A klímaváltozás hatása az épületenergetikát meghatározó kültéri hőmérsékletekre
Napjaink egyik meghatározó környezeti kérdése az emberiség energiafogyasztása, melyhez az energiaforrások biztosítása a növekvő globális népesség miatt egyre inkább problémát jelent. Az emberek koncentrált jelenléte főként a természetes környezetet jelentősen módosító városokban észlelhető, ahol a m...
Saved in:
| Alternate Titles: | Jelenlegi PhD-kutatások a 75 éves Meteorológiai Tanszéken |
|---|---|
| Main Author: | |
| Other Authors: | |
| Format: | Book Part |
| Language: | Hungarian |
| Published: |
Budapest,
2020
|
| Subjects: | |
| Online Access: | http://hdl.handle.net/10831/77739 |
| Tags: |
Add Tag
Be the first to tag this record!
|
| Summary: | Napjaink egyik meghatározó környezeti kérdése az emberiség energiafogyasztása, melyhez az energiaforrások biztosítása a növekvő globális népesség miatt egyre inkább problémát jelent. Az emberek koncentrált jelenléte főként a természetes környezetet jelentősen módosító városokban észlelhető, ahol a mesterséges környezeti elemek közül az épületeknek alapvető szerepük van. Egyrészt kulcsfontosságú tényezők a városi klíma meghatározásában, másrészt jelentősen hozzájárulnak az energiafelhasználáshoz, pl. az Európai Unió teljes energia-fogyasztásának 40%-át adják (Directive 2010/31/EU, 2010). Az épületek energiafogyasztása függ a kültéri levegő hőmérsékletétől, ezért elengedhetetlen ennek a kapcsolatnak a vizsgálata (Cho et al., 2004; Short et al., 2004; Bokwa et al., 2019), valamint a klímaváltozás hatására valószínűsíthető módosulások áttekintése (Roberts, 2008). Több tanulmány is foglalkozik a fűtési és hűtési idény meghatározásával, mivel a külső hőmérséklettől függően más-más belső hőmérsékletet kell tartani az épületekben (Kaynakli, 2008; Bottio et al., 2014; Talamon, 2014). Magyarországon többféle meghatározás létezik a fűtési és hűtési idény definiálására. A 157/2005. (VIII.15.) Kormányrendelet 3. mellékletének 2.1.7. pontja alapján a fűtési időszak: az év szeptember 15. napja és a következő év május 15. napja közötti időszak, melyet további három részre lehet osztani. Ebből a 243 napból – szökőév esetén 244 napból – tartó hosszabb időszakból október 15. és április 15. között van a tényleges fűtési idény (FŐTÁV Zrt.2). Hazánk fűtési és hűtési idény hosszának és hőmérsékletének vizsgálatát már több tanulmányban elvégeztük (Dian et al., 2019; 2020) Kutatásunk jelenlegi fázisában energetikai szempontok alapján vizsgáljuk a hőmérséklet változását Magyarországon. |
|---|---|
| Physical Description: | application/pdf |