A dualismus története, közjogi értelme és nemzeti törekvéseink

Saved in:
Bibliographic Details
Alternate Titles:<> dualizmus története, közjogi értelme és nemzeti törekvéseink
Main Author:
Format: Book
Language:Hungarian
Published: Budapest : Históriaantik Kvk., 2013
Edition:Hasonmás kiad.
Subjects:
Tags: Add Tag
Be the first to tag this record!
id opac-EUL01-000971388
institution B2
EUL01
spelling Beksics Gusztáv 1847-1906 EUL10000448657 Y
Timoleon EUL10000448657 N
A dualismus története, közjogi értelme és nemzeti törekvéseink írta Beksics Gusztáv
<<A>> dualizmus története, közjogi értelme és nemzeti törekvéseink
Hasonmás kiad.
Budapest Históriaantik Kvk. 2013
IV, 325 p. 21 cm
Reprint. Eredeti kiadás: Budapest : Athenaeum, 1892
A dualizmus markáns politikai ideológusának számít Beksics Gusztáv történész, publicista, aki 1892-ben jelentette meg A dualizmus története, közjogi értelme és nemzeti törekvéseink című művét. Az időzítés természetesen nem volt véletlen: az 1867. évi Kiegyezés huszonötödik évfordulója volt, ugyanakkor megmutatkoztak a dualizmus válságának tünetei, melyeket a különböző politikai oldalak képviselői természetesen különféleképpen értelmeztek. Nemrég volt túl az országgyűlés a nagy véderő-vitán (mely végül a Tisza-kormány bukásához vezetett), és ekkoriban vették kezdetüket az egyházpolitikai viták, melyeknek egyaránt voltak olyan pontjai, melyek az uralkodó és a magyarok viszonyával, így a dualizmus alapjaival álltak összefüggésben. Így érhető, hogy Beksics könyvének középpontjában a király és a nemzet viszonya áll: ezt fejti ki vázlatosan az első fejezetben, de az egész kötet szemléletmódját is meghatározza. A szerző igyekszik bemutatni Magyarország államiságát a Pragmatica sanctio (1723) előtt, annak idején, a magyar államot és a közös ügyeket 1848-ban, valamint a Schmerling vezette provizórium idején (a Bach-korszakot szándékosan kihagyja, hiszen meglátása szerint az kívül esett a jog szféráján). Részletezi a dualizmus keletkezését, a közös ügyeket (külügy, hadügy, illetve az ezekre fordított pénzügy), a delegáció működését, a közös ügyek minisztériumait, a nemzeti királyi udvartartást, s a dualizmus belső viszonyain belül Horvátország helyzetét, valamint a nemzetiségek kérdését (az ezzel kapcsolatos vitákat azzal zárva le, hogy "a jogok osztogatásával nemzetünk mindig bőven bánt"). Ezt köveően igyekszik válaszolni arra a kérdésre, hogy miként változtatható meg a Kiegyezés, hogy lehet-e fejleszteni a dualizmust.
Az utolsó fejezet a dualizmus jövőjével foglalkozik (a szerző meggyőződése, hogy a magyarországi és az ausztriai politikai változásoktól függetlenül garantált a Monarchia léte, amíg az uralkodó személye közös lesz). Ezúttal sajnos nem túl jó minőségű reprint formában lát napvilágot az interneten is megtalálható mű. Beszerzése ennek figyelembevételével ajánlott.
