Csehov-újraírások

Mentés helye:
Bibliográfiai részletek
Közreműködő(k):
Formátum: könyv
Nyelv:magyar
Megjelenés: Debrecen : Didakt K., 2016
Tárgyszavak:
Címkék: Új címke
A tételhez itt fűzhet saját címkét!
id opac-EUL01-000910347
institution B2
L_068
L_119
EUL01
spelling Csehov-újraírások szerk. Regéczi Ildikó
Debrecen Didakt K. cop. 2016
248 p. ill. 23 cm
Humanitás Alapítvány ajándéka, leltári szám 161243
A tíz tanulmányt és három újabb keletű Csehov-fordítást tartalmazó kötet lényegében folytatása a Közelítések – Közvetítések. Anton Pavlovics Csehov (201203084) című kötetnek, újabb Csehov-értelmezések sorát nyújtva. A szerkesztő, Regéczi Ildikó az orosz író prózai és drámai szövegeinek „kreatív recepcióit” jelöli meg a kiadvány hivatásaként. Úgy véli, Anton Pavlovics Csehov (1860-1904) ideje és mai világunk ideje sok közös vonást mutat. Egyrészt a századforduló világállapota és a mai világhelyzet képlékenysége hasonlítható össze, másrészt a Csehov-művek jövőbe mutatása is aktuálissá teszi elemző olvasásukat és interpretálásukat. Hajnády Zoltán az interpretációk nyomán immár posztmodernné vált Csehov-továbbírások jellemzőit veszi számba, ezzel a nagy orosz klasszikus modernségét bizonyítja, például színpadképeinek bemutatásával. Regéczi Ildikó Lászlóffy Csaba két versét (Trepljov technikai trükköktől mentes monológja; Trigorin az írás rögeszméjéről) elemzi, mint Csehov-intertextusokat. Két szerző, Molnár Angelika és Csikai Zsuzsa a Sirály című színmű kétféle – az orosz Borisz Akunyin és az ír Thomas Kilroy – adaptációját analizálja. Kalafatics Zsuzsanna Csehov dramaturgiájának sajátosságait sorolja elő, pontosabban e dramaturgia hagyománnyá válásának, továbbélésének elemeit tekinti át. Szabó Tünde a kortárs orosz írónő Ljudmila Ulickaja Odaadó hívetek című regényét elemzi, kimutatva, milyen rokonságban áll Csehov Platonov című drámájával. V. Gilbert Edit szintén az orosz írónő munkásságában mutatja ki Csehov hatásait, elannyira, hogy a mai orosz kritika olykor már „szoknyás Csehovnak” nevezi Ulickaját. Ölbei Lívia Ulicakja Csehov-értelmezései fölött tart szemlét.
Mindhárom Ulickaja-elemzés tanulságainak egyike lehet az a megállapítás, hogy a mai kreatív recepciók, Csehov-interpretációk visszahatóan is érvényesülnek, azaz kihatnak a klasszikus alkotások értelmező befogadására. Cs. Jónás Erzsébet a Cseresznyéskert fordításstilisztikai vizsgálatát végzi el, összevetve Elbert János 1980-as és Ungár Júlia 2013-ban keletkezett átültetéseit. (Ez utóbbi – Meggyeskert címmel – teljes terjedelmében olvasható a kötetben.) A tanulmányok szerzői egyként amellett érvelnek, hogy Csehov munkái nem pusztán hatnak a mában, hanem több nemzet irodalmára termékenyítő hatással vannak, és az újabb és újabb Csehov-értelmezések és –adaptációk teszik időtlenné a nagy orosz író műveit. A tíz tanulmány, valamint az itt közölt adaptációk, intertextusok és fordítások a klasszikus orosz irodalmat alaposan megismerni kívánók olvasmánya lehet, nagy világirodalom történeti gyűjteményekben kaphat helyet.
Bibliogr. a lábjegyzetben és a tanulmányok után.
könyv
Čehov, Anton Pavlovič 1860-1904
orosz irodalom dráma 19-20. sz. hatás EUL10001001350 Y
orosz irodalom próza 19-20. sz. hatás EUL10001001349 Y
európai irodalom 20. sz. irodalomtörténet EUL10000010405 Y
tanulmányok
Regéczi Ildikó szerk.
