@book{ Solr-opac-EUL01-000875701, title = {A Sándor-palotától a ravatalig : Teleki Pál második miniszterelnöksége, 1939-1941}, author = {Nyári Gábor (1986-)}, publisher = {Piliscsaba ; Budapest : Kairosz}, year = {2015}, pages = {351}, note = {Mind a mai napig találgatások övezik Teleki Pál miniszterelnök halálának kérdését. Az ő személyével kapcsolatban azonban nem ez az egyetlen homályos folt - közel hetven évvel halála után is sok a kérdést életével és politikájával kapcsolatban. Az ő személyével, pontosabban második, 1939 és 1941 közötti miniszterelnöksége időszakával foglalkozik a fiatal történész, Nyári Gábor kötete. A szerzőnek elsődleges célja egy olyan Teleki-kép ábrázolása volt, amelyre nem nyomta rá bélyegét a marxista történettudomány bő négy évtizede. Így kívánja bemutatni azt a két évet, amikor is Teleki kül- és belpolitikájának célja az önállóan cselekvő, független magyar állam megőrzése és megerősítése volt. Ennek a politikának lett következménye a békés területi revízió, a titkos diplomáciai csatornák kialakítása és a vitatható belpolitikai lépések is. A szerző elsőként röviden bemutatja Teleki életrajzát a második miniszterelnökség idejéig, majd külpolitikai törekvéseiről ír, kitérve a második bécsi döntésre, a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozásra, az örökbarátsági szerződésre és a halála előtt felgyorsuló eseményekre. Egy külön egység az emigráns kormány tervével, szervezésével és annak utóéletével foglalkozik. Leghangsúlyosabban a kötet belpolitikáját tárgyalja, kitérve a nyilvánosság által kevésbé ismert Nemzetpolitikai Szolgálatra, az ún. "SZ programpontra" (egy esetleges nagyobb német befolyás esetén elvégzendő feladatokat tartalmazó tanulmányra), valamint a hivatásrendiségi gondolat szerepére Teleki politikájában. Az utolsó rész a politikus halála körüli kérdőjeleket járja körül, összefoglalva a szóba jöhető forgatókönyveket, ám egyértelmű bizonyítékok hiányában nem foglalva állást egyik mellett sem.}, note = {A rövid összegzést részletes kronológia követi, a kötet közel felét kitevő mellékletben pedig források szövegei, a kötetben szereplő magyar és külföldi személyek rövid életrajzai, forrás- és irodalomjegyzék, valamint névmutató kapott helyet.}, }