Szabáriától Szibériáig : útijegyzetek
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Format: | Book |
| Language: | Hungarian |
| Published: |
Budapest : Nap K.,
2018
|
| Series: | Magyar esszék, ISSN 1589-6102 |
| Subjects: | |
| Tags: |
Add Tag
Be the first to tag this record!
|
| id |
opac-EUL01-000949000 |
|---|---|
| institution |
B2 EUL01 |
| spelling |
Pusztay János 1948- EUL10000011129 Y Szabáriától Szibériáig útijegyzetek Pusztay János Budapest Nap K. 2018 Szekszárd Séd Ny. 273 p. ill., színes 19 cm Magyar esszék 1589-6102 Bibliogr.: p. 251-252. Az uráli és paleoszibériai nyelvek kutatója szükségképpen sokat utazott. Először egyetemista korában jutott el az akkori Szovjetunió északi sarkkörön túli területére, a nyenyecek közé; később többször megfordult a balti államokban, számos alkalommal Oroszország távoli tájain. Mivel a szerző Szombathelyen született, ott is tanított, a város helyiek által használt nevét (Szabária) emelte könyve címébe, azt a várost, ahonnét többször is eljutott Szibériába. Most 17 útirajzát, beszámolóját vagy utazásaihoz kapcsolódó előadásszövegét adja közre. A kötet annak a beszédnek a közlésével kezdődik, amelyet 2004 augusztusában mondott el Tallinban, a Finnugor Népek IV. Világkongresszusán. E nagyszabású előadásban a finnugor népek jövőjével vetett számot; ismertetette az Orosz Föderáció és a Komi Köztársaság területén élő rokon népek demográfiai adatait, jellemezte nyelvhasználati jogaikat, foglalkozott az itteni népek ifjúságának és értelmiségének hivatástudatával (Az ifjúság a jövőnk záloga). A kötet második egysége, a háromrészes Baltikumi napló az 1999 és 2000 közötti észtországi, lettországi és litvániai úti élményeit, itt megtartott előadásait közli, tapasztalatait rögzíti. Pusztay János figyelmének homlokterében természetesen a nyelvészeti problémák állnak, de bármerre jár, mindig megfigyeli a hely kultúrtörténeti sajátosságait, leírja a nevezetességeket, utal az irodalomtörténeti emlékekre, de még a helyi ételspecialitásokra is. Mindenütt pontos adatokat szerez be az itt élő népek demográfiai viszonyairól, nyelvhasználati, kulturális jogaikról, a magyarok számára is érthetően leírja a hagyományos népélet sajátosságait, majd bemutatja a mordvinok két eposzát (Szijazsar; Masztorava). Három további útirajz szól Udmurtiáról, Komiföldről és a szibériai Tomszk vidékéről, arról a tájról, amely első itteni útján, 1990-ben még félig elzárt város volt; később a 2000-es évek elején a szölkup nép nyelvét és kultúráját tanulmányozta itt. Pusztay János ugyan nyelvészként járta be a távoli vidékeket, de az írásai a nyitott szívű és érdeklődő tekintetű útleírót mutatják. A tudományoskodást nagy ívben elkerülő, olvasmányos útirajzok sokféle nézőpontot érvényesítenek, nem egyszer összehasonlításokat tesznek az évtizedekkel ezelőtti és a mai állapotok között, miközben sok-sok érdekes, egzotikus adalékot, színes anekdotát vonultatnak föl. Az Ünnepi Könyvhétre megjelent kiadványt látványos fényképek melléklete zárja. könyv Baltikum helyismeret finnugor népek néprajz EUL10001001413 Y folklór finnugor EUL10000473643 Y finnugrisztika EUL10000014005 Y útleírás Magyar esszék EUL10000250651 Y EUL01 |
| language |
Hungarian |
| format |
Book |
| author |
Pusztay János (1948-) |
| spellingShingle |
Pusztay János (1948-) Szabáriától Szibériáig : útijegyzetek Magyar esszék, ISSN 1589-6102 Baltikum -- helyismeret finnugor népek -- néprajz folklór -- finnugor finnugrisztika útleírás |
| author_facet |
Pusztay János (1948-) |
| author_sort |
Pusztay János 1948- |
| title |
Szabáriától Szibériáig : útijegyzetek |
| title_sub |
útijegyzetek |
