Száraz kavics : esszék

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author:
Format: Book
Language:Hungarian
Published: Budapest : Kairosz, 2019
Subjects:
Tags: Add Tag
Be the first to tag this record!
id opac-EUL01-000996167
institution B2
EUL01
spelling Heidl György 1967- EUL10000126765 Y
Száraz kavics esszék Heidl György
Budapest Kairosz 2019 Győr A.D. 2001
203 p. ill. 20 cm
Az ókeresztény irodalom és művészet nemzetközi hírű tudósa, az eszmetörténész Heidl György több mint hatvan rövid esszéjében, jegyzetében a kereszténység és a kultúra kapcsolatát, illetve e kapcsolat gazdag történetét vizsgálja. Az első fejezet (Európa) első, kötetnek is címet adó írásában egy példázaton szemlélteti a kereszténység és az európaiság összefüggését. Albino Luciani bíboros, a későbbi I. János Pál pápa (1912-1978) mondta egy szökőkút medencéjéből kiemelt kavicsra mutatva, hogy bár ez a kő igen régen vízben áll, a belseje mégis száraz. Ugyanez igaz az európai emberre, aki évszázadok óta érintkezik a kereszténységgel, a lelkét mégsem járta át Krisztus tanítása. Ugyanakkor – teszi hozzá már a szerző – a keresztény hit képes a kőből vizet fakasztani. Heidl György rövid esszéinek első csokrában azt világítja meg: mit köszönhet az európai ember a kereszténységnek, hogyan befolyásolja szemléletét a bibliai eredetű gondolkodás. Foglalkozik a keresztény történelemszemlélettel, a természettudományok és a hit viszonyával, a „fejlődés” természetével. Néhány írásában jellegzetesen magyar témákat feszeget, mint a haldokló Szent István király ország-felajánlása Szűz Máriának, vagy épp hazánk európai uniós tagsága. Fölidézi az európai közösség hajdani, eredeti szemléletét meghatározó politikusok és gondolkodók (Robert Schumann, Alcide De Gasperi vagy Konrad Adenauer) keresztény Európát óhajtó nézeteit. Az Ünnep címmű fejezetben szól arról a Nyugat-Európában mind gyakoribb jelenségről, hogy a közterületekről eltávolítják a keresztény szimbólumokat, hogy azok ne sértsék a muzulmán bevándorlók érzékenységét.
könyv
vallásos irodalom EUL10000030599 Y
esszé EUL10000634032 Y
EUL01
language Hungarian
format Book
author Heidl György (1967-)
spellingShingle Heidl György (1967-)
Száraz kavics : esszék
vallásos irodalom
esszé
author_facet Heidl György (1967-)
author_sort Heidl György 1967-
title Száraz kavics : esszék
title_sub esszék
title_short Száraz kavics
title_full Száraz kavics esszék Heidl György
title_fullStr Száraz kavics esszék Heidl György
title_full_unstemmed Száraz kavics esszék Heidl György
title_auth Száraz kavics esszék
title_sort szaraz kavics esszek
publishDate 2019
publishDateSort 2019
physical 203 p. : ill. ; 20 cm
isbn 978-963-514-025-1
callnumber-raw 270892
callnumber-search 270892
topic vallásos irodalom
esszé
topic_facet vallásos irodalom
esszé
vallásos irodalom
esszé
illustrated Illustrated
first_indexed 2022-01-31T09:36:40Z
last_indexed 2023-07-30T23:50:25Z
recordtype opac
publisher Budapest : Kairosz
_version_ 1772883883541397505
score 13,384996
generalnotes Az ókeresztény irodalom és művészet nemzetközi hírű tudósa, az eszmetörténész Heidl György több mint hatvan rövid esszéjében, jegyzetében a kereszténység és a kultúra kapcsolatát, illetve e kapcsolat gazdag történetét vizsgálja. Az első fejezet (Európa) első, kötetnek is címet adó írásában egy példázaton szemlélteti a kereszténység és az európaiság összefüggését. Albino Luciani bíboros, a későbbi I. János Pál pápa (1912-1978) mondta egy szökőkút medencéjéből kiemelt kavicsra mutatva, hogy bár ez a kő igen régen vízben áll, a belseje mégis száraz. Ugyanez igaz az európai emberre, aki évszázadok óta érintkezik a kereszténységgel, a lelkét mégsem járta át Krisztus tanítása. Ugyanakkor – teszi hozzá már a szerző – a keresztény hit képes a kőből vizet fakasztani. Heidl György rövid esszéinek első csokrában azt világítja meg: mit köszönhet az európai ember a kereszténységnek, hogyan befolyásolja szemléletét a bibliai eredetű gondolkodás. Foglalkozik a keresztény történelemszemlélettel, a természettudományok és a hit viszonyával, a „fejlődés” természetével. Néhány írásában jellegzetesen magyar témákat feszeget, mint a haldokló Szent István király ország-felajánlása Szűz Máriának, vagy épp hazánk európai uniós tagsága. Fölidézi az európai közösség hajdani, eredeti szemléletét meghatározó politikusok és gondolkodók (Robert Schumann, Alcide De Gasperi vagy Konrad Adenauer) keresztény Európát óhajtó nézeteit. Az Ünnep címmű fejezetben szól arról a Nyugat-Európában mind gyakoribb jelenségről, hogy a közterületekről eltávolítják a keresztény szimbólumokat, hogy azok ne sértsék a muzulmán bevándorlók érzékenységét.