Sötét jelek

Saved in:
Main Author:
Other Authors:
Format: Book
Language:Hungarian
Published: Budapest : Jelenkor, 2019
Edition:2. kiad.
Series:Mészöly Miklós művei
Tags: Add Tag
Be the first to tag this record!
LEADER nam 22 c 4500
001 000974697
005 20190927103531.0
008 190604s2019 hu 000 1 hun d
020 |a 978-963-676-923-9 
040 |a KELLO  |b hun 
041 0 |a hun 
080 |a 894.511-32Mészöly 
100 1 |a Mészöly Miklós  |d 1921-2001 
245 1 0 |a Sötét jelek  |c Mészöly Miklós 
250 |a 2. kiad. 
260 |a Budapest  |b Jelenkor  |c 2019  |e [Szekszárd]  |f Séd Ny. 
300 |a 461 p.  |c 21 cm 
490 1 |a Mészöly Miklós művei 
500 |a Utószó Szolláth Dávid 
520 |a Ismét az Ünnepi Könyvhétre jelenik meg a Mészöly Miklós életművét feldolgozó sorozat legújabb darabja. Ezúttal a ma már antikváriumok polcain is szinte elérhetetlen Sötét jelek című kötet jelenik meg ismét - több mint hatvan évvel az eredeti megjelenést (1957) követően. Az írások egy része egyébként az 1975-ös Alakulások című gyűjteményes kötetben is megjelent, ám nem mindegyik. Már a kötetcím, illetve a kötetnyitó novella (Varjak) kezdő sorai is mutatják, hogy az írások fő témája a háború, az általa okozott sebek és az a néhány év, melyek alatt "a repeszek belenőttek a fa húsába".*** A tizenkét év (1945-57) terméséből válogató kötet két fő részre oszlik, egy hosszabb felnőtt- és egy rövidebb gyermekirodalmi blokkra. Az Agyagos utak című első rész tíz elbeszélése besorozott katonákról, a hátországról és utóéletről szól. Ezek az írások azt is megmutatják, hogy a szerző milyen irányokban tette meg az első lépéseket a realizmustól távolodva. Úgy érezhette ugyanis, hogy a háborút hitelesen, úgy, ahogy az valójában volt, elbeszélni nem lehet. Így maguk az elbeszélések sem kerek történetek általában, hanem a háború jeleit, nyomait, tüneteit igyekeznek megmutatni. A legjobb példa minderre a már címében is beszédes Képek egy utazás történetéből: van ugyan egy nagyjából történetszerű szál - ahogy a kántor meg a barátja őrjáratoznak éjszaka a vagonok között, közben bizalmas, homoerotikus motívumokat is tartalmazó kapcsolat alakul ki közöttük -, s ebbe a történetszálba ékelődnek be a hideg télben veszteglő szakasz életének képei. 
520 |a Ott van továbbá a Sziklák alatt című elbeszélés (mely vállaltan Tatay Sándor Ház a sziklák alatt című novellájának mészölyi átirata), s azt mutatja be, hogyan hatalmaskodnak egymás felett az emberek. Vagy az Állatok, emberek, amely a felszínen ugyan nem érinti a háború kérdését (egy állattörténetről van szó), ám érzékletesen szemlélteti, ahogy az állatok elgyötört tömege megbolondul, s egymást kezdi tiporni. Több íráshoz (A mulasztás; Balkon és jegenyék; A stiglic) is a Rákosi-korszak háttere szolgáltatja a "sötét jeleket", az utcán sétáló ügynökökkel, erőszakos kitelepítésekkel, nagy fekete autókkal, razziákkal, csengőfrásszal, a szülőket osztályárulónak minősítő gyerekekkel (ezen írások egyébként annak köszönhetően jelenhettek meg, mint egy félévvel az '56-os forradalmat követően, hogy a Magvető akkori igazgatója, Bodnár György kihasználta azt a rövid átmeneti időszakot, amikor a "rendcsinálásban" még nem volt a hatóságoknak kapacitása a könyvkiadók felügyeletére). Az első blokkot a Magasiskola zárja – sokak szerint Mészöly vitán felül álló remekműve – mely az Agyagos utak és az Állatok, emberek című írással is összefüggésbe hozva, a hatalom természetének analízisét adja. A második részben (Az elvarázsolt tűzoltózenekar) kilenc mese található, melyek bővelkednek a folklór- és mitológiai elemekben, ám ezek hangulata sem derűsebb, mint a felnőtteknek szóló történeteké. A kötet - amelyet Szolláth Dávid utószava zár - nagyobb általános gyűjtőkörű könyvtárak polcaira javasolható. "www.kello.hu © minden jog fenntartva" 
598 |a könyv 
700 1 |a Szolláth Dávid  |d 1975-  |e utószó 
830 0 |a Mészöly Miklós művei 
850 |a B2