Bibó megmondja : részletek Bibó István írásaiból

Mentés helye:
Bibliográfiai részletek
Szerző:
Közreműködő(k):
Formátum: könyv
Nyelv:magyar
Megjelenés: Budapest : Corvina, 2019
Tárgyszavak:
Címkék: Új címke
A tételhez itt fűzhet saját címkét!
LEADER nam 22 c 4500
001 000974471
005 20191003092126.0
008 190613s2019 hu 000 0 hun d
020 |a 978-963-13-6588-7 
040 |a KELLO  |b hun 
041 0 |a hun 
080 |a 32.001(081) 
080 |a 316(439)"19"(081) 
080 |a 943.9"194/195"(081) 
080 |a 323(439)"194/195"(081) 
080 |a 327(4)"19"(081) 
100 1 |a Bibó István  |d 1911-1979 
245 1 0 |a Bibó megmondja  |b részletek Bibó István írásaiból  |c [vál. és az előszót írta Király Levente] 
260 |a Budapest  |b Corvina  |c 2019  |e Szekszárd  |f Szekszárdi Ny. Kft. 
300 |a 278 p.  |c 19 cm 
520 |a Idén emlékezünk a huszadik század talán legnagyobb hatású magyar politikai gondolkodója, Bibó István halálának negyvenedik évfordulójára. A jogász-könyvtáros egyetemi doktorra, aki már a Márciusi Front programnyilatkozatának szövegezésében is közreműködött. Aki 1944 nyarán békeajánlat-tervezetet fogalmazott. Aki nem sokkal később, köszönhetően minisztériumi munkájának, menlevelekkel mentett zsidókat. Akit aztán letartóztatott a Gestapo, és akinek a szabadulását követően bujkálnia kellett. Aki a háborút követően a megyerendszer reformján dolgozott, és tanítani is kezdett Szegeden. Aki A magyar demokrácia válsága című 1945. októberi írásával is felkeltette a figyelmet, és persze a kommunisták ellenszenvét. Aki professzori állásától való megfosztását követően az ELTE egyetemi könyvtárának tudományos főmunkatársa lett. Aki 1956-ban részt vett a Nemzeti Parasztpárt újjászervezésében, államminiszteri funkciót vállalt a Nagy Imre-kormányban, s aki a szovjet támadást követően a Parlament épületében maradva is nyilatkozatokat, javaslatokat gépelt, eljuttatva az amerikai, a brit és az indiai nagykövetségre. Akit aztán halálra ítéltek, de állítólag Nehru közbenjárására ezt életfogytiglanra változtatták. Aki 1963-as szabadulását követően, nyugdíjazásig a KSH Könyvtárában talált munkát. Aki életében olyan kiemelkedő jelentőségű publikációkat írt, mint Az európai egyensúlyról és békéről (1943-44), az Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem (1948), a Zsidókérdés Magyarországon 1944 után (1948), Az európai társadalomfejlődés értelme (1971-72) vagy A nemzetközi államközösség bénultsága és annak orvosságai (1965-74). S akinek temetése a demokratikus ellenzék első nyílt fellépésének is tekinthető. De vajon aktuális ma még Bibó? 
520 |a A 90. Ünnepi Könyvhétre jelenik meg az ő válogatásában jelen kötet, mely az említett öt nagyesszéből tartalmaz alapos válogatást (elsősorban az ismétléseket kihagyva), méghozzá az 1986 és 1990 között megjelent négykötetes Válogatott tanulmányok alapján. A függelékben helyet kapott továbbá Bibó 1956. november 4-i nyilatkozata, a két nappal később a nagyköveteknek megküldött levél, expozé és tervezet szövege, valamint az 1957 elején született Emlékirat. Magyarország helyzete és a világhelyzet. 
598 |a könyv 
650 0 4 |a politológia  |y 20. sz. 
650 0 4 |a belpolitika  |z magyar  |y 1940-1950-es évek 
650 0 4 |a magyar történelem  |y 1940-1950-es évek 
650 0 4 |a nemzetközi politika  |z Európa  |y 20. sz. 
650 0 4 |a szociológia  |z magyar  |y 20. sz. 
653 |a tanulmányok 
700 1 |a Király Levente  |d 1976-  |e előszó, vál. 
850 |a B2