A dualismus története, közjogi értelme és nemzeti törekvéseink
Mentés helye:
| Alternatív cím(ek): | <> dualizmus története, közjogi értelme és nemzeti törekvéseink |
|---|---|
| Szerző: | |
| Formátum: | könyv |
| Nyelv: | magyar |
| Megjelenés: |
Budapest : Históriaantik Kvk.,
2013
|
| Kiadás: | Hasonmás kiad. |
| Tárgyszavak: | |
| Címkék: |
Új címke
A tételhez itt fűzhet saját címkét!
|
| id |
opac-EUL01-000971388 |
|---|---|
| institution |
B2 EUL01 |
| spelling |
Beksics Gusztáv 1847-1906 EUL10000448657 Y Timoleon EUL10000448657 N A dualismus története, közjogi értelme és nemzeti törekvéseink írta Beksics Gusztáv <<A>> dualizmus története, közjogi értelme és nemzeti törekvéseink Hasonmás kiad. Budapest Históriaantik Kvk. 2013 IV, 325 p. 21 cm Reprint. Eredeti kiadás: Budapest : Athenaeum, 1892 A dualizmus markáns politikai ideológusának számít Beksics Gusztáv történész, publicista, aki 1892-ben jelentette meg A dualizmus története, közjogi értelme és nemzeti törekvéseink című művét. Az időzítés természetesen nem volt véletlen: az 1867. évi Kiegyezés huszonötödik évfordulója volt, ugyanakkor megmutatkoztak a dualizmus válságának tünetei, melyeket a különböző politikai oldalak képviselői természetesen különféleképpen értelmeztek. Nemrég volt túl az országgyűlés a nagy véderő-vitán (mely végül a Tisza-kormány bukásához vezetett), és ekkoriban vették kezdetüket az egyházpolitikai viták, melyeknek egyaránt voltak olyan pontjai, melyek az uralkodó és a magyarok viszonyával, így a dualizmus alapjaival álltak összefüggésben. Így érhető, hogy Beksics könyvének középpontjában a király és a nemzet viszonya áll: ezt fejti ki vázlatosan az első fejezetben, de az egész kötet szemléletmódját is meghatározza. A szerző igyekszik bemutatni Magyarország államiságát a Pragmatica sanctio (1723) előtt, annak idején, a magyar államot és a közös ügyeket 1848-ban, valamint a Schmerling vezette provizórium idején (a Bach-korszakot szándékosan kihagyja, hiszen meglátása szerint az kívül esett a jog szféráján). Részletezi a dualizmus keletkezését, a közös ügyeket (külügy, hadügy, illetve az ezekre fordított pénzügy), a delegáció működését, a közös ügyek minisztériumait, a nemzeti királyi udvartartást, s a dualizmus belső viszonyain belül Horvátország helyzetét, valamint a nemzetiségek kérdését (az ezzel kapcsolatos vitákat azzal zárva le, hogy "a jogok osztogatásával nemzetünk mindig bőven bánt"). Ezt köveően igyekszik válaszolni arra a kérdésre, hogy miként változtatható meg a Kiegyezés, hogy lehet-e fejleszteni a dualizmust. Az utolsó fejezet a dualizmus jövőjével foglalkozik (a szerző meggyőződése, hogy a magyarországi és az ausztriai politikai változásoktól függetlenül garantált a Monarchia léte, amíg az uralkodó személye közös lesz). Ezúttal sajnos nem túl jó minőségű reprint formában lát napvilágot az interneten is megtalálható mű. Beszerzése ennek figyelembevételével ajánlott. könyv Osztrák-Magyar Monarchia dualizmus Osztrák-Magyar Monarchia EUL10000957777 Y kiegyezés 1867 EUL10000028328 Y nemzeti mozgalom magyar EUL10000183298 Y magyar történelem 1867-1892 EUL10001025568 Y EUL01 |
| language |
Hungarian |
| format |
Book |
| author |
Beksics Gusztáv (1847-1906) |
| spellingShingle |
Beksics Gusztáv (1847-1906) A dualismus története, közjogi értelme és nemzeti törekvéseink Osztrák-Magyar Monarchia dualizmus -- Osztrák-Magyar Monarchia kiegyezés -- 1867 nemzeti mozgalom -- magyar magyar történelem -- 1867-1892 |
| author_facet |
Beksics Gusztáv (1847-1906) Timoleon |
| author_variant |
Timoleon |
| author_sort |
Beksics Gusztáv 1847-1906 |
| title |
