 1963- | |
| 245 | 1 | 0 | |a Fiume |b egy közép-európai város és kikötő a hatalmi érdekek metszéspontjában |c Juhász Imre |
| 260 | |a Budapest |b Heraldika |c 2020 | ||
| 300 | |a 511, [1] p. |b ill., részben színes |c 24 cm | ||
| 504 | |a Bibliogr. a jegyzetekben: p. 373-[512]. | ||
| 520 | 2 | |a Fiume (mai nevén: Rijeka), az egyik legjelentősebb adriai kikötőváros történetét mutatja be Juhász Imre jogtudós, az Alkotmánybíróság tagjának kötete. Arról a településről van szó, amely 1779-től – kisebb megszakításokkal – közvetlenül a Magyar Királysághoz tartozott (a kormány által kinevezett kormányzó irányította), a korabeli Magyarország legfontosabb kikötővárosa volt, s úgy is emlegették, mint a „Szent Korona legszebb ékköve”. A Kiegyezést követően hatalmas mértékű fejlesztések zajlottak itt, melyek eredményeként Fiume a korabeli Európa 10. legnagyobb kikötőjévé küzdötte fel magát.*** A magyar fennhatóság 1918-ig tartott: azután egy rövid időre szabad állammá alakult, majd – immár Rijeka néven – Jugoszláviához tartozott, de 20. századi történetében rövidebb olasz és német megszállás is volt. 1991 óta Horvátország része. A szerző tizenkilenc fejezetben, nagyjából kronológiai rendben haladva ismerteti Fiume históriáját, az ókortól napjainkig – elsősorban magyar nézőpontból. Sok-sok illusztráció kíséretében olvashatunk a különböző ó- és középkori fennhatóságokról, arról, hogyan is került a kikötőváros a Szent Korona joghatósága alá, pontosan milyen jogállása is volt a 18. század végén és a hosszú 19. század folyamán, mi jellemezte a rövidebb francia és osztrák fennhatóság időszakát, miként lett ismét a Magyar Királyság része, mi történt Fiumében és környékén 1848-ban és az abszolutizmus éveiben, s hogyan történt az újabb, immár harmadik visszatérése a magyar fennhatóság alá. A leghangsúlyosabban az 1867 utáni fél évszázad történetéről olvashatunk: közjogi állásának kialakulásáról, a kikötő fejlődéséről, a vasúti összeköttetés létrejöttéről, a nagyléptékű építkezésekről, a kivándorlásban játszott szerepéről. | |
| 598 | |a könyv | ||
| 650 | 0 | 4 | |a művelődéstörténet |z Fiume |
| 650 | 0 | 4 | |a helytörténet |z Fiume |
| 651 | 4 | |a Fiume | |
| 850 | |a B2 | ||