Budapest napi középhőmérsékletének energetikai célú vizsgálata
Az ELTE Meteorológiai Tanszékén évtizedek óta folynak városklimatológiai kutatások. Ezek főként a beépített városi területek és a külvárosi területek között kialakuló hőmérséklet különbséget, a városi hősziget jelenségét vizsgálták (Oke, 1973). A hősziget-intenzitás elsőd-legesen léghőmérséklet méré...
Saved in:
| Alternate Titles: | Épített környezet – levegőtisztaság |
|---|---|
| Main Author: | |
| Other Authors: | |
| Format: | Book Part |
| Language: | Hungarian |
| Published: |
Budapest,
2019
|
| Subjects: | |
| Online Access: | http://hdl.handle.net/10831/77647 |
| Tags: |
Add Tag
Be the first to tag this record!
|
| Summary: | Az ELTE Meteorológiai Tanszékén évtizedek óta folynak városklimatológiai kutatások. Ezek főként a beépített városi területek és a külvárosi területek között kialakuló hőmérséklet különbséget, a városi hősziget jelenségét vizsgálták (Oke, 1973). A hősziget-intenzitás elsőd-legesen léghőmérséklet méréseken alapul, abból származtatható az intenzitás. A nemzetközi (Klysik & Fortuniak, 1999; Beranová & Huth, 2005; Bokwa et al., 2018) és hazai szak-irodalomban (Gál et al., 2016; Dian et al., 2019) egyaránt számos kutatás foglalkozik a klasszikus értelemben vett városi hőszigettel. A másik vizsgálati módszer a műholdas adato-kon alapuló hősziget-intenzitás elemzések (Voogt & Oke, 2003; Pongrácz et al., 2010; Schwarz et al., 2011). A hősziget-intenzitás mellett egyre fontosabbak lesznek az egyéb városklimatológiai kutatások, például a hőterhelés (Bokwa et al., 2019), valamint az energetikai célú vizsgálatok. Az energiafogyasztás kb. 40%-át az épületek teszik ki, melyek a városokban értelemszerűen koncentráltan vannak jelen. Az épület energetikában különösen fontos szerepe van az időjárásnak, hiszen a komfortos beltéri környezet biztosításához szükséges energia nagy-mértékben függ a kültéri környezet állapotától, elsősorban a hőmérséklettől. Éppen ezért a fűtési és hűtési berendezések tervezésénél a legfontosabb műszaki paraméterek meg-határozásakor figyelembe veszik az átlagos napi középhőmérsékleteket. A fűtési és hűtési idény szintén fontos része az épület energetikának, azonban ezen időszakok kezdetére és végére többféle definíció is létezik. A 157/2005. (VIII.15.) Kormányrendelet1 3. mellék-letének 2.1.7. pontja alapján a fűtési időszak: az év szeptember 15. napja és a következő év május 15. napja közötti időszak. A FŐTÁV Zrt.2 ezt három szakaszra osztja: előfűtési időszak (szeptember 15. – október 14.), fűtési időszak (október 15. – április 15.) és utófűtési időszak (április 16. – május 15.). Emellett számos nem hivatalos definíció létezik, melyek különböző hőmérsékleti küszöbértékekhez rögzítik a fűtési idény kezdetét, illetve végét. A fűtési idényen kívüli időszakot nevezzük hűtési idénynek. Legújabb, városklímával kapcsolatos kutatásunk célja az épület energetikát befolyásoló meteorológiai, éghajlati változások elemzése, a fűtési és hűtési idény hőmérséklet alapú vizsgálata több magyar nagyvárosra vonatkozóan. Ebben a tanulmányban az első eredményeket mutatjuk be Budapestre. |
|---|---|
| Physical Description: | application/pdf |