A Fejér megyei Sárrét negeyedidőszaki vegetációja

Napjainkban egyre meghatározóbbá váltak a régészeti, geológiai és környezettörténeti kutatások hazánkban. A pollenanalítikai, makrobotanikai, fitolit elemzés, malakológia, gerinces maradványok vizsgálata által közelebb kerültünk a régi korok emberének és környezetének megismeréséhez. E tudományterül...

Teljes leírás

Mentés helye:

Bibliográfiai részletek
Szerző:	Molnár, Marianna
Közreműködő(k):	Medzihradszky, Zsófia
Formátum:	TDK/OTDK dolgozat
Nyelv:	magyar
Megjelenés:	2011
Tárgyszavak:	Környezettudományi TDK TDK dolgozat Fejér Sárrét vegetáció
Online elérés:	http://hdl.handle.net/10831/38590
Címkék:	Új címke A tételhez itt fűzhet saját címkét!

id	edit-10831-38590
recordtype	dspace
spelling	edit-10831-385902018-08-31T10:46:32Z A Fejér megyei Sárrét negeyedidőszaki vegetációja Molnár, Marianna Medzihradszky, Zsófia Környezettudományi TDK TDK dolgozat Fejér Sárrét vegetáció Napjainkban egyre meghatározóbbá váltak a régészeti, geológiai és környezettörténeti kutatások hazánkban. A pollenanalítikai, makrobotanikai, fitolit elemzés, malakológia, gerinces maradványok vizsgálata által közelebb kerültünk a régi korok emberének és környezetének megismeréséhez. E tudományterületek célja, hogy bemutassa és górcső alá vegye a múlt emberi közösségeinek és környezetének kapcsolatát, kölcsönhatásait, a természetes környezet változásait, valamint rekonstruálja az ember által okozott hatásokat is (Sümegi P. 2003). A pollenanalítikai vizsgálatok Magyarországon és szerte a világban - de főként Európában, majd Amerikában - a XX. század első felében indultak meg, mert az előző századokban a pollenelemzés még gyerekcipőben járt. A legjobb mintavételi területek a pollenelemzés szempontjából a tavak, lápok, barlangok és morotvák, ahol folyamatos volt a pollenek felhalmozódása és ahol a legnagyobb mennyiségben tudtak megőrződni a negyedidőszaki üledékekben. A pollen vizsgálata során fontos adatokat kapunk az egykori növényzeti összetételéről, változásairól, majd ezeket felhasználva a múlt éghajlatáról és a bekövetkező emberi hatásokról is. De segítségével bővülnek az ismereteink arról is, hogy az egyes növények hogyan reagáltak a felmelegedésekre és lehűlésekre, így képet adva a jövőbeli változásaikról, valamint az éghajlati átalakulásról is. A dolgozatom célja az volt, hogy a pollenanalitika segítségével feltárjam a Sárrét egykori kiterjedt láprétjének a paleoökológiai, vegetációtörténeti viszonyait, ezek segítségével következtessek a Sárrét fejlődéstörténetére és összehasonlítsam az eredményeket hazai és külföldi kutatók által elért adatokkal. A dolgozat első részében a pollenanalízis fejlődéstörténetét tekintem át röviden a középkortól napjainkig, majd megvizsgálom a magyar pollenelemzés kialakulásának körülményeit, létrejöttét és a megerősödősét. A második részében bemutatom a palinológia módszertanát és annak kutatási módszereit. A dolgozat utolsó részében pedig ismertetem a Sárrét kutatását, jellemzem a geológiáját, beszámolok röviden a régészeti leletekről, élővilágáról, végül leírom saját kutatási eredményeimet, amelyeket összevetek más kutatási eredményekkel. Az pollenanalízis kutatott, forrásanyagokban gazdag téma, melynek a hivatalos nyelve angol, ezért kutatásaim nagy részét angolul, de a magyar források feldolgozásával együtt végeztem. Kezdtem ezt H. J. B. Birks és Hilary H. Birks Quaternary Palaeoecology alap tényanyagnak számító művétől, majd haladtam az általam fontosabbnak tartott forrásanyagokon, műveken át a legfrissebb kutatási anyagokig. 2011 info:eu-repo/semantics/workingPaper hallgatói dolgozat http://hdl.handle.net/10831/38590 hun info:eu-repo/semantics/openAccess application/pdf LOMS: https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/10831/38590/1/MolnarMarianna.pdf
