Budapest napi középhőmérsékletének energetikai célú vizsgálata

Az ELTE Meteorológiai Tanszékén évtizedek óta folynak városklimatológiai kutatások. Ezek főként a beépített városi területek és a külvárosi területek között kialakuló hőmérséklet különbséget, a városi hősziget jelenségét vizsgálták (Oke, 1973). A hősziget-intenzitás elsőd-legesen léghőmérséklet méré...

Full description

Saved in:

Bibliographic Details
Alternate Titles:	Épített környezet – levegőtisztaság
Main Author:	Dian, Csenge
Other Authors:	Talamon, Attila Bartholy, Attila Pongrácz, Rita
Format:	Book Part
Language:	Hungarian
Published:	Budapest, 2019
Subjects:	Egyetemi Meteorológiai Füzetek Budapest napi középhőmérséklet városklimatológia
Online Access:	http://hdl.handle.net/10831/77647
Tags:	Add Tag Be the first to tag this record!

id	edit-10831-77647
recordtype	dspace
spelling	edit-10831-776472022-09-13T23:17:43Z Budapest napi középhőmérsékletének energetikai célú vizsgálata BOOKTITLE: Épített környezet – levegőtisztaság Dian, Csenge Talamon, Attila Bartholy, Attila Pongrácz, Rita Egyetemi Meteorológiai Füzetek Budapest napi középhőmérséklet városklimatológia Az ELTE Meteorológiai Tanszékén évtizedek óta folynak városklimatológiai kutatások. Ezek főként a beépített városi területek és a külvárosi területek között kialakuló hőmérséklet különbséget, a városi hősziget jelenségét vizsgálták (Oke, 1973). A hősziget-intenzitás elsőd-legesen léghőmérséklet méréseken alapul, abból származtatható az intenzitás. A nemzetközi (Klysik & Fortuniak, 1999; Beranová & Huth, 2005; Bokwa et al., 2018) és hazai szak-irodalomban (Gál et al., 2016; Dian et al., 2019) egyaránt számos kutatás foglalkozik a klasszikus értelemben vett városi hőszigettel. A másik vizsgálati módszer a műholdas adato-kon alapuló hősziget-intenzitás elemzések (Voogt & Oke, 2003; Pongrácz et al., 2010; Schwarz et al., 2011). A hősziget-intenzitás mellett egyre fontosabbak lesznek az egyéb városklimatológiai kutatások, például a hőterhelés (Bokwa et al., 2019), valamint az energetikai célú vizsgálatok. Az energiafogyasztás kb. 40%-át az épületek teszik ki, melyek a városokban értelemszerűen koncentráltan vannak jelen. Az épület energetikában különösen fontos szerepe van az időjárásnak, hiszen a komfortos beltéri környezet biztosításához szükséges energia nagy-mértékben függ a kültéri környezet állapotától, elsősorban a hőmérséklettől. Éppen ezért a fűtési és hűtési berendezések tervezésénél a legfontosabb műszaki paraméterek meg-határozásakor figyelembe veszik az átlagos napi középhőmérsékleteket. A fűtési és hűtési idény szintén fontos része az épület energetikának, azonban ezen időszakok kezdetére és végére többféle definíció is létezik. A 157/2005. (VIII.15.) Kormányrendelet1 3. mellék-letének 2.1.7. pontja alapján a fűtési időszak: az év szeptember 15. napja és a következő év május 15. napja közötti időszak. A FŐTÁV Zrt.2 ezt három szakaszra osztja: előfűtési időszak (szeptember 15. – október 14.), fűtési időszak (október 15. – április 15.) és utófűtési időszak (április 16. – május 15.). Emellett számos nem hivatalos definíció létezik, melyek különböző hőmérsékleti küszöbértékekhez rögzítik a fűtési idény kezdetét, illetve végét. A fűtési idényen kívüli időszakot nevezzük hűtési idénynek. Legújabb, városklímával kapcsolatos kutatásunk célja az épület energetikát befolyásoló meteorológiai, éghajlati változások elemzése, a fűtési és hűtési idény hőmérséklet alapú vizsgálata több magyar nagyvárosra vonatkozóan. Ebben a tanulmányban az első eredményeket mutatjuk be Budapestre. 2019 info:eu-repo/semantics/bookPart http://hdl.handle.net/10831/77647 elte:Pongrácz Rita; Mészáros Róbert; Kis Anna elte:Épített környezet – levegőtisztaság elte:10.31852/EMF.31.2019.016.022 elte:31362793 elte:22 elte:16 hun info:eu-repo/semantics/openAccess application/pdf Budapest ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Meteorológiai Tanszék LOMS: https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/10831/77647/1/EMF_2019_Evf31_Sz1_02_Dian-et-al.pdf
