A dualismus története, közjogi értelme és nemzeti törekvéseink

Saved in:
Bibliographic Details
Alternate Titles:<> dualizmus története, közjogi értelme és nemzeti törekvéseink
Main Author:
Format: Book
Language:Hungarian
Published: Budapest : Históriaantik Kvk., 2013
Edition:Hasonmás kiad.
Subjects:
Tags: Add Tag
Be the first to tag this record!
LEADER nam 22 c 4500
001 000971388
005 20190725151407.0
008 190429s2013 hu 000 0 hun d
040 |a KELLO  |b hun  |d ELTE 
041 0 |a hun 
080 |a 342.23(436/439)"1867/1892" 
080 |a 342(436/439)"1867" 
080 |a 943.9"1867/1892" 
080 |a 094/099.07 
100 1 |a Beksics Gusztáv  |d 1847-1906 
245 1 2 |a A dualismus története, közjogi értelme és nemzeti törekvéseink  |c írta Beksics Gusztáv 
246 1 2 |a <<A>> dualizmus története, közjogi értelme és nemzeti törekvéseink 
250 |a Hasonmás kiad. 
260 |a Budapest  |b Históriaantik Kvk.  |c 2013 
300 |a IV, 325 p.  |c 21 cm 
534 |p Reprint. Eredeti kiadás:  |c Budapest : Athenaeum, 1892 
520 |a A dualizmus markáns politikai ideológusának számít Beksics Gusztáv történész, publicista, aki 1892-ben jelentette meg A dualizmus története, közjogi értelme és nemzeti törekvéseink című művét. Az időzítés természetesen nem volt véletlen: az 1867. évi Kiegyezés huszonötödik évfordulója volt, ugyanakkor megmutatkoztak a dualizmus válságának tünetei, melyeket a különböző politikai oldalak képviselői természetesen különféleképpen értelmeztek. Nemrég volt túl az országgyűlés a nagy véderő-vitán (mely végül a Tisza-kormány bukásához vezetett), és ekkoriban vették kezdetüket az egyházpolitikai viták, melyeknek egyaránt voltak olyan pontjai, melyek az uralkodó és a magyarok viszonyával, így a dualizmus alapjaival álltak összefüggésben. Így érhető, hogy Beksics könyvének középpontjában a király és a nemzet viszonya áll: ezt fejti ki vázlatosan az első fejezetben, de az egész kötet szemléletmódját is meghatározza. A szerző igyekszik bemutatni Magyarország államiságát a Pragmatica sanctio (1723) előtt, annak idején, a magyar államot és a közös ügyeket 1848-ban, valamint a Schmerling vezette provizórium idején (a Bach-korszakot szándékosan kihagyja, hiszen meglátása szerint az kívül esett a jog szféráján). Részletezi a dualizmus keletkezését, a közös ügyeket (külügy, hadügy, illetve az ezekre fordított pénzügy), a delegáció működését, a közös ügyek minisztériumait, a nemzeti királyi udvartartást, s a dualizmus belső viszonyain belül Horvátország helyzetét, valamint a nemzetiségek kérdését (az ezzel kapcsolatos vitákat azzal zárva le, hogy "a jogok osztogatásával nemzetünk mindig bőven bánt"). Ezt köveően igyekszik válaszolni arra a kérdésre, hogy miként változtatható meg a Kiegyezés, hogy lehet-e fejleszteni a dualizmust. 
520 |a Az utolsó fejezet a dualizmus jövőjével foglalkozik (a szerző meggyőződése, hogy a magyarországi és az ausztriai politikai változásoktól függetlenül garantált a Monarchia léte, amíg az uralkodó személye közös lesz). Ezúttal sajnos nem túl jó minőségű reprint formában lát napvilágot az interneten is megtalálható mű. Beszerzése ennek figyelembevételével ajánlott. 
598 |a könyv 
651 4 |a Osztrák-Magyar Monarchia 
650 0 4 |a dualizmus  |z Osztrák-Magyar Monarchia 
650 0 4 |a kiegyezés  |y 1867 
650 0 4 |a nemzeti mozgalom  |y magyar 
650 0 4 |a magyar történelem  |y 1867-1892 
850 |a B2