institution	L_EDIT
language	Hungarian
topic	Környezettudományi TDK TDK dolgozat Fejér Sárrét vegetáció
spellingShingle	Környezettudományi TDK TDK dolgozat Fejér Sárrét vegetáció Molnár, Marianna A Fejér megyei Sárrét negeyedidőszaki vegetációja
topic_facet	Környezettudományi TDK TDK dolgozat Fejér Sárrét vegetáció
description	Napjainkban egyre meghatározóbbá váltak a régészeti, geológiai és környezettörténeti kutatások hazánkban. A pollenanalítikai, makrobotanikai, fitolit elemzés, malakológia, gerinces maradványok vizsgálata által közelebb kerültünk a régi korok emberének és környezetének megismeréséhez. E tudományterületek célja, hogy bemutassa és górcső alá vegye a múlt emberi közösségeinek és környezetének kapcsolatát, kölcsönhatásait, a természetes környezet változásait, valamint rekonstruálja az ember által okozott hatásokat is (Sümegi P. 2003). A pollenanalítikai vizsgálatok Magyarországon és szerte a világban - de főként Európában, majd Amerikában - a XX. század első felében indultak meg, mert az előző századokban a pollenelemzés még gyerekcipőben járt. A legjobb mintavételi területek a pollenelemzés szempontjából a tavak, lápok, barlangok és morotvák, ahol folyamatos volt a pollenek felhalmozódása és ahol a legnagyobb mennyiségben tudtak megőrződni a negyedidőszaki üledékekben. A pollen vizsgálata során fontos adatokat kapunk az egykori növényzeti összetételéről, változásairól, majd ezeket felhasználva a múlt éghajlatáról és a bekövetkező emberi hatásokról is. De segítségével bővülnek az ismereteink arról is, hogy az egyes növények hogyan reagáltak a felmelegedésekre és lehűlésekre, így képet adva a jövőbeli változásaikról, valamint az éghajlati átalakulásról is. A dolgozatom célja az volt, hogy a pollenanalitika segítségével feltárjam a Sárrét egykori kiterjedt láprétjének a paleoökológiai, vegetációtörténeti viszonyait, ezek segítségével következtessek a Sárrét fejlődéstörténetére és összehasonlítsam az eredményeket hazai és külföldi kutatók által elért adatokkal. A dolgozat első részében a pollenanalízis fejlődéstörténetét tekintem át röviden a középkortól napjainkig, majd megvizsgálom a magyar pollenelemzés kialakulásának körülményeit, létrejöttét és a megerősödősét. A második részében bemutatom a palinológia módszertanát és annak kutatási módszereit. A dolgozat utolsó részében pedig ismertetem a Sárrét kutatását, jellemzem a geológiáját, beszámolok röviden a régészeti leletekről, élővilágáról, végül leírom saját kutatási eredményeimet, amelyeket összevetek más kutatási eredményekkel. Az pollenanalízis kutatott, forrásanyagokban gazdag téma, melynek a hivatalos nyelve angol, ezért kutatásaim nagy részét angolul, de a magyar források feldolgozásával együtt végeztem. Kezdtem ezt H. J. B. Birks és Hilary H. Birks Quaternary Palaeoecology alap tényanyagnak számító művétől, majd haladtam az általam fontosabbnak tartott forrásanyagokon, műveken át a legfrissebb kutatási anyagokig.
author_additional	Medzihradszky, Zsófia
format	Scientific Student Body Thesis
physical	application/pdf
author	Molnár, Marianna
author_facet	Molnár, Marianna
title	A Fejér megyei Sárrét negeyedidőszaki vegetációja
title_short	A Fejér megyei Sárrét negeyedidőszaki vegetációja
title_full	A Fejér megyei Sárrét negeyedidőszaki vegetációja
title_fullStr	A Fejér megyei Sárrét negeyedidőszaki vegetációja
title_full_unstemmed	A Fejér megyei Sárrét negeyedidőszaki vegetációja
title_sort	fejér megyei sárrét negeyedidőszaki vegetációja
publishDate	2011
publishDateSort	2011
url	http://hdl.handle.net/10831/38590
first_indexed	2018-08-31T10:46:32Z
last_indexed	2023-09-01T11:44:24Z
_version_	1775827905782218752
score	13,363885

A Fejér megyei Sárrét negeyedidőszaki vegetációja

Hasonló tételek