A dualismus története, közjogi értelme és nemzeti törekvéseink |
| title_short |
A dualismus története, közjogi értelme és nemzeti törekvéseink |
| title_full |
A dualismus története, közjogi értelme és nemzeti törekvéseink írta Beksics Gusztáv |
| title_fullStr |
A dualismus története, közjogi értelme és nemzeti törekvéseink írta Beksics Gusztáv |
| title_full_unstemmed |
A dualismus története, közjogi értelme és nemzeti törekvéseink írta Beksics Gusztáv |
| title_auth |
A dualismus története, közjogi értelme és nemzeti törekvéseink |
| title_alt |
<<A>> dualizmus története, közjogi értelme és nemzeti törekvéseink |
| title_sort |
dualismus tortenete kozjogi ertelme es nemzeti torekveseink |
| publishDate |
2013 |
| publishDateSort |
2013 |
| physical |
IV, 325 p. ; 21 cm |
| edition |
Hasonmás kiad. |
| callnumber-raw |
269311 |
| callnumber-search |
269311 |
| topic |
Osztrák-Magyar Monarchia dualizmus -- Osztrák-Magyar Monarchia kiegyezés -- 1867 nemzeti mozgalom -- magyar magyar történelem -- 1867-1892 |
| topic_facet |
Osztrák-Magyar Monarchia dualizmus -- Osztrák-Magyar Monarchia kiegyezés -- 1867 nemzeti mozgalom -- magyar magyar történelem -- 1867-1892 dualizmus kiegyezés nemzeti mozgalom magyar történelem |
| illustrated |
Not Illustrated |
| first_indexed |
2022-02-15T10:03:11Z |
| last_indexed |
2023-07-31T00:37:42Z |
| recordtype |
opac |
| publisher |
Budapest : Históriaantik Kvk. |
| _version_ |
1772886858909351936 |
| score |
13,375793 |
| generalnotes |
Reprint. Eredeti kiadás:: Budapest : Athenaeum, 1892 A dualizmus markáns politikai ideológusának számít Beksics Gusztáv történész, publicista, aki 1892-ben jelentette meg A dualizmus története, közjogi értelme és nemzeti törekvéseink című művét. Az időzítés természetesen nem volt véletlen: az 1867. évi Kiegyezés huszonötödik évfordulója volt, ugyanakkor megmutatkoztak a dualizmus válságának tünetei, melyeket a különböző politikai oldalak képviselői természetesen különféleképpen értelmeztek. Nemrég volt túl az országgyűlés a nagy véderő-vitán (mely végül a Tisza-kormány bukásához vezetett), és ekkoriban vették kezdetüket az egyházpolitikai viták, melyeknek egyaránt voltak olyan pontjai, melyek az uralkodó és a magyarok viszonyával, így a dualizmus alapjaival álltak összefüggésben. Így érhető, hogy Beksics könyvének középpontjában a király és a nemzet viszonya áll: ezt fejti ki vázlatosan az első fejezetben, de az egész kötet szemléletmódját is meghatározza. A szerző igyekszik bemutatni Magyarország államiságát a Pragmatica sanctio (1723) előtt, annak idején, a magyar államot és a közös ügyeket 1848-ban, valamint a Schmerling vezette provizórium idején (a Bach-korszakot szándékosan kihagyja, hiszen meglátása szerint az kívül esett a jog szféráján). Részletezi a dualizmus keletkezését, a közös ügyeket (külügy, hadügy, illetve az ezekre fordított pénzügy), a delegáció működését, a közös ügyek minisztériumait, a nemzeti királyi udvartartást, s a dualizmus belső viszonyain belül Horvátország helyzetét, valamint a nemzetiségek kérdését (az ezzel kapcsolatos vitákat azzal zárva le, hogy "a jogok osztogatásával nemzetünk mindig bőven bánt"). Ezt köveően igyekszik válaszolni arra a kérdésre, hogy miként változtatható meg a Kiegyezés, hogy lehet-e fejleszteni a dualizmust. Az utolsó fejezet a dualizmus jövőjével foglalkozik (a szerző meggyőződése, hogy a magyarországi és az ausztriai politikai változásoktól függetlenül garantált a Monarchia léte, amíg az uralkodó személye közös lesz). Ezúttal sajnos nem túl jó minőségű reprint formában lát napvilágot az interneten is megtalálható mű. Beszerzése ennek figyelembevételével ajánlott. |