institution	L_EDIT
language	Hungarian
topic	Egyetemi Meteorológiai Füzetek Budapest napi középhőmérséklet városklimatológia
spellingShingle	Egyetemi Meteorológiai Füzetek Budapest napi középhőmérséklet városklimatológia Dian, Csenge Budapest napi középhőmérsékletének energetikai célú vizsgálata
topic_facet	Egyetemi Meteorológiai Füzetek Budapest napi középhőmérséklet városklimatológia
description	Az ELTE Meteorológiai Tanszékén évtizedek óta folynak városklimatológiai kutatások. Ezek főként a beépített városi területek és a külvárosi területek között kialakuló hőmérséklet különbséget, a városi hősziget jelenségét vizsgálták (Oke, 1973). A hősziget-intenzitás elsőd-legesen léghőmérséklet méréseken alapul, abból származtatható az intenzitás. A nemzetközi (Klysik & Fortuniak, 1999; Beranová & Huth, 2005; Bokwa et al., 2018) és hazai szak-irodalomban (Gál et al., 2016; Dian et al., 2019) egyaránt számos kutatás foglalkozik a klasszikus értelemben vett városi hőszigettel. A másik vizsgálati módszer a műholdas adato-kon alapuló hősziget-intenzitás elemzések (Voogt & Oke, 2003; Pongrácz et al., 2010; Schwarz et al., 2011). A hősziget-intenzitás mellett egyre fontosabbak lesznek az egyéb városklimatológiai kutatások, például a hőterhelés (Bokwa et al., 2019), valamint az energetikai célú vizsgálatok. Az energiafogyasztás kb. 40%-át az épületek teszik ki, melyek a városokban értelemszerűen koncentráltan vannak jelen. Az épület energetikában különösen fontos szerepe van az időjárásnak, hiszen a komfortos beltéri környezet biztosításához szükséges energia nagy-mértékben függ a kültéri környezet állapotától, elsősorban a hőmérséklettől. Éppen ezért a fűtési és hűtési berendezések tervezésénél a legfontosabb műszaki paraméterek meg-határozásakor figyelembe veszik az átlagos napi középhőmérsékleteket. A fűtési és hűtési idény szintén fontos része az épület energetikának, azonban ezen időszakok kezdetére és végére többféle definíció is létezik. A 157/2005. (VIII.15.) Kormányrendelet1 3. mellék-letének 2.1.7. pontja alapján a fűtési időszak: az év szeptember 15. napja és a következő év május 15. napja közötti időszak. A FŐTÁV Zrt.2 ezt három szakaszra osztja: előfűtési időszak (szeptember 15. – október 14.), fűtési időszak (október 15. – április 15.) és utófűtési időszak (április 16. – május 15.). Emellett számos nem hivatalos definíció létezik, melyek különböző hőmérsékleti küszöbértékekhez rögzítik a fűtési idény kezdetét, illetve végét. A fűtési idényen kívüli időszakot nevezzük hűtési idénynek. Legújabb, városklímával kapcsolatos kutatásunk célja az épület energetikát befolyásoló meteorológiai, éghajlati változások elemzése, a fűtési és hűtési idény hőmérséklet alapú vizsgálata több magyar nagyvárosra vonatkozóan. Ebben a tanulmányban az első eredményeket mutatjuk be Budapestre.
format	Book Part
physical	application/pdf
author	Dian, Csenge
author_facet	Dian, Csenge Talamon, Attila Bartholy, Attila Pongrácz, Rita
author2	Talamon, Attila Bartholy, Attila Pongrácz, Rita
title	Budapest napi középhőmérsékletének energetikai célú vizsgálata
title_short	Budapest napi középhőmérsékletének energetikai célú vizsgálata
title_full	Budapest napi középhőmérsékletének energetikai célú vizsgálata
title_fullStr	Budapest napi középhőmérsékletének energetikai célú vizsgálata
title_full_unstemmed	Budapest napi középhőmérsékletének energetikai célú vizsgálata
title_sort	budapest napi középhőmérsékletének energetikai célú vizsgálata
publisher	Budapest
publishDate	2019
publishDateSort	2019
title_alt	Épített környezet – levegőtisztaság
url	http://hdl.handle.net/10831/77647
first_indexed	2022-09-13T23:17:43Z
last_indexed	2023-09-01T12:10:28Z
_version_	1775829546244767744
score	13,386508

Budapest napi középhőmérsékletének energetikai célú vizsgálata

Similar Items