A nemzeti mítoszok szerkezete és funkciója Kelet-Európában : az ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék által szervezett 2012. október 5-i Történelem és emlékezet. A nemzeti mítoszok szerkezete és funkciója című konferencia anyaga

Mentés helye:
Bibliográfiai részletek
Testületi szerző:
Közreműködő(k):
Formátum: könyv
Nyelv:magyar
Megjelenés: Budapest : L'Harmattan : ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék, 2013
Sorozat:Kelet-európai tanulmányok, ISSN 1789-8641 ; 8.
Tárgyszavak:
Online elérés:http://hdl.handle.net/10831/44773
Kapcsolódó mű:Analitika: "Közös a kultúránk, az eredetünk és a nyelvünk, egy nemzet vagyunk" a roma nemzeti narratíva vitatott kérdései a történetírás tükrében: opac-EUL01-000947061
Analitika: A patriotizmus a szovjet történetírásban: opac-EUL01-000947078
Analitika: A trianoni labirintus a Trianon-jelenség és okai a mai magyar közgondolkodásban: opac-EUL01-000947057
Analitika: Az ősi bolgárok a bolgár történelmi irodalomban: opac-EUL01-000947063
Analitika: Egy új mesternarratíva felé a szlovákiai történelemoktatás egy vitás kérdése a rendszerváltás után: opac-EUL01-000947073
Analitika: Horváthország, 1971 viták a horvát tavasz körül: opac-EUL01-000947067
Analitika: Mítoszok és valóság az 1945 utáni jugoszláv történetírás képe a hazai német kisebbségről: opac-EUL01-000947065
Analitika: New inter-party relations of the Hungarian Socialist Workers' Party after the Prague Spring: opac-EUL01-000947060
Analitika: Népírtás vagy a szovjet mezőgazdaság csődje? a "golodomor" kétféle megközelítésben: opac-EUL01-000947079
Analitika: Piłsudski megítélése a lengyel történészek körében 1989 után: opac-EUL01-000947074
Analitika: Szemet szemért a délvidéki "hideg napok" és az azt követő jugoszláv megtorlásokat övező mítoszok a magyar történetírásban: opac-EUL01-000947058
Analitika: a magyar és szlovák történetírás e témáról a 19. század második felében és a 20. század elején: opac-EUL01-000947070
Analitika: Štúr, mikrotörténelem, nemzeti kánon, mítoszok: opac-EUL01-000947077
Címkék: Új címke
A tételhez itt fűzhet saját címkét!
LEADER nam 22 i 4500
001 000824596
005 20191218092432.0
008 131008s2013 hu 000 0 hun d
020 |a 978-963-236-720-0  |c 2700,- Ft 
040 |a KELLO  |b hun 
041 0 |a hun 
080 |a 930.1(4-11)(063) 
080 |a 940-11"19"19"(063) 
245 0 2 |a A nemzeti mítoszok szerkezete és funkciója Kelet-Európában  |b az ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék által szervezett 2012. október 5-i Történelem és emlékezet. A nemzeti mítoszok szerkezete és funkciója című konferencia anyaga  |c szerk. Szalai László 
260 |a Budapest  |b L'Harmattan  |b ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék  |c 2013 
300 |a 270 p.  |c 20 cm 
490 1 |a Kelet-európai tanulmányok  |x 1789-8641  |v 8. 
500 |a Az ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszéke által Budapesten, 2012. október 5-én "Történelem és emlékezet. A nemzeti mítoszok szerkezete és funkciója" címmel rend. konferencia szerk. anyaga 
504 |a Bibliogr. a tanulmányok végén és a jegyzetekben 
520 |a Az ELTE BTK Kelet-Európa története tanszéke által Budapesten, 2012. október 5-én "Történelem és emlékezet. A nemzeti mítoszok szerkezete és funkciója" címmel rendezett konferencia előadásainak szerkesztett változatát tartalmazza jelen kötet. Az összesen tizenhárom írás a kelet-európai államok történetének egyes problémakörein keresztül vizsgálja a történetírás és a nemzetállami legitimáció közötti kapcsolatot. A szerkesztő, Krausz Tamás a térségen belüli kisebb egységek szerint csoportosította a tanulmányokat. Az első négy írás Magyarországgal kapcsolatos: olvashatunk a Trianon-jelenségről és okairól a mai magyar közgondolkodásban, a délvidéki "hideg napok"-ról (az 1942. januári magyar razziáról) és az azt követő jugoszláv megtorlásokat övező mítoszokról, a Magyar Szocialista Munkáspárt új pártközi kapcsolatairól a "prágai tavasz" után (angol nyelven), valamint a roma nemzeti narratíva vitatott kérdéseiről a történetírás tükrében. A második egység a Balkánnal foglalkozik: olyan témákról esik szó, mint az ősi bolgárok a bolgár történeti irodalomban, az 1945 utáni jugoszláv történetírás képe a hazai német kisebbségről, valamint az 1971-es ún. "horvát tavasz" körüli viták. A harmadik részben további kelet-közép-európai témákról olvashatunk: a magyarok hittérítéséről a tizedik században, a szlovákiai történelemoktatás egy rendszerváltás utáni vitatott kérdéséről, Piłsudski megítéléséről a lengyel történészek körében 1989 után, valamint a nemrég megjelent Ludovit Štúr-monográfiáról (Demmel József: A szlovák nemzet születése; 201123116). Az utolsó két tanulmány a Szovjetunióval kapcsolatos: a szovjet történetírásban megjelenő patriotizmus és a nagy ukrajnai éhínség (a "golomodor") kétféle megközelítése kerül bemutatásra. A fejezeteket külön-külön irodalomjegyzék zárja. 
598 |a könyv 
650 0 4 |a történetírás  |z Kelet-Európa  |x tanulmányok 
650 0 4 |a nemzettudat  |z Kelet-Európa  |y 20-21. sz. 
651 4 |a Kelet-Európa  |x történet  |y 20. sz. 
653 |a tanulmányok 
653 |a konferencia 
653 |a tanulmányok 
700 1 |a Szalai László  |e szerk. 
710 2 |a Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest)  |b Bölcsészettudományi Kar  |b Kelet-Európa Története Tanszék  |e rend. 
830 0 |a Kelet-európai tanulmányok 
856 4 2 |y Digitális változat  |u http://hdl.handle.net/10831/44773 
850 |a B2 
925 |a Feltöltve