Csehov-újraírások
Mentés helye:
Közreműködő(k): | |
---|---|
Formátum: | könyv |
Nyelv: | magyar |
Megjelenés: |
Debrecen : Didakt K.,
2016
|
Tárgyszavak: | |
Címkék: |
Új címke
A tételhez itt fűzhet saját címkét!
|
id |
opac-EUL01-000910347 |
---|---|
institution |
B2 L_068 L_119 EUL01 |
spelling |
Csehov-újraírások szerk. Regéczi Ildikó Debrecen Didakt K. cop. 2016 248 p. ill. 23 cm Humanitás Alapítvány ajándéka, leltári szám 161243 A tíz tanulmányt és három újabb keletű Csehov-fordítást tartalmazó kötet lényegében folytatása a Közelítések – Közvetítések. Anton Pavlovics Csehov (201203084) című kötetnek, újabb Csehov-értelmezések sorát nyújtva. A szerkesztő, Regéczi Ildikó az orosz író prózai és drámai szövegeinek „kreatív recepcióit” jelöli meg a kiadvány hivatásaként. Úgy véli, Anton Pavlovics Csehov (1860-1904) ideje és mai világunk ideje sok közös vonást mutat. Egyrészt a századforduló világállapota és a mai világhelyzet képlékenysége hasonlítható össze, másrészt a Csehov-művek jövőbe mutatása is aktuálissá teszi elemző olvasásukat és interpretálásukat. Hajnády Zoltán az interpretációk nyomán immár posztmodernné vált Csehov-továbbírások jellemzőit veszi számba, ezzel a nagy orosz klasszikus modernségét bizonyítja, például színpadképeinek bemutatásával. Regéczi Ildikó Lászlóffy Csaba két versét (Trepljov technikai trükköktől mentes monológja; Trigorin az írás rögeszméjéről) elemzi, mint Csehov-intertextusokat. Két szerző, Molnár Angelika és Csikai Zsuzsa a Sirály című színmű kétféle – az orosz Borisz Akunyin és az ír Thomas Kilroy – adaptációját analizálja. Kalafatics Zsuzsanna Csehov dramaturgiájának sajátosságait sorolja elő, pontosabban e dramaturgia hagyománnyá válásának, továbbélésének elemeit tekinti át. Szabó Tünde a kortárs orosz írónő Ljudmila Ulickaja Odaadó hívetek című regényét elemzi, kimutatva, milyen rokonságban áll Csehov Platonov című drámájával. V. Gilbert Edit szintén az orosz írónő munkásságában mutatja ki Csehov hatásait, elannyira, hogy a mai orosz kritika olykor már „szoknyás Csehovnak” nevezi Ulickaját. Ölbei Lívia Ulicakja Csehov-értelmezései fölött tart szemlét. Mindhárom Ulickaja-elemzés tanulságainak egyike lehet az a megállapítás, hogy a mai kreatív recepciók, Csehov-interpretációk visszahatóan is érvényesülnek, azaz kihatnak a klasszikus alkotások értelmező befogadására. Cs. Jónás Erzsébet a Cseresznyéskert fordításstilisztikai vizsgálatát végzi el, összevetve Elbert János 1980-as és Ungár Júlia 2013-ban keletkezett átültetéseit. (Ez utóbbi – Meggyeskert címmel – teljes terjedelmében olvasható a kötetben.) A tanulmányok szerzői egyként amellett érvelnek, hogy Csehov munkái nem pusztán hatnak a mában, hanem több nemzet irodalmára termékenyítő hatással vannak, és az újabb és újabb Csehov-értelmezések és –adaptációk teszik időtlenné a nagy orosz író műveit. A tíz tanulmány, valamint az itt közölt adaptációk, intertextusok és fordítások a klasszikus orosz irodalmat alaposan megismerni kívánók olvasmánya lehet, nagy világirodalom történeti gyűjteményekben kaphat helyet. Bibliogr. a lábjegyzetben és a tanulmányok után. könyv Čehov, Anton Pavlovič 1860-1904 orosz irodalom dráma 19-20. sz. hatás EUL10001001350 Y orosz irodalom próza 19-20. sz. hatás EUL10001001349 Y európai irodalom 20. sz. irodalomtörténet EUL10000010405 Y tanulmányok Regéczi Ildikó szerk. EUL01 |
language |
Hungarian |
format |
Book |
author2 |
Regéczi Ildikó, szerk. |
author_facet |
Regéczi Ildikó, szerk. |
author_sort |
Regéczi Ildikó |
title |
Csehov-újraírások |
spellingShingle |
Csehov-újraírások Čehov, Anton Pavlovič (1860-1904) orosz irodalom -- dráma -- 19-20. sz. -- hatás orosz irodalom -- próza -- 19-20. sz. -- hatás európai irodalom -- 20. sz. -- irodalomtörténet tanulmányok |
title_short |
Csehov-újraírások |
title_full |
Csehov-újraírások szerk. Regéczi Ildikó |
