Hátrahagyott versek : 1992-2017

Mentés helye:
Bibliográfiai részletek
Szerző:
Formátum: könyv
Nyelv:magyar
Megjelenés: Budapest : Magvető, 2017
Címkék: Új címke
A tételhez itt fűzhet saját címkét!
id opac-EUL01-000927019
institution B2
L_119
EUL01
spelling Erdős Virág 1968- EUL10000117157 Y
Hátrahagyott versek 1992-2017 Erdős Virág
Budapest Magvető 2017 [Gyomaendrőd] Gyomai Kner Ny.
262, [6] p. 21 cm
Élő, sőt alkotó ereje teljében levő költő esetében bizarr cím a Hátrahagyott versek. Erdős Virág esetében arról van szó, hogy már a 2010-es évek elején úgy érezte, költészetének addig művelt irányával fölhagy, új korszakot nyit a pályáján, ugyanakkor a maga mögött hagyott periódus jó néhány alkotását publikálásra érettnek találta, így értendő tehát: az előző korszak hátrahagyott versei kerülnek most az olvasók elé. Maga a szerző nevezte az elmúlt korszak verseit „rímekkel megfejelt, katatón ritmusban elősorolt veszteséglistáknak”. Végsőkig redukált szerkezetű, gondolatritmusos, szóismétléses, refrénes, csaknem saját tehetetlenségi erejüknél fogva előre haladó, sokszor páros rímű, szándékoltan szimpla poétikai megoldásokra épülő darabok ezek. Az akart „formai sivárság”, a végtelenül leegyszerűsített alakzatok csaknem rutinos ismétlődését a nyelvi játékok, az ismert-ismerős szófordulatok továbbvitele, átalakítása, parafrazeálása színesítette. Vagyis végtelenül egyszerű szerkezetben, sematikus formák, szimpla rímelés és ritmika mellett hozott létre szellemes, megkapóan eredetinek hangzó, zenei hatású szövegeket: „se híre se hamva / se pogi se manna / se szíved se szavad / se bátor se szabad” (nincs mese); „dafke / monstre relaxszal / tiplivel vagy / xanaxszal / tavaszi szél / zúgásával / csak az idő / múlásával” (magyar gyerek gyógyítja). A szinte végtelenített hangszalag módján szóló szabályos ismétlődés ilyen fokozatban már nem fogyatékosság, hanem kifulladásig menő hatáskeltés.
Erdős Virág e kötettel készül lezárni nonszensz költészete korszakát, ugyanakkor számos darabja olyan – alig bújtatott -- világnézeti, politikai töltést hordoz, amely kiemeli verselését a szimpla játékosság, nyelvi bűvészkedés keretei közül. A fajsúlyosabb mondandó eléggé rejtve marad, mindössze a szellemeskedő szöveg saját anyagából vett mintázataként jelenik meg, leginkább mesékre emlékeztető módon (Adjon az Isten; Hogy mi ne; Nem; katalinka szállj el). Ugyanakkor a költőnő él a testesebb kompozíciók szabadabb formájával is (Fejezetek a Mátyás legendából; Az Örkény-jelenség). A kötet ciklusai (Zsengék; Prózaversek; Verses mese; Régi versek; Alkalmi versek; Új versek) csakugyan arra utalnak, hogy ez az Ünnepi Könyvhétre megjelent kötet áttekintő, összefoglaló lezárása egy termékeny alkotói korszaknak. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"
könyv
EUL01
language Hungarian
format Book
author Erdős Virág (1968-)
spellingShingle Erdős Virág (1968-)
Hátrahagyott versek : 1992-2017
author_facet Erdős Virág (1968-)
author_sort Erdős Virág 1968-
title Hátrahagyott versek : 1992-2017
title_sub 1992-2017
title_short Hátrahagyott versek
title_full Hátrahagyott versek 1992-2017 Erdős Virág
title_fullStr Hátrahagyott versek 1992-2017 Erdős Virág
title_full_unstemmed Hátrahagyott versek 1992-2017 Erdős Virág
title_auth Hátrahagyott versek 1992-2017
title_sort hatrahagyott versek 1992 2017
publishDate 2017
publishDateSort 2017
physical 262, [6] p. ; 21 cm
isbn 978-963-14-3528-3
callnumber-raw 265687
E-83
callnumber-search 265687
E-83
illustrated Not Illustrated
first_indexed 2024-03-11T13:33:07Z
last_indexed 2024-03-11T14:40:17Z
recordtype opac
publisher Budapest : Magvető
_version_ 1793237364823293953
score 13,374908
generalnotes Élő, sőt alkotó ereje teljében levő költő esetében bizarr cím a Hátrahagyott versek. Erdős Virág esetében arról van szó, hogy már a 2010-es évek elején úgy érezte, költészetének addig művelt irányával fölhagy, új korszakot nyit a pályáján, ugyanakkor a maga mögött hagyott periódus jó néhány alkotását publikálásra érettnek találta, így értendő tehát: az előző korszak hátrahagyott versei kerülnek most az olvasók elé. Maga a szerző nevezte az elmúlt korszak verseit „rímekkel megfejelt, katatón ritmusban elősorolt veszteséglistáknak”. Végsőkig redukált szerkezetű, gondolatritmusos, szóismétléses, refrénes, csaknem saját tehetetlenségi erejüknél fogva előre haladó, sokszor páros rímű, szándékoltan szimpla poétikai megoldásokra épülő darabok ezek. Az akart „formai sivárság”, a végtelenül leegyszerűsített alakzatok csaknem rutinos ismétlődését a nyelvi játékok, az ismert-ismerős szófordulatok továbbvitele, átalakítása, parafrazeálása színesítette. Vagyis végtelenül egyszerű szerkezetben, sematikus formák, szimpla rímelés és ritmika mellett hozott létre szellemes, megkapóan eredetinek hangzó, zenei hatású szövegeket: „se híre se hamva / se pogi se manna / se szíved se szavad / se bátor se szabad” (nincs mese); „dafke / monstre relaxszal / tiplivel vagy / xanaxszal / tavaszi szél / zúgásával / csak az idő / múlásával” (magyar gyerek gyógyítja). A szinte végtelenített hangszalag módján szóló szabályos ismétlődés ilyen fokozatban már nem fogyatékosság, hanem kifulladásig menő hatáskeltés.
Erdős Virág e kötettel készül lezárni nonszensz költészete korszakát, ugyanakkor számos darabja olyan – alig bújtatott -- világnézeti, politikai töltést hordoz, amely kiemeli verselését a szimpla játékosság, nyelvi bűvészkedés keretei közül. A fajsúlyosabb mondandó eléggé rejtve marad, mindössze a szellemeskedő szöveg saját anyagából vett mintázataként jelenik meg, leginkább mesékre emlékeztető módon (Adjon az Isten; Hogy mi ne; Nem; katalinka szállj el). Ugyanakkor a költőnő él a testesebb kompozíciók szabadabb formájával is (Fejezetek a Mátyás legendából; Az Örkény-jelenség). A kötet ciklusai (Zsengék; Prózaversek; Verses mese; Régi versek; Alkalmi versek; Új versek) csakugyan arra utalnak, hogy ez az Ünnepi Könyvhétre megjelent kötet áttekintő, összefoglaló lezárása egy termékeny alkotói korszaknak. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"