Szeged születése : megtelepedés a szegedi tájban a város kialakulásáig
Mentés helye:
| Szerző: | |
|---|---|
| Formátum: | könyv |
| Nyelv: | magyar |
| Megjelenés: |
Budapest : Martin Opitz K.,
2019
|
| Sorozat: | Opitz archaeologica, ISSN 2060-6370 ; 14. |
| Tárgyszavak: | |
| Címkék: |
Új címke
A tételhez itt fűzhet saját címkét!
|
| LEADER | nam 22 c 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | 001000498 | ||
| 005 | 20200611104544.0 | ||
| 008 | 200312s2019 hu ab b 000 0 hun d | ||
| 020 | |a 978-963-9987-65-4 | ||
| 040 | |a KELLO |b hun |d ELTE | ||
| 041 | 0 | |a hun |b eng |f hun | |
| 080 | |a 943.9-2Szeged(093) | ||
| 080 | |a 904(439-2Szeged)"04/15" | ||
| 080 | |a 911.37(439-2Szeged)"04/15" | ||
| 084 | |a 930 |b Sz 28 | ||
| 100 | 1 | |a Szalontai Csaba |d 1967- | |
| 245 | 1 | 0 | |a Szeged születése |b megtelepedés a szegedi tájban a város kialakulásáig |c Szalontai Csaba |
| 260 | |a Budapest |b Martin Opitz K. |c 2019 |e [Budapest] |f Pauker Ny. | ||
| 300 | |a 319 p. |b ill., részben színes, részben térk. |c 29 cm | ||
| 490 | 1 | |a Opitz archaeologica |x 2060-6370 |v 14. | |
| 504 | |a Bibliogr.: p. 243-264. és a lábjegyzetekben | ||
| 520 | 2 | |a 1879. március 12. fekete nap Szeged történelmében – a nagy tiszai árvíz ekkor-pusztította el a várost. Ez a dátum választóvonal lett a település életében, hiszen a tragikus eseményt követő újjáépítés a város második életének kezdetét is jelentette. A folyamat jól ismert, de vajon mit tudunk az elpusztult ősi város születésének körülményeiről? Szalontai Csaba látványos és érdekességeket számolatlanul felvonultató, nívós kötetben adja meg a választ. Műve új aspektusát mutatja be a város kialakulásának, amelynek egyik főszereplője maga a Tisza. A komplex, sok tudományterület bevonásával elkészített környezettörténeti rekonstrukció és tájértékelés segítségével érthetővé válik Szeged kialakulása és története. Magyarázatot kapunk arra, hogy miért volt lakatlan a mai Szeged területe évezredeken keresztül. Az itt megtelepedő népek miért nem a mai Belvárosból, hanem a várost körülölelő összefüggő és jórészt áthatolhatatlan vízrendszer mellől tartották ellenőrzésük alatt a Tisza–Maros torkolatát, az Alföld egyik legfontosabb stratégiai helyét, ahol az ősi hadi és kereskedelmi utak találkoztak.*** Megtudjuk azt is, hogy a magas árvízi kockázat ellenére miként vált igen hamar Buda és Fehérvár mellett a középkori Magyar Királyság harmadik legfontosabb városává, és azt is, miért volt törvényszerű, hogy rendszeresen elöntötte a várost a „szőke folyó”. „Évekig éltem a természetben az M5-ös autópálya nyomvonalának feltárásakor” – nyilatkozta a szerző, arra kérdésre reagálva, miért a tájrégészet módszerét választotta. Szerinte „a hagyományos régészet a mit és mikor kérdésre, az új régészet – ilyen a tájrégészet is, ami a földtudománytól a biológiáig több tudományágat is magába sűrít – pedig a miért és hogyan kérdésre keresi a választ. | |
| 546 | |a Összefoglalás angol nyelven | ||
| 598 | |a könyv | ||
| 650 | 0 | 4 | |a régészeti feltárás |z Szeged |
| 650 | 0 | 4 | |a régészeti lelet |z Szeged |y középkor |
| 650 | 0 | 4 | |a régészeti lelet |z Szeged |y népvándorláskor |
| 650 | 0 | 4 | |a településföldrajz |z Szeged |
| 651 | 4 | |a Szeged |x helytörténet | |
| 653 | |a forrás | ||
| 830 | 0 | |a Opitz archaeologica | |
| 850 | |a B2 | ||