| title_short |
Szabáriától Szibériáig |
| title_full |
Szabáriától Szibériáig útijegyzetek Pusztay János |
| title_fullStr |
Szabáriától Szibériáig útijegyzetek Pusztay János |
| title_full_unstemmed |
Szabáriától Szibériáig útijegyzetek Pusztay János |
| title_auth |
Szabáriától Szibériáig útijegyzetek |
| title_sort |
szabariatol sziberiaig utijegyzetek |
| series |
Magyar esszék, ISSN 1589-6102 |
| series2 |
Magyar esszék |
| publishDate |
2018 |
| publishDateSort |
2018 |
| physical |
273 p. : ill., színes ; 19 cm |
| isbn |
978-963-332-130-0 |
| issn |
1589-6102 |
| callnumber-raw |
267340 |
| callnumber-search |
267340 |
| topic |
Baltikum -- helyismeret finnugor népek -- néprajz folklór -- finnugor finnugrisztika útleírás |
| topic_facet |
Baltikum -- helyismeret finnugor népek -- néprajz folklór -- finnugor finnugrisztika útleírás finnugor népek folklór finnugrisztika néprajz helyismeret |
| illustrated |
Illustrated |
| first_indexed |
2022-10-26T11:55:57Z |
| last_indexed |
2023-07-31T01:49:19Z |
| recordtype |
opac |
| publisher |
Budapest : Nap K. |
| _version_ |
1772891363995549696 |
| score |
13,396203 |
| bibliography |
Bibliogr.: p. 251-252. |
| generalnotes |
Az uráli és paleoszibériai nyelvek kutatója szükségképpen sokat utazott. Először egyetemista korában jutott el az akkori Szovjetunió északi sarkkörön túli területére, a nyenyecek közé; később többször megfordult a balti államokban, számos alkalommal Oroszország távoli tájain. Mivel a szerző Szombathelyen született, ott is tanított, a város helyiek által használt nevét (Szabária) emelte könyve címébe, azt a várost, ahonnét többször is eljutott Szibériába. Most 17 útirajzát, beszámolóját vagy utazásaihoz kapcsolódó előadásszövegét adja közre. A kötet annak a beszédnek a közlésével kezdődik, amelyet 2004 augusztusában mondott el Tallinban, a Finnugor Népek IV. Világkongresszusán. E nagyszabású előadásban a finnugor népek jövőjével vetett számot; ismertetette az Orosz Föderáció és a Komi Köztársaság területén élő rokon népek demográfiai adatait, jellemezte nyelvhasználati jogaikat, foglalkozott az itteni népek ifjúságának és értelmiségének hivatástudatával (Az ifjúság a jövőnk záloga). A kötet második egysége, a háromrészes Baltikumi napló az 1999 és 2000 közötti észtországi, lettországi és litvániai úti élményeit, itt megtartott előadásait közli, tapasztalatait rögzíti. Pusztay János figyelmének homlokterében természetesen a nyelvészeti problémák állnak, de bármerre jár, mindig megfigyeli a hely kultúrtörténeti sajátosságait, leírja a nevezetességeket, utal az irodalomtörténeti emlékekre, de még a helyi ételspecialitásokra is. Mindenütt pontos adatokat szerez be az itt élő népek demográfiai viszonyairól, nyelvhasználati, kulturális jogaikról, a magyarok számára is érthetően leírja a hagyományos népélet sajátosságait, majd bemutatja a mordvinok két eposzát (Szijazsar; Masztorava). Három további útirajz szól Udmurtiáról, Komiföldről és a szibériai Tomszk vidékéről, arról a tájról, amely első itteni útján, 1990-ben még félig elzárt város volt; később a 2000-es évek elején a szölkup nép nyelvét és kultúráját tanulmányozta itt. Pusztay János ugyan nyelvészként járta be a távoli vidékeket, de az írásai a nyitott szívű és érdeklődő tekintetű útleírót mutatják. A tudományoskodást nagy ívben elkerülő, olvasmányos útirajzok sokféle nézőpontot érvényesítenek, nem egyszer összehasonlításokat tesznek az évtizedekkel ezelőtti és a mai állapotok között, miközben sok-sok érdekes, egzotikus adalékot, színes anekdotát vonultatnak föl. Az Ünnepi Könyvhétre megjelent kiadványt látványos fényképek melléklete zárja. |