Szeged születése : megtelepedés a szegedi tájban a város kialakulásáig

Mentés helye:

Bibliográfiai részletek
Szerző:	Szalontai Csaba (1967-)
Formátum:	könyv
Nyelv:	magyar
Megjelenés:	Budapest : Martin Opitz K., 2019
Sorozat:	Opitz archaeologica, ISSN 2060-6370 ; 14.
Tárgyszavak:	régészeti feltárás > Szeged régészeti lelet > Szeged > középkor régészeti lelet > Szeged > népvándorláskor településföldrajz > Szeged Szeged > helytörténet forrás
Címkék:	Új címke A tételhez itt fűzhet saját címkét!

id	opac-EUL01-001000498
institution	B2 EUL01
spelling	Szalontai Csaba 1967- Szeged születése megtelepedés a szegedi tájban a város kialakulásáig Szalontai Csaba Budapest Martin Opitz K. 2019 [Budapest] Pauker Ny. 319 p. ill., részben színes, részben térk. 29 cm Opitz archaeologica 2060-6370 14. Bibliogr.: p. 243-264. és a lábjegyzetekben 1879. március 12. fekete nap Szeged történelmében – a nagy tiszai árvíz ekkor-pusztította el a várost. Ez a dátum választóvonal lett a település életében, hiszen a tragikus eseményt követő újjáépítés a város második életének kezdetét is jelentette. A folyamat jól ismert, de vajon mit tudunk az elpusztult ősi város születésének körülményeiről? Szalontai Csaba látványos és érdekességeket számolatlanul felvonultató, nívós kötetben adja meg a választ. Műve új aspektusát mutatja be a város kialakulásának, amelynek egyik főszereplője maga a Tisza. A komplex, sok tudományterület bevonásával elkészített környezettörténeti rekonstrukció és tájértékelés segítségével érthetővé válik Szeged kialakulása és története. Magyarázatot kapunk arra, hogy miért volt lakatlan a mai Szeged területe évezredeken keresztül. Az itt megtelepedő népek miért nem a mai Belvárosból, hanem a várost körülölelő összefüggő és jórészt áthatolhatatlan vízrendszer mellől tartották ellenőrzésük alatt a Tisza–Maros torkolatát, az Alföld egyik legfontosabb stratégiai helyét, ahol az ősi hadi és kereskedelmi utak találkoztak.*** Megtudjuk azt is, hogy a magas árvízi kockázat ellenére miként vált igen hamar Buda és Fehérvár mellett a középkori Magyar Királyság harmadik legfontosabb városává, és azt is, miért volt törvényszerű, hogy rendszeresen elöntötte a várost a „szőke folyó”. „Évekig éltem a természetben az M5-ös autópálya nyomvonalának feltárásakor” – nyilatkozta a szerző, arra kérdésre reagálva, miért a tájrégészet módszerét választotta. Szerinte „a hagyományos régészet a mit és mikor kérdésre, az új régészet – ilyen a tájrégészet is, ami a földtudománytól a biológiáig több tudományágat is magába sűrít – pedig a miért és hogyan kérdésre keresi a választ. Összefoglalás angol nyelven könyv régészeti feltárás Szeged EUL10001050252 Y régészeti lelet Szeged középkor EUL10001050256 Y régészeti lelet Szeged népvándorláskor EUL10001050257 Y településföldrajz Szeged EUL10000183706 Y Szeged helytörténet forrás Opitz archaeologica EUL10000678017 Y EUL01
language	Hungarian
format	Book
author	Szalontai Csaba (1967-)
spellingShingle	Szalontai Csaba (1967-) Szeged születése : megtelepedés a szegedi tájban a város kialakulásáig Opitz archaeologica, ISSN 2060-6370 ; 14. régészeti feltárás -- Szeged régészeti lelet -- Szeged -- középkor régészeti lelet -- Szeged -- népvándorláskor településföldrajz -- Szeged Szeged -- helytörténet forrás
author_facet	Szalontai Csaba (1967-)
author_sort	Szalontai Csaba 1967-
title	Szeged születése : megtelepedés a szegedi tájban a város kialakulásáig
