Megosztó kompromisszum : az 1867. évi kiegyezés 150 év távlatából
Mentés helye:
| Közreműködő(k): | |
|---|---|
| Formátum: | könyv |
| Nyelv: | magyar |
| Megjelenés: |
Budapest : Országház Kvk.,
2018
|
| Sorozat: | Tudományos konferenciák az Országházban, ISSN 2064-4876 |
| Tárgyszavak: | |
| Címkék: |
Új címke
A tételhez itt fűzhet saját címkét!
|
| Megjegyzés: | Megjegyzés: Humanitás Alapítvány ajándéka, leltári szám 102223 Megjegyzés: A Budapesten, 2017. szeptember 26-án azonos címmel rendezett konferencia szerkesztett anyaga A tanulmánykötet címe is jelzi, hogy az 1867. évi kiegyezés értékelése 150 esztendő távlatából is ellentmondásos, ahogyan a maga korában is vitatott volt. Sokáig úgy látszott, hogy a kiegyezéssel létrejött állam, az Osztrák-Magyar Monarchia igazi sikertörténet, azután 1918 végén kiderült, hogy katasztrofális csődtömeg, hiszen egyebek között Magyarország megcsonkításához vezetett. A kötet szerzői másfélszáz év perspektívájából újítják föl a Monarchia körüli vitákat. Ifj. Bertényi Iván bevezető tanulmánya a dualista állam létének fél évszázadát teszi mérlegre: számba veszi eredményeit és kudarcait, kezdve azzal, hogy a kiegyezés idején a magyar társadalom többsége Kossuth-párti volt, és végezve azzal, hogy a fejlődésívek láttán Ausztriában sokan tartottak a magyarok túlsúlyba kerülésétől (Megosztó kompromisszum). Az osztrák Lothar Höbelt hazája nézőpontjából értékeli a kiegyezést, az államjogi vitákat, a vám- és kereskedelem-ügyet, a nemzetiségi problémákat. Željko Holjevac a 19. századi horvát történelmet tekinti át abból a szempontból, miként kereste a horvát politika a maga helyét a Monarchiában. A három nagy államalkotó nemzet átfogó értékelési szempontjai után Dobszay Tamás a kiegyezés előzményeit tekinti át 1848-ig visszamenően. Hermann Róbert a szabadságharc utáni kossuthista emigráció nézőpontjából értékeli a kiegyezést, fölemlítve Kossuth alternatív elgondolásait, mint a kütahiyai alkotmány tervezete vagy a Duna-konföderáció elképzelése. Ligeti Dávid Ausztria 1859 és 1866 közötti háborúit taglalja, Ferenc József és III. Napóleon mérkőzését, azzal a következtetéssel, hogy mivel Ausztriának nem sikerült helyreállítania nemzetközi tekintélyét, a kudarc hozzájárulhatott a magyarokkal való kiegyezés kompromisszumához. Kedves Gyula a közös, K. u. K. hadsereg és a magyar honvédség megszervezését tárgyalja; Nagy Mariann a dualista állam gazdaságpolitikájának jellemzőit foglalja össze. A kilenc tanulmány tehát egyfelől a három államalkotó nemzet (magyar, osztrák, horvát) szempontjából, másfelől témák szerint (jog, közigazgatás, hadügy, gazdaság) mutatja be a kiegyezés nyomán létrejött Monarchiát, annak fél évszázados fönnállását. A lábjegyzetekben közölt hivatkozásokkal kiegészített dolgozatok kötete a téma egyik alapvető és mai nézeteket tükröző alapvető áttekintése. |
|---|---|
| Fizikai leírás: | 201 p. : ill. ; 25 cm |
| Bibliográfia: | Bibliogr. a jegyzetekben |
| ISBN: | 978-615-5674-57-0 |
| ISSN: | 2064-4876 |