könyv
Osztrák-Magyar Monarchia
dualizmus Osztrák-Magyar Monarchia EUL10000957777 Y
kiegyezés 1867 EUL10000028328 Y
nemzeti mozgalom magyar EUL10000183298 Y
magyar történelem 1867-1892 EUL10001025568 Y
EUL01
language Hungarian
format Book
author Beksics Gusztáv (1847-1906)
spellingShingle Beksics Gusztáv (1847-1906)
A dualismus története, közjogi értelme és nemzeti törekvéseink
Osztrák-Magyar Monarchia
dualizmus -- Osztrák-Magyar Monarchia
kiegyezés -- 1867
nemzeti mozgalom -- magyar
magyar történelem -- 1867-1892
author_facet Beksics Gusztáv (1847-1906)
Timoleon
author_variant Timoleon
author_sort Beksics Gusztáv 1847-1906
title A dualismus története, közjogi értelme és nemzeti törekvéseink
title_short A dualismus története, közjogi értelme és nemzeti törekvéseink
title_full A dualismus története, közjogi értelme és nemzeti törekvéseink írta Beksics Gusztáv
title_fullStr A dualismus története, közjogi értelme és nemzeti törekvéseink írta Beksics Gusztáv
title_full_unstemmed A dualismus története, közjogi értelme és nemzeti törekvéseink írta Beksics Gusztáv
title_auth A dualismus története, közjogi értelme és nemzeti törekvéseink
title_alt <<A>> dualizmus története, közjogi értelme és nemzeti törekvéseink
title_sort dualismus tortenete kozjogi ertelme es nemzeti torekveseink
publishDate 2013
publishDateSort 2013
physical IV, 325 p. ; 21 cm
edition Hasonmás kiad.
callnumber-raw 269311
callnumber-search 269311
topic Osztrák-Magyar Monarchia
dualizmus -- Osztrák-Magyar Monarchia
kiegyezés -- 1867
nemzeti mozgalom -- magyar
magyar történelem -- 1867-1892
topic_facet Osztrák-Magyar Monarchia
dualizmus -- Osztrák-Magyar Monarchia
kiegyezés -- 1867
nemzeti mozgalom -- magyar
magyar történelem -- 1867-1892
dualizmus
kiegyezés
nemzeti mozgalom
magyar történelem
illustrated Not Illustrated
first_indexed 2022-02-15T10:03:11Z
last_indexed 2022-03-11T09:25:56Z
recordtype opac
publisher Budapest : Históriaantik Kvk.
_version_ 1726991205445664770
score 13,342797
generalnotes Reprint. Eredeti kiadás:: Budapest : Athenaeum, 1892
A dualizmus markáns politikai ideológusának számít Beksics Gusztáv történész, publicista, aki 1892-ben jelentette meg A dualizmus története, közjogi értelme és nemzeti törekvéseink című művét. Az időzítés természetesen nem volt véletlen: az 1867. évi Kiegyezés huszonötödik évfordulója volt, ugyanakkor megmutatkoztak a dualizmus válságának tünetei, melyeket a különböző politikai oldalak képviselői természetesen különféleképpen értelmeztek. Nemrég volt túl az országgyűlés a nagy véderő-vitán (mely végül a Tisza-kormány bukásához vezetett), és ekkoriban vették kezdetüket az egyházpolitikai viták, melyeknek egyaránt voltak olyan pontjai, melyek az uralkodó és a magyarok viszonyával, így a dualizmus alapjaival álltak összefüggésben. Így érhető, hogy Beksics könyvének középpontjában a király és a nemzet viszonya áll: ezt fejti ki vázlatosan az első fejezetben, de az egész kötet szemléletmódját is meghatározza. A szerző igyekszik bemutatni Magyarország államiságát a Pragmatica sanctio (1723) előtt, annak idején, a magyar államot és a közös ügyeket 1848-ban, valamint a Schmerling vezette provizórium idején (a Bach-korszakot szándékosan kihagyja, hiszen meglátása szerint az kívül esett a jog szféráján). Részletezi a dualizmus keletkezését, a közös ügyeket (külügy, hadügy, illetve az ezekre fordított pénzügy), a delegáció működését, a közös ügyek minisztériumait, a nemzeti királyi udvartartást, s a dualizmus belső viszonyain belül Horvátország helyzetét, valamint a nemzetiségek kérdését (az ezzel kapcsolatos vitákat azzal zárva le, hogy "a jogok osztogatásával nemzetünk mindig bőven bánt"). Ezt köveően igyekszik válaszolni arra a kérdésre, hogy miként változtatható meg a Kiegyezés, hogy lehet-e fejleszteni a dualizmust.
Az utolsó fejezet a dualizmus jövőjével foglalkozik (a szerző meggyőződése, hogy a magyarországi és az ausztriai politikai változásoktól függetlenül garantált a Monarchia léte, amíg az uralkodó személye közös lesz). Ezúttal sajnos nem túl jó minőségű reprint formában lát napvilágot az interneten is megtalálható mű. Beszerzése ennek figyelembevételével ajánlott.