title_sub	megtelepedés a szegedi tájban a város kialakulásáig
title_short	Szeged születése
title_full	Szeged születése megtelepedés a szegedi tájban a város kialakulásáig Szalontai Csaba
title_fullStr	Szeged születése megtelepedés a szegedi tájban a város kialakulásáig Szalontai Csaba
title_full_unstemmed	Szeged születése megtelepedés a szegedi tájban a város kialakulásáig Szalontai Csaba
title_auth	Szeged születése megtelepedés a szegedi tájban a város kialakulásáig
title_sort	szeged szuletese megtelepedes a szegedi tajban a varos kialakulasaig
series	Opitz archaeologica, ISSN 2060-6370 ; 14.
series2	Opitz archaeologica
publishDate	2019
publishDateSort	2019
physical	319 p. : ill., részben színes, részben térk. ; 29 cm
isbn	978-963-9987-65-4
issn	2060-6370
callnumber-raw	735567
callnumber-search	735567
topic	régészeti feltárás -- Szeged régészeti lelet -- Szeged -- középkor régészeti lelet -- Szeged -- népvándorláskor településföldrajz -- Szeged Szeged -- helytörténet forrás
topic_facet	régészeti feltárás -- Szeged régészeti lelet -- Szeged -- középkor régészeti lelet -- Szeged -- népvándorláskor településföldrajz -- Szeged Szeged -- helytörténet forrás régészeti feltárás régészeti lelet településföldrajz helytörténet
illustrated	Illustrated
first_indexed	2023-12-26T23:35:59Z
last_indexed	2023-12-29T19:19:19Z
recordtype	opac
publisher	Budapest : Martin Opitz K.
_version_	1786641341525000193
score	13,368918
bibliography	Bibliogr.: p. 243-264. és a lábjegyzetekben
generalnotes	1879. március 12. fekete nap Szeged történelmében – a nagy tiszai árvíz ekkor-pusztította el a várost. Ez a dátum választóvonal lett a település életében, hiszen a tragikus eseményt követő újjáépítés a város második életének kezdetét is jelentette. A folyamat jól ismert, de vajon mit tudunk az elpusztult ősi város születésének körülményeiről? Szalontai Csaba látványos és érdekességeket számolatlanul felvonultató, nívós kötetben adja meg a választ. Műve új aspektusát mutatja be a város kialakulásának, amelynek egyik főszereplője maga a Tisza. A komplex, sok tudományterület bevonásával elkészített környezettörténeti rekonstrukció és tájértékelés segítségével érthetővé válik Szeged kialakulása és története. Magyarázatot kapunk arra, hogy miért volt lakatlan a mai Szeged területe évezredeken keresztül. Az itt megtelepedő népek miért nem a mai Belvárosból, hanem a várost körülölelő összefüggő és jórészt áthatolhatatlan vízrendszer mellől tartották ellenőrzésük alatt a Tisza–Maros torkolatát, az Alföld egyik legfontosabb stratégiai helyét, ahol az ősi hadi és kereskedelmi utak találkoztak.*** Megtudjuk azt is, hogy a magas árvízi kockázat ellenére miként vált igen hamar Buda és Fehérvár mellett a középkori Magyar Királyság harmadik legfontosabb városává, és azt is, miért volt törvényszerű, hogy rendszeresen elöntötte a várost a „szőke folyó”. „Évekig éltem a természetben az M5-ös autópálya nyomvonalának feltárásakor” – nyilatkozta a szerző, arra kérdésre reagálva, miért a tájrégészet módszerét választotta. Szerinte „a hagyományos régészet a mit és mikor kérdésre, az új régészet – ilyen a tájrégészet is, ami a földtudománytól a biológiáig több tudományágat is magába sűrít – pedig a miért és hogyan kérdésre keresi a választ. Összefoglalás angol nyelven

Szeged születése : megtelepedés a szegedi tájban a város kialakulásáig

Hasonló tételek