title_fullStr |
Csehov-újraírások szerk. Regéczi Ildikó |
title_full_unstemmed |
Csehov-újraírások szerk. Regéczi Ildikó |
title_auth |
Csehov-újraírások |
title_sort |
csehov ujrairasok |
publishDate |
2016 |
publishDateSort |
2016 |
physical |
248 p. : ill. ; 23 cm |
isbn |
978-615-5212-41-3 |
callnumber-raw |
582072 KR/Reg-002 It/20.901 |
callnumber-search |
582072 KR/Reg-002 It/20.901 |
topic |
Čehov, Anton Pavlovič (1860-1904) orosz irodalom -- dráma -- 19-20. sz. -- hatás orosz irodalom -- próza -- 19-20. sz. -- hatás európai irodalom -- 20. sz. -- irodalomtörténet tanulmányok |
topic_facet |
Čehov, Anton Pavlovič (1860-1904) orosz irodalom -- dráma -- 19-20. sz. -- hatás orosz irodalom -- próza -- 19-20. sz. -- hatás európai irodalom -- 20. sz. -- irodalomtörténet tanulmányok orosz irodalom európai irodalom dráma hatás próza irodalomtörténet |
illustrated |
Illustrated |
first_indexed |
2023-12-27T19:35:20Z |
last_indexed |
2023-12-30T20:50:23Z |
recordtype |
opac |
publisher |
Debrecen : Didakt K. |
_version_ |
1786737668115136513 |
score |
13,364702 |
generalnotes |
General_Note:Humanitás Alapítvány ajándéka, leltári szám 161243 A tíz tanulmányt és három újabb keletű Csehov-fordítást tartalmazó kötet lényegében folytatása a Közelítések – Közvetítések. Anton Pavlovics Csehov (201203084) című kötetnek, újabb Csehov-értelmezések sorát nyújtva. A szerkesztő, Regéczi Ildikó az orosz író prózai és drámai szövegeinek „kreatív recepcióit” jelöli meg a kiadvány hivatásaként. Úgy véli, Anton Pavlovics Csehov (1860-1904) ideje és mai világunk ideje sok közös vonást mutat. Egyrészt a századforduló világállapota és a mai világhelyzet képlékenysége hasonlítható össze, másrészt a Csehov-művek jövőbe mutatása is aktuálissá teszi elemző olvasásukat és interpretálásukat. Hajnády Zoltán az interpretációk nyomán immár posztmodernné vált Csehov-továbbírások jellemzőit veszi számba, ezzel a nagy orosz klasszikus modernségét bizonyítja, például színpadképeinek bemutatásával. Regéczi Ildikó Lászlóffy Csaba két versét (Trepljov technikai trükköktől mentes monológja; Trigorin az írás rögeszméjéről) elemzi, mint Csehov-intertextusokat. Két szerző, Molnár Angelika és Csikai Zsuzsa a Sirály című színmű kétféle – az orosz Borisz Akunyin és az ír Thomas Kilroy – adaptációját analizálja. Kalafatics Zsuzsanna Csehov dramaturgiájának sajátosságait sorolja elő, pontosabban e dramaturgia hagyománnyá válásának, továbbélésének elemeit tekinti át. Szabó Tünde a kortárs orosz írónő Ljudmila Ulickaja Odaadó hívetek című regényét elemzi, kimutatva, milyen rokonságban áll Csehov Platonov című drámájával. V. Gilbert Edit szintén az orosz írónő munkásságában mutatja ki Csehov hatásait, elannyira, hogy a mai orosz kritika olykor már „szoknyás Csehovnak” nevezi Ulickaját. Ölbei Lívia Ulicakja Csehov-értelmezései fölött tart szemlét. Mindhárom Ulickaja-elemzés tanulságainak egyike lehet az a megállapítás, hogy a mai kreatív recepciók, Csehov-interpretációk visszahatóan is érvényesülnek, azaz kihatnak a klasszikus alkotások értelmező befogadására. Cs. Jónás Erzsébet a Cseresznyéskert fordításstilisztikai vizsgálatát végzi el, összevetve Elbert János 1980-as és Ungár Júlia 2013-ban keletkezett átültetéseit. (Ez utóbbi – Meggyeskert címmel – teljes terjedelmében olvasható a kötetben.) A tanulmányok szerzői egyként amellett érvelnek, hogy Csehov munkái nem pusztán hatnak a mában, hanem több nemzet irodalmára termékenyítő hatással vannak, és az újabb és újabb Csehov-értelmezések és –adaptációk teszik időtlenné a nagy orosz író műveit. A tíz tanulmány, valamint az itt közölt adaptációk, intertextusok és fordítások a klasszikus orosz irodalmat alaposan megismerni kívánók olvasmánya lehet, nagy világirodalom történeti gyűjteményekben kaphat helyet. |
bibliography |
Bibliogr. a lábjegyzetben és a tanulmányok után. |