Szabáriától Szibériáig : útijegyzetek
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Format: | Book |
| Language: | Hungarian |
| Published: |
Budapest : Nap K.,
2018
|
| Series: | Magyar esszék, ISSN 1589-6102 |
| Subjects: | |
| Tags: |
Add Tag
Be the first to tag this record!
|
| LEADER | nam 22 c 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | 000949000 | ||
| 005 | 20181001114637.0 | ||
| 008 | 180607s2018 hu a 000 0 hun d | ||
| 020 | |a 978-963-332-130-0 | ||
| 040 | |a KELLO |d ELTE |b hun | ||
| 041 | 0 | |a hun | |
| 080 | |a 908.474(0:82-992) | ||
| 080 | |a 908.47(0:82-992) | ||
| 080 | |a 39(=945) | ||
| 080 | |a 894.511-992Pusztay | ||
| 100 | 1 | |a Pusztay János |d 1948- | |
| 245 | 1 | 0 | |a Szabáriától Szibériáig |b útijegyzetek |c Pusztay János |
| 260 | |a Budapest |b Nap K. |c 2018 |e Szekszárd |f Séd Ny. | ||
| 300 | |a 273 p. |b ill., színes |c 19 cm | ||
| 490 | 1 | |a Magyar esszék |x 1589-6102 | |
| 504 | |a Bibliogr.: p. 251-252. | ||
| 520 | |a Az uráli és paleoszibériai nyelvek kutatója szükségképpen sokat utazott. Először egyetemista korában jutott el az akkori Szovjetunió északi sarkkörön túli területére, a nyenyecek közé; később többször megfordult a balti államokban, számos alkalommal Oroszország távoli tájain. Mivel a szerző Szombathelyen született, ott is tanított, a város helyiek által használt nevét (Szabária) emelte könyve címébe, azt a várost, ahonnét többször is eljutott Szibériába. Most 17 útirajzát, beszámolóját vagy utazásaihoz kapcsolódó előadásszövegét adja közre. A kötet annak a beszédnek a közlésével kezdődik, amelyet 2004 augusztusában mondott el Tallinban, a Finnugor Népek IV. Világkongresszusán. E nagyszabású előadásban a finnugor népek jövőjével vetett számot; ismertetette az Orosz Föderáció és a Komi Köztársaság területén élő rokon népek demográfiai adatait, jellemezte nyelvhasználati jogaikat, foglalkozott az itteni népek ifjúságának és értelmiségének hivatástudatával (Az ifjúság a jövőnk záloga). A kötet második egysége, a háromrészes Baltikumi napló az 1999 és 2000 közötti észtországi, lettországi és litvániai úti élményeit, itt megtartott előadásait közli, tapasztalatait rögzíti. Pusztay János figyelmének homlokterében természetesen a nyelvészeti problémák állnak, de bármerre jár, mindig megfigyeli a hely kultúrtörténeti sajátosságait, leírja a nevezetességeket, utal az irodalomtörténeti emlékekre, de még a helyi ételspecialitásokra is. | ||
| 520 | |a Mindenütt pontos adatokat szerez be az itt élő népek demográfiai viszonyairól, nyelvhasználati, kulturális jogaikról, a magyarok számára is érthetően leírja a hagyományos népélet sajátosságait, majd bemutatja a mordvinok két eposzát (Szijazsar; Masztorava). Három további útirajz szól Udmurtiáról, Komiföldről és a szibériai Tomszk vidékéről, arról a tájról, amely első itteni útján, 1990-ben még félig elzárt város volt; később a 2000-es évek elején a szölkup nép nyelvét és kultúráját tanulmányozta itt. Pusztay János ugyan nyelvészként járta be a távoli vidékeket, de az írásai a nyitott szívű és érdeklődő tekintetű útleírót mutatják. A tudományoskodást nagy ívben elkerülő, olvasmányos útirajzok sokféle nézőpontot érvényesítenek, nem egyszer összehasonlításokat tesznek az évtizedekkel ezelőtti és a mai állapotok között, miközben sok-sok érdekes, egzotikus adalékot, színes anekdotát vonultatnak föl. Az Ünnepi Könyvhétre megjelent kiadványt látványos fényképek melléklete zárja. | ||
| 598 | |a könyv | ||
| 651 | 4 | |a Baltikum |x helyismeret | |
| 650 | 0 | 4 | |a finnugor népek |x néprajz |
| 650 | 0 | 4 | |a folklór |z finnugor |
| 650 | 0 | 4 | |a finnugrisztika |
| 653 | |a útleírás | ||
| 830 | 0 | |a Magyar esszék | |
| 850 | |a B2 | ||