EUL01
language Hungarian
format Book
author2 Regéczi Ildikó, szerk.
author_facet Regéczi Ildikó, szerk.
author_sort Regéczi Ildikó
title Csehov-újraírások
spellingShingle Csehov-újraírások
Čehov, Anton Pavlovič (1860-1904)
orosz irodalom -- dráma -- 19-20. sz. -- hatás
orosz irodalom -- próza -- 19-20. sz. -- hatás
európai irodalom -- 20. sz. -- irodalomtörténet
tanulmányok
title_short Csehov-újraírások
title_full Csehov-újraírások szerk. Regéczi Ildikó
title_fullStr Csehov-újraírások szerk. Regéczi Ildikó
title_full_unstemmed Csehov-újraírások szerk. Regéczi Ildikó
title_auth Csehov-újraírások
title_sort csehov ujrairasok
publishDate 2016
publishDateSort 2016
physical 248 p. : ill. ; 23 cm
isbn 978-615-5212-41-3
callnumber-raw 582072
KR/Reg-002
It/20.901
callnumber-search 582072
KR/Reg-002
It/20.901
topic Čehov, Anton Pavlovič (1860-1904)
orosz irodalom -- dráma -- 19-20. sz. -- hatás
orosz irodalom -- próza -- 19-20. sz. -- hatás
európai irodalom -- 20. sz. -- irodalomtörténet
tanulmányok
topic_facet Čehov, Anton Pavlovič (1860-1904)
orosz irodalom -- dráma -- 19-20. sz. -- hatás
orosz irodalom -- próza -- 19-20. sz. -- hatás
európai irodalom -- 20. sz. -- irodalomtörténet
tanulmányok
orosz irodalom
európai irodalom
dráma
hatás
próza
irodalomtörténet
illustrated Illustrated
first_indexed 2023-12-27T19:35:20Z
last_indexed 2023-12-30T20:50:23Z
recordtype opac
publisher Debrecen : Didakt K.
_version_ 1786737668115136513
score 13,364702
generalnotes General_Note:Humanitás Alapítvány ajándéka, leltári szám 161243
A tíz tanulmányt és három újabb keletű Csehov-fordítást tartalmazó kötet lényegében folytatása a Közelítések – Közvetítések. Anton Pavlovics Csehov (201203084) című kötetnek, újabb Csehov-értelmezések sorát nyújtva. A szerkesztő, Regéczi Ildikó az orosz író prózai és drámai szövegeinek „kreatív recepcióit” jelöli meg a kiadvány hivatásaként. Úgy véli, Anton Pavlovics Csehov (1860-1904) ideje és mai világunk ideje sok közös vonást mutat. Egyrészt a századforduló világállapota és a mai világhelyzet képlékenysége hasonlítható össze, másrészt a Csehov-művek jövőbe mutatása is aktuálissá teszi elemző olvasásukat és interpretálásukat. Hajnády Zoltán az interpretációk nyomán immár posztmodernné vált Csehov-továbbírások jellemzőit veszi számba, ezzel a nagy orosz klasszikus modernségét bizonyítja, például színpadképeinek bemutatásával. Regéczi Ildikó Lászlóffy Csaba két versét (Trepljov technikai trükköktől mentes monológja; Trigorin az írás rögeszméjéről) elemzi, mint Csehov-intertextusokat. Két szerző, Molnár Angelika és Csikai Zsuzsa a Sirály című színmű kétféle – az orosz Borisz Akunyin és az ír Thomas Kilroy – adaptációját analizálja. Kalafatics Zsuzsanna Csehov dramaturgiájának sajátosságait sorolja elő, pontosabban e dramaturgia hagyománnyá válásának, továbbélésének elemeit tekinti át. Szabó Tünde a kortárs orosz írónő Ljudmila Ulickaja Odaadó hívetek című regényét elemzi, kimutatva, milyen rokonságban áll Csehov Platonov című drámájával. V. Gilbert Edit szintén az orosz írónő munkásságában mutatja ki Csehov hatásait, elannyira, hogy a mai orosz kritika olykor már „szoknyás Csehovnak” nevezi Ulickaját. Ölbei Lívia Ulicakja Csehov-értelmezései fölött tart szemlét.
Mindhárom Ulickaja-elemzés tanulságainak egyike lehet az a megállapítás, hogy a mai kreatív recepciók, Csehov-interpretációk visszahatóan is érvényesülnek, azaz kihatnak a klasszikus alkotások értelmező befogadására. Cs. Jónás Erzsébet a Cseresznyéskert fordításstilisztikai vizsgálatát végzi el, összevetve Elbert János 1980-as és Ungár Júlia 2013-ban keletkezett átültetéseit. (Ez utóbbi – Meggyeskert címmel – teljes terjedelmében olvasható a kötetben.) A tanulmányok szerzői egyként amellett érvelnek, hogy Csehov munkái nem pusztán hatnak a mában, hanem több nemzet irodalmára termékenyítő hatással vannak, és az újabb és újabb Csehov-értelmezések és –adaptációk teszik időtlenné a nagy orosz író műveit. A tíz tanulmány, valamint az itt közölt adaptációk, intertextusok és fordítások a klasszikus orosz irodalmat alaposan megismerni kívánók olvasmánya lehet, nagy világirodalom történeti gyűjteményekben kaphat helyet.
bibliography Bibliogr. a lábjegyzetben és a